A Business Software Alliance és a International Data Corp közös, az egész világra kiterjedő tanulmánya szerint tavaly némileg csökkent a kalózszoftverek aránya, de nőtt a másolatok terjesztéséből származó bevételkiesés.

A kalózmásolatok aránya mindössze 1 százalékkal, 36-ról 35 százalékra csökkent, míg az ebből származó kár globálisan 29 milliárd dollárról 33 milliárdra ugrott, így a a szoftvercégeket képviselő szövetség szerint a kalózkodás továbbra is súlyos fenyegetést jelent a vállalatokra nézve. "Napjainkban minden harmadik szoftvert illegális úton szereznek be a felhasználók. Az ebből származó bevételkiesés világszerte hátrányosan befolyásolja a nemzetgazdaságokat - minden egyes illegálisan beszerzett példány adókiesést, és a munkahelyek elvesztését okozza, illetve megfosztja a gazdaságot a növekedési lehetőségektől" - jelentette ki a közleményben Robert Holleyman, a BSA elnök-vezérigazgatója.


Az illegális szoftverhasználat aránya régiókra bontva
A tanulmány összegzése szerint tavaly 59 milliárd dollár értében találtak gazdára különböző szoftvertermékek, ami szép növekedést jelent az egy évvel korábbi 51 milliárdhoz képest - a képet némileg beárnyékolja, hogy összesen több mint 90 milliárd dollár (2003-ban még 80 milliárd) értékben telepítettek fel szoftvereket a számítógépekre, így a hivatalos szoftverek mellett a kalózmásolatok is terjedőben vannak. A végső számítások szerint mintegy 33 milliárd dollárra tehető a bevételkiesés, bár ebben szerepet játszik a dollár gyengélkedése is, amely amúgy is csökkentette a szoftvercégek bevételeit.


Bal oldalon a 20 leginkább érintett ország, jobb oldalon a "legjobbak" - egyértelműen látható, hogy előbbiek a világ legszegényebb országai között vannak
A tavalyi év során 37 országban csökkent, 34 országban azonban nőtt a kalózkodás jelentősége, míg további 16 országot illetően nem mutatkozott jelentős eltérés az egy évvel korábbi állapothoz képest. Talán nem meglepő, hogy hazánk a növekedést felmutató területek közé tartozik - a BSA itthoni részlegének közleménye kihangsúlyozza, hogy a régióban - több éves csökkenő tendencia után - egyedül Magyarországon nőtt a kalózszoftverek aránya, mégpedig 2 százalékkal. A jelenleg 44 százalékos arány így már 9 százalékkal haladja meg az Európai Unió tagországainak átlagát, míg a magyar IT iparágat ért veszteség 96 millióról 126 millió dollárra nőtt.


Az Európai Unió országai - bal hasábban a 2004-es, jobbra a 2003-mas adatok
"A BSA még aktívabb tevékenységének szükségességét jelzi, hogy a tavalyi évben - amikor visszafogottabb volt a jelenlét - jelentősen megnőtt az illegális szoftverek aránya" - jelentette ki a tanulmány eredményére reagálva Sebők Erzsébet, a BSA Magyarország szóvivője. "Ezzel Magyarország távolabb került attól a célkitűzéstől, amely szerint a csatlakozásunk után néhány évvel elérjük az Európai Unió átlagát. A BSA 2005-ben ezért még nagyobb erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a vállalkozások legalizálják szoftvereiket."

Figyelembe véve, hogy a magyar IT piac méretét szakértők 10 milliárd forintra becsülik, a szövetség közleménye szerint "a 2%-os növekedés jelentős veszteséget jelent, nemcsak az IT iparág, hanem az egész nemzetgazdaság számára". A szövetség lobbizásának célja, hogy a magyar gazdaság szereplői, a kormányzati szféra és a hatóságok is figyelembe vegyék, hogy az alacsony illegalitási arány számos gazdasági mutató javulását eredményezi (beruházások, foglalkoztatottság), új lehetőséget és előnyöket teremt az informatikai ágazat és az egész gazdaság számára, valamint elősegíti a jelenleg még a fekete gazdaságban képződött jövedelmek legalizálását.