Berta Sándor
Egyesült Államok: akár öt év börtön kémprogramok terjesztéséért
Az amerikai képviselőház harmadik nekifutásra már elfogadta a kémprogramok elleni törvény szigorítását. Korábban 2004-ben és 2005-ben is leszavazták a módosító indítványokat.
Az Internet Spyware Prevention Act (I-Spy Act) szigorítása - amit a képviselők nagy többséggel fogadtak el nem ígér túl sok jót a különböző kártevők íróinak és terjesztőinek. A törvény szerint ezentúl a kémprogramokat és más kártékony programokat készítők és terjesztők akár öt év börtönt- és komoly pénzbüntetést kaphatnak, amennyiben a tevékenységükkel kárt okoznak vagy személyes adatok után kutatnak idegen számítógépeken.
A módosítójavaslat elfogadását az informatikai ipar és annak a szavazáskor jelen lévő képviselői egyértelműen politikai győzelemként értékelték. A szigorítás mellett leginkább Zoe Lofgren és Bob Goodlatte képviselők kampányoltak. Lofgren, aki a szoftverfejlesztők érdekeit képviselte - támogatta többek között a Microsoft, a Dell, a Symantec és más online reklámcégek - ugyanakkor kijelentette, hogy a törvény így már nemcsak a cégeket, de a felhasználókat is védi és egyúttal hozzájárul a technológiai fejlődéshez. "A technológia szabályozása szinte mindig hiba, mivel a technológia általában gyorsabban változik, mint ahogy a Kongresszus új törvényeket el tud fogadni" - szögezte le Zoe Lofgren.
A képviselőház kereskedelmi bizottsága előtt azonban egy még a most elfogadottnál is szigorúbb módosító indítvány van. Eszerint minden olyan technikát betiltanának, amelynek a segítségével átvehető egy számítógép irányítása vagy amelyekkel (például billentyűleütés-figyelő programokkal) összegyűjthetők egy PC-n tárolt személyes adatok és bizalmas információk. Az előterjesztésből kiderült, hogy már az is bűncselekmény lenne, ha valaki meg akarná tudni, hogy mi egy internetező böngészőjének az előre beállított kezdőlapja. Emellett büntetnék a felhasználói szokásokat figyelő, naplózó, ezekről információkat küldő stb. szoftverek készítőit, terjesztőit is.
Ezt a módosítócsomagot azonban már nem támogatja egyértelműen a szoftveripar, ugyanis attól tartanak, hogy a komoly korlátozások miatt így veszélybe kerülhetnének azok az oldalak, amelyek például sütiket (cookie) és más technikákat alkalmaznak.
Az Internet Spyware Prevention Act (I-Spy Act) szigorítása - amit a képviselők nagy többséggel fogadtak el nem ígér túl sok jót a különböző kártevők íróinak és terjesztőinek. A törvény szerint ezentúl a kémprogramokat és más kártékony programokat készítők és terjesztők akár öt év börtönt- és komoly pénzbüntetést kaphatnak, amennyiben a tevékenységükkel kárt okoznak vagy személyes adatok után kutatnak idegen számítógépeken.
A módosítójavaslat elfogadását az informatikai ipar és annak a szavazáskor jelen lévő képviselői egyértelműen politikai győzelemként értékelték. A szigorítás mellett leginkább Zoe Lofgren és Bob Goodlatte képviselők kampányoltak. Lofgren, aki a szoftverfejlesztők érdekeit képviselte - támogatta többek között a Microsoft, a Dell, a Symantec és más online reklámcégek - ugyanakkor kijelentette, hogy a törvény így már nemcsak a cégeket, de a felhasználókat is védi és egyúttal hozzájárul a technológiai fejlődéshez. "A technológia szabályozása szinte mindig hiba, mivel a technológia általában gyorsabban változik, mint ahogy a Kongresszus új törvényeket el tud fogadni" - szögezte le Zoe Lofgren.
A képviselőház kereskedelmi bizottsága előtt azonban egy még a most elfogadottnál is szigorúbb módosító indítvány van. Eszerint minden olyan technikát betiltanának, amelynek a segítségével átvehető egy számítógép irányítása vagy amelyekkel (például billentyűleütés-figyelő programokkal) összegyűjthetők egy PC-n tárolt személyes adatok és bizalmas információk. Az előterjesztésből kiderült, hogy már az is bűncselekmény lenne, ha valaki meg akarná tudni, hogy mi egy internetező böngészőjének az előre beállított kezdőlapja. Emellett büntetnék a felhasználói szokásokat figyelő, naplózó, ezekről információkat küldő stb. szoftverek készítőit, terjesztőit is.
Ezt a módosítócsomagot azonban már nem támogatja egyértelműen a szoftveripar, ugyanis attól tartanak, hogy a komoly korlátozások miatt így veszélybe kerülhetnének azok az oldalak, amelyek például sütiket (cookie) és más technikákat alkalmaznak.