MTI
A hackerek profilrajza
Olaszországban működik egy társaság, amely az eddig legnagyobb felmérést végzi a hackerek világáról. Programjuk neve: Hpp - hacker's profiling project.
A program vezetője Raoul Chiesa, ő volt az első itáliai számítógépbetyár, akit egy ízben le is tartóztattak az olasz nemzeti bank informatikai rendszerébe való behatolásért. Jelenleg egy biztonsági társaságot irányít - írja a La Repubblica című olasz napilap. Első lépésként egy honlapon keresztül kérdőívet küldtek a világ minden tájára mintegy 600 hackernek. Chiesa tapasztalatai szerint alapvetően kilenc kategóriát lehet megkülönböztetni motivációk, célok, kor és magatartás szerint. Ezek között az etikus, a romboló, a zsoldos, az ipari kém és a katonai profil a legjellemzőbb.
Van aki már 9-10 éves korában profi ezen a téren, de vannak a számítógépbetyárok között 50-60 évesek is. A hackerré válást kezdetben a kíváncsiság motiválja. Egy új rendszer megismerése, felhasználása erősen vonzó, de később rossz irányba fajulhat. Chiesa úgy látja, hogy az idegen számítógépek biztonsági rendszerét feltörő személyek "ifjú és tiszta lendülete gyengül, viszont növekszik a bűnözésben játszott szerepük". "Ma már bérelni lehet hackert illegális célokra, ipari kémkedésre, banki vagy személyi adatok megszerzésére. Szerencsére azonban vannak még etikus hackerek is, akik segítenek leleplezni az előbbi kategóriába soroltakat is" - mondja a szakértő.
A hacker-etika kezdetben egy sor egyszerű és világos szabályt tartalmazott: nem károsítjuk az informatikai rendszert, amelybe behatolunk, nem okozunk gazdasági kárt a magánhasználónak, nem keverjük bele a dologba a pénzt és a politikát. Évek múlásával azonban ezek a szabályok "rugalmasabbakká" váltak, részben a technológia fejlődése, részben pedig a hazai és nemzetközi bűnözés nyomása miatt. "Ma lehet találni olyan 15 éves gyereket, aki szemrebbenés nélkül elfogad 5 ezer euró készpénzt, hogy megtámadja a megbízó konkurenciáját".
A kérdőívekre adott válaszokból az is kiderül, hogy a hackerek nem nagyon tartanak a törvényi következményektől. Mit is kockáztatnak valójában? "Törvények már vannak a világ legtöbb országában, de nem hatnak igazán visszatartó erőként" - mondja Chiesa. Olaszországban minimum 2-3 évi börtönt és borsos pénzbüntetést kaphatnak. Az Egyesült Államokban számítógéptől, internet-használattól tilthatják el őket bizonyos időre. Kínában vagy Szingapúrban egyes esetekben halál vár rájuk. Ennek ellenére "valamiféle extázis és függőség miatt" nem hagyják abba.
A lap kérdésére a szakember elmagyarázta a katonai hacker fogalmát is. "Az első Öbölháború idején, a 90-es évek elején kezdett működni, amikor egyes országok kormányai elindítottak egy információs háborút. Ma a háborúkat egyre inkább a számítógépes információ felhasználásával vívják. Így jöttek létre ezek a különleges egységek, amelyekben gyakran megtaláljuk a volt hackert, akit törvényesen foglalkoztatnak a katonai jellegű speciális alakulatokban."
A program vezetője Raoul Chiesa, ő volt az első itáliai számítógépbetyár, akit egy ízben le is tartóztattak az olasz nemzeti bank informatikai rendszerébe való behatolásért. Jelenleg egy biztonsági társaságot irányít - írja a La Repubblica című olasz napilap. Első lépésként egy honlapon keresztül kérdőívet küldtek a világ minden tájára mintegy 600 hackernek. Chiesa tapasztalatai szerint alapvetően kilenc kategóriát lehet megkülönböztetni motivációk, célok, kor és magatartás szerint. Ezek között az etikus, a romboló, a zsoldos, az ipari kém és a katonai profil a legjellemzőbb.
Van aki már 9-10 éves korában profi ezen a téren, de vannak a számítógépbetyárok között 50-60 évesek is. A hackerré válást kezdetben a kíváncsiság motiválja. Egy új rendszer megismerése, felhasználása erősen vonzó, de később rossz irányba fajulhat. Chiesa úgy látja, hogy az idegen számítógépek biztonsági rendszerét feltörő személyek "ifjú és tiszta lendülete gyengül, viszont növekszik a bűnözésben játszott szerepük". "Ma már bérelni lehet hackert illegális célokra, ipari kémkedésre, banki vagy személyi adatok megszerzésére. Szerencsére azonban vannak még etikus hackerek is, akik segítenek leleplezni az előbbi kategóriába soroltakat is" - mondja a szakértő.
A hacker-etika kezdetben egy sor egyszerű és világos szabályt tartalmazott: nem károsítjuk az informatikai rendszert, amelybe behatolunk, nem okozunk gazdasági kárt a magánhasználónak, nem keverjük bele a dologba a pénzt és a politikát. Évek múlásával azonban ezek a szabályok "rugalmasabbakká" váltak, részben a technológia fejlődése, részben pedig a hazai és nemzetközi bűnözés nyomása miatt. "Ma lehet találni olyan 15 éves gyereket, aki szemrebbenés nélkül elfogad 5 ezer euró készpénzt, hogy megtámadja a megbízó konkurenciáját".
A kérdőívekre adott válaszokból az is kiderül, hogy a hackerek nem nagyon tartanak a törvényi következményektől. Mit is kockáztatnak valójában? "Törvények már vannak a világ legtöbb országában, de nem hatnak igazán visszatartó erőként" - mondja Chiesa. Olaszországban minimum 2-3 évi börtönt és borsos pénzbüntetést kaphatnak. Az Egyesült Államokban számítógéptől, internet-használattól tilthatják el őket bizonyos időre. Kínában vagy Szingapúrban egyes esetekben halál vár rájuk. Ennek ellenére "valamiféle extázis és függőség miatt" nem hagyják abba.
A lap kérdésére a szakember elmagyarázta a katonai hacker fogalmát is. "Az első Öbölháború idején, a 90-es évek elején kezdett működni, amikor egyes országok kormányai elindítottak egy információs háborút. Ma a háborúkat egyre inkább a számítógépes információ felhasználásával vívják. Így jöttek létre ezek a különleges egységek, amelyekben gyakran megtaláljuk a volt hackert, akit törvényesen foglalkoztatnak a katonai jellegű speciális alakulatokban."
