Gyurkity Péter
16 ország az amerikai kalózlistán
Továbbra is Kína és Oroszország jelenti a fő problémát a szerzői jogok betartatásában, valamint a kalózmásolatok kiszűrésében, ám 14 másik állam sorakozik fel melléjük a legújabb amerikai feketelistán.
Az International Intellectual Property Alliance (IIPA) - amely többek között olyan jogvédő szervezetek tömörít, mint az MPAA, a RIAA, vagy a BSA - éves jelentésében 16 országot helyez a prioritásos listára, amelyek véleményük szerint eddig elhanyagolták a kérdést, és nem modernizálták ide vonatkozó rendelkezéseiket. A két fő bűnös továbbra is Kína és Oroszország, a társaságban azonban egy-két nyugati állam is megtalálható.
Az amerikai szakértők különösen Kanadát (551 millió dollár) illették kritikával, kihangsúlyozva, hogy az északi szomszéd számít a régió fő exportőrének, már ami a megkérdőjelezhető forrásból származó videofelvételeket, illetve konzol modchipeket illeti. Ez már csak azért is érinti érzékenyen az Egyesült Államokat, mert Kanada hagyományosan a legnagyobb kereskedelmi partnerük, nem hiába hivatkoznak állandóan arra jogvédő szervezetek, hogy ezen tevékenység újabb amerikai pénzekbe és állásokba kerül. Mindenesetre már mutatkozik némi együttműködési hajlandóság a határ másik oldalán, így előfordulhat, hogy a mindössze 37 millió lakosú, ám hatalmas ország is szigorít törvényein.
A többi állam jelenléte nem túl meglepő, különösképpen Mexikó (1 milliárd dollár), amely több területen továbbra is kényes kérdést jelent az amerikai illetékesek számára. Mellettük több közép- és dél-amerikai ország foglal még helyet a listán, valamint Egyiptom, Törökország, Ukrajna, Szaúd-Arábia, India és Izrael, igaz a hangsúly továbbra is Kínán és Oroszországon van, amelyek a becslések szerint több mint 2 milliárd dolláros kiesést okoznak.
A második kategóriában hazán is helyet kapott. A jelentés szerint a magyar rendőrség nem kellőképpen felszerelt a kalózkodással kapcsolatos ügyek felgöngyölítéséhez, a bírák pedig többnyire nem kezelik komoly bűntényként a szerzői jog megsértését. Hiányolják a megfelelő tapasztalattal bíró szakértőket, valamint a szigorú büntetéseket, amely véleményük szerint elrettentő hatást gyakorolnának.
Az International Intellectual Property Alliance (IIPA) - amely többek között olyan jogvédő szervezetek tömörít, mint az MPAA, a RIAA, vagy a BSA - éves jelentésében 16 országot helyez a prioritásos listára, amelyek véleményük szerint eddig elhanyagolták a kérdést, és nem modernizálták ide vonatkozó rendelkezéseiket. A két fő bűnös továbbra is Kína és Oroszország, a társaságban azonban egy-két nyugati állam is megtalálható.
Az amerikai szakértők különösen Kanadát (551 millió dollár) illették kritikával, kihangsúlyozva, hogy az északi szomszéd számít a régió fő exportőrének, már ami a megkérdőjelezhető forrásból származó videofelvételeket, illetve konzol modchipeket illeti. Ez már csak azért is érinti érzékenyen az Egyesült Államokat, mert Kanada hagyományosan a legnagyobb kereskedelmi partnerük, nem hiába hivatkoznak állandóan arra jogvédő szervezetek, hogy ezen tevékenység újabb amerikai pénzekbe és állásokba kerül. Mindenesetre már mutatkozik némi együttműködési hajlandóság a határ másik oldalán, így előfordulhat, hogy a mindössze 37 millió lakosú, ám hatalmas ország is szigorít törvényein.
A többi állam jelenléte nem túl meglepő, különösképpen Mexikó (1 milliárd dollár), amely több területen továbbra is kényes kérdést jelent az amerikai illetékesek számára. Mellettük több közép- és dél-amerikai ország foglal még helyet a listán, valamint Egyiptom, Törökország, Ukrajna, Szaúd-Arábia, India és Izrael, igaz a hangsúly továbbra is Kínán és Oroszországon van, amelyek a becslések szerint több mint 2 milliárd dolláros kiesést okoznak.
A második kategóriában hazán is helyet kapott. A jelentés szerint a magyar rendőrség nem kellőképpen felszerelt a kalózkodással kapcsolatos ügyek felgöngyölítéséhez, a bírák pedig többnyire nem kezelik komoly bűntényként a szerzői jog megsértését. Hiányolják a megfelelő tapasztalattal bíró szakértőket, valamint a szigorú büntetéseket, amely véleményük szerint elrettentő hatást gyakorolnának.