Gyurkity Péter
Jobban figyelünk az internetes hírekre
A tengerentúlon érdekes kutatást végeztek el, hogy összemérjék az internetes forrásokat és a nyomtatott sajtót követő olvasók szokásait. Az eredmény meglepő, az internetezők hajlamosabbak áttanulmányozni a hosszabb írásokat.
A Poynter Institute által végzett kutatás során összesen hatszáz 18 és 60 év közötti alanyt kérdeztek meg, amelyek 49 százaléka nő, 51 százaléka pedig férfi volt. A résztvevők 30 napon át tanulmányozták az interneten vagy a sajtóban megjelenő a friss napi híreket, a kutatók pedig egy miniatűr kamera segítségével figyelték, hogy az alany éppen milyen hírt olvas.
Az hamar kitűnt, hogy a legtöbb olvasó jobban kedveli a kérdés-válasz formátumban megjelenő írásokat, jobban össze tudja foglalni azok tartalmát, amennyiben a hagyományostól eltérő formátumban közlik az anyagot. Ez lehet a már említett kérdés-válasz, időrendi sorrend, vagy akár egy lista. Ugyanígy kiemelkednek a mezőnyből az aktuális élethelyzetet, történéseket rögzítő képek, amelyek maguk mögött hagyják a beállított, stúdióban készült felvételeket. Az emberek többségének figyelmét gyorsan felkelti egy-egy nagyobb cím, illetve fotó, ám az internetezők azonnal a rövid összefoglalókat és navigációs lehetőségeket keresik.
Míg a nyomtatott sajtó kedvelőinek 75 százaléka alaposan tanulmányoz egy-egy hírt (anélkül, hogy kitérne az egyéb cikkekre, sokszor ismételten elolvasva egyes írásokat), a netezők figyelme szélesebb, ők a teljes tartalmat veszik szemügyre, igyekeznek minden részletre figyelni az adott oldalon. Ennél is érdekesebb, hogy az internetes szövegek 77 százalékát olvassuk el, míg az újságok, napilapok esetében ez 62 százalék.
Az internetes olvasók kétharmada ráadásul a kiválasztott cikket teljes terjedelmében áttanulmányozza, vagyis nem igaz az a korábbi feltevés, hogy a netes írásokra kevesebb figyelmet fordítunk.
A Poynter Institute által végzett kutatás során összesen hatszáz 18 és 60 év közötti alanyt kérdeztek meg, amelyek 49 százaléka nő, 51 százaléka pedig férfi volt. A résztvevők 30 napon át tanulmányozták az interneten vagy a sajtóban megjelenő a friss napi híreket, a kutatók pedig egy miniatűr kamera segítségével figyelték, hogy az alany éppen milyen hírt olvas.
Az hamar kitűnt, hogy a legtöbb olvasó jobban kedveli a kérdés-válasz formátumban megjelenő írásokat, jobban össze tudja foglalni azok tartalmát, amennyiben a hagyományostól eltérő formátumban közlik az anyagot. Ez lehet a már említett kérdés-válasz, időrendi sorrend, vagy akár egy lista. Ugyanígy kiemelkednek a mezőnyből az aktuális élethelyzetet, történéseket rögzítő képek, amelyek maguk mögött hagyják a beállított, stúdióban készült felvételeket. Az emberek többségének figyelmét gyorsan felkelti egy-egy nagyobb cím, illetve fotó, ám az internetezők azonnal a rövid összefoglalókat és navigációs lehetőségeket keresik.
Míg a nyomtatott sajtó kedvelőinek 75 százaléka alaposan tanulmányoz egy-egy hírt (anélkül, hogy kitérne az egyéb cikkekre, sokszor ismételten elolvasva egyes írásokat), a netezők figyelme szélesebb, ők a teljes tartalmat veszik szemügyre, igyekeznek minden részletre figyelni az adott oldalon. Ennél is érdekesebb, hogy az internetes szövegek 77 százalékát olvassuk el, míg az újságok, napilapok esetében ez 62 százalék.Az internetes olvasók kétharmada ráadásul a kiválasztott cikket teljes terjedelmében áttanulmányozza, vagyis nem igaz az a korábbi feltevés, hogy a netes írásokra kevesebb figyelmet fordítunk.