Úgy tűnik, nagyon is komolyan gondolják az európai kalózpártok a parlamentáris képviseletet. Az első bécsi találkozójukon kiderült: saját európai parlamenti frakciót szeretnének.

Az Európai Parlamentbe való bejutásról és az európai testvérpártok összefogásáról először - még tavaly október elején - Rick Falvigne, a svéd Kalózpárt első embere beszélt. Mint ismeretes, jelenleg már létezik svéd, francia, spanyol, német, osztrák, olasz, belga és amerikai kalózpárt is. A cél természetesen először a helyi parlamentekbe való bejutás. Az Osztrák Kalózpártot tavaly szeptember óta már megkeresték a helyi Zöldek és az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) vezetői, illetve képviselői.

Ugyan az ötlet mosolyogtatónak tűnik, azonban a kalózpártok vezetői elszántak és nem adják fel, sőt, a most hétvégi bécsi első találkozójukon arról határoztak, hogy közösen indulnak a 2009-es európai parlamenti választásokon. A végső cél egy önálló EP-frakció megalakítása. A Next Step Politics nevű rendezvényen kilenc ország kalózpártjainak, valamint az osztrák Zöldek, a Transmediale Festival, illetve a quintessenz nevű szervezetek, valamint a Nicht im Bild bécsi képzőművészeti akadémia képviselői vettek részt.


A cél az, hogy a kalózpártok a választásokon öt különböző országban összesen 19 parlamenti mandátumot szerezzenek. Nem akarnak azonban néppártokká válni és jelenleg még programjuk sincsen. A legfontosabbnak azt tekintik, hogy párbeszédet kezdeményezzenek különböző kérdésekről, amelyekkel a politikusok gyakran nem vagy alig foglalkoznak, vagy amelyekkel szemben ellenségesek.

"Azt szoktam mondani, hogy a tagjaink között mindenféle politikai meggyőződésű ember megtalálható. Vannak kommunisták éppúgy, mint jobboldaliak és liberálisok. Ami összeköt bennünket az az, hogy fel akarunk lépni a szerzői jogi megkötések, a tudás ellenőrzése és a megfigyelési, illetve rendőrállamok létrehozása ellen" - jelentette ki Rick Falvinge, a svéd Kalózpárt vezetője.

Eva Lichtenberger, az osztrák Zöldek képviselője szerint fontos, hogy a művészeket és a tudósokat meggyőzzék, csatlakozzanak a szigorú szerzői jogi törvényeket elítélők táborához. A fő célkitűzések: a magánélet védelme - különösen a túlzott mértékű állami beavatkozással szemben -, a tudás és a különböző szabad csereberéje, jog a tartalmak megváltoztatására és javítására. A jelenlegi túlzottan szigorú szerzői jogi törvények ugyanis a fejlődés gátjai.


Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Németország szigorítana a fájlcserélés megítélésén és keményebben akar fellépni a szerzői jogi törvények által védett műveket csereberélőkkel szemben. A német törekvés szögesen ellentétes az Európai Parlament által elfogadott új a szerzői jogi védelméről szóló irányelvvel. Az IPRED2 nevű irányelvet jelenleg az Európai Tanács Substantial Criminal Law Working Committee (DROIPEN) nevű munkacsoportja vizsgálja. A kérdés, amire sokan választ várnak az, hogy vajon minden fájlcserélőt üldöznének-e válogatás nélkül vagy csak a szerzői jog által védett tartalmakat csereberélőkkel szemben lépnének fel?

Steven Kovats építész és művész, aki a Transmediale nevű berlini fesztivál kurátora nyíltan szimpatizál a kalózpártokkal, mondván a művészek egyre kevésbé tudnak szabadon alkotni, a politika erre a területre és rátette a kezét. Adrian Dabrowski, a quintessenz nevű osztrák polgárjogi szervezet képviselője ugyanakkor kétségbe vonta, hogy a kezdeményezés sikeres lehet. Mindenesetre az biztos, hogy bár egy kalózpárti EP-frakció megvalósulásának esélye gyakorlatilag a nullával egyenlő, a nagy pártokból kiábrándultak népes táborából alighanem sokan érdekesnek találják meg a kalózpártok elképzeléseit. Veszíteni valójuk pedig semmi esetre sincsen.