SG.hu·
1600 éves Bibliát digitalizálnak
Több partnerrel közösen akar digitalizálni egy 1600 éves, kézzel írt, felbecsülhetetlen értékű művet egy lipcsei könyvtár. A 400 oldalas könyvritkaság beszkennelése akár évekig is eltarthat.
A programot a lipcsei Bibliotheca Albertina, a londoni British Library, a szentpétervári Orosz Nemzeti Könyvtár és az egyiptomi Sínai-félszigeten található Szent Katalin monostor képviselői Egyiptomban közösen jelentették be. A négy intézmény szakemberei úgy döntöttek, hogy digitalizálják a világ egyik legrégebbi könyvét, az 1600 éves Codex Sinaiticust, vagy más néven a Sínai Bibliát. Az együttműködésre elsősorban azért van szükség, mert a három könyvtárnak és a monostornak csak a görög nyelven, kézzel írt mű egy része van a birtokában.
A Német Kutatótársaság (DFG) nevű szervezett által is támogatott projekt részeként létrehoznak majd egy külön nyomtatott ismeretterjesztő anyagot és elkészítenek egy dokumentumfilmet is a könyvről, valamint a tervek között szerepel egy kiállítás megnyitása. "A British Library tulajdonában lévő ótestamentumi részeket már korábban lefotózták. Ezt követi majd a szentpétervári és a lipcsei bibliotékákban lévő oldalak digitalizálása és végül a monostorbeli anyagok beszkennelése" - nyilatkozta John Tuck, a projekt vezetője.
Az 1600 éves Codex Siniaticus páratlan értékű mű, a Codex Vaticanusszal a világ legöregebb Bibliái között tartják nyilván. Ezenkívül ez a világ legrégebbi még egyben lévő Újtestamentuma. Az iratokat évszázadokig a monostorban őrizték. 1844-ben Constantin von Tischendorf német teológus és kutató 43 pergamenoldalt elvitt Lipcsébe. A tudós 1859-ben további oldalak birtokába jutott és ezeket átadta II. Sándor orosz cár közvetítésével az Orosz Nemzeti Könyvtárnak.
A szovjet kormány 1933-ban összesen 347 oldalt adott tovább a londoni British Library munkatársainak és csupán öt oldal maradt a szentpétervári könyvtárban. 1975-ben további tizenegy oldalt találtak a monostorban, így jelenleg 400 teljes oldal van a kutatók birtokában. Azonban a szakemberek további 330 ótestamentumi oldalt még mindig keresnek.
Nem ez az első példa, hogy nagy értékű művet digitalizálnak. December elsején jelentették be az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) képviselői, hogy az amerikai Kongresszus könyvtárával közösen létre akarnak hozni egy digitális világkönyvtárat, amelyben elsősorban ritka könyveket és dokumentumokat őriznének meg az utókornak.
Ezt megelőzően Mozart hét operájának összesen mintegy 4000, kézzel írt kottaoldalát digitalizálták, így a neves zeneszerző születésének 250. évfordulóját ünneplő egész éves rendezvénysorozat azzal az érdekes bejelentéssel zárulhatott, hogy a mester összes művét, eredeti kottáit és iratait összefoglaló oldal immár a világhálón is elérhető.
A programot a lipcsei Bibliotheca Albertina, a londoni British Library, a szentpétervári Orosz Nemzeti Könyvtár és az egyiptomi Sínai-félszigeten található Szent Katalin monostor képviselői Egyiptomban közösen jelentették be. A négy intézmény szakemberei úgy döntöttek, hogy digitalizálják a világ egyik legrégebbi könyvét, az 1600 éves Codex Sinaiticust, vagy más néven a Sínai Bibliát. Az együttműködésre elsősorban azért van szükség, mert a három könyvtárnak és a monostornak csak a görög nyelven, kézzel írt mű egy része van a birtokában.
A Német Kutatótársaság (DFG) nevű szervezett által is támogatott projekt részeként létrehoznak majd egy külön nyomtatott ismeretterjesztő anyagot és elkészítenek egy dokumentumfilmet is a könyvről, valamint a tervek között szerepel egy kiállítás megnyitása. "A British Library tulajdonában lévő ótestamentumi részeket már korábban lefotózták. Ezt követi majd a szentpétervári és a lipcsei bibliotékákban lévő oldalak digitalizálása és végül a monostorbeli anyagok beszkennelése" - nyilatkozta John Tuck, a projekt vezetője.
Az 1600 éves Codex Siniaticus páratlan értékű mű, a Codex Vaticanusszal a világ legöregebb Bibliái között tartják nyilván. Ezenkívül ez a világ legrégebbi még egyben lévő Újtestamentuma. Az iratokat évszázadokig a monostorban őrizték. 1844-ben Constantin von Tischendorf német teológus és kutató 43 pergamenoldalt elvitt Lipcsébe. A tudós 1859-ben további oldalak birtokába jutott és ezeket átadta II. Sándor orosz cár közvetítésével az Orosz Nemzeti Könyvtárnak. A szovjet kormány 1933-ban összesen 347 oldalt adott tovább a londoni British Library munkatársainak és csupán öt oldal maradt a szentpétervári könyvtárban. 1975-ben további tizenegy oldalt találtak a monostorban, így jelenleg 400 teljes oldal van a kutatók birtokában. Azonban a szakemberek további 330 ótestamentumi oldalt még mindig keresnek.
Nem ez az első példa, hogy nagy értékű művet digitalizálnak. December elsején jelentették be az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) képviselői, hogy az amerikai Kongresszus könyvtárával közösen létre akarnak hozni egy digitális világkönyvtárat, amelyben elsősorban ritka könyveket és dokumentumokat őriznének meg az utókornak.
Ezt megelőzően Mozart hét operájának összesen mintegy 4000, kézzel írt kottaoldalát digitalizálták, így a neves zeneszerző születésének 250. évfordulóját ünneplő egész éves rendezvénysorozat azzal az érdekes bejelentéssel zárulhatott, hogy a mester összes művét, eredeti kottáit és iratait összefoglaló oldal immár a világhálón is elérhető.