Gyurkity Péter

Két éven belül lecserélné a szilíciumot az MIT

A kutatóintézet szakemberei új tranzisztortechnológián dolgoznak, amelyet ugyan korábban az Intel is kipróbált, ám konkrét megjelenési időponttal még nem álltak elő. Az MIT két éven belül elképzelhetőnek tartja a váltást.

A hagyományos szilícium felváltója az indium-gallium-arzenid, rövidebb nevén InGaAs lenne, amely az eddigi kutatások szerint sebességben és fizikai méretben továbblépést jelentene a megszokott megoldásokkal szemben. Alacsony feszültségen már bevált az új fejlesztés, amit az Intel is igyekezett üdvözölni, ám ez még csak az első lépés volt, a hordozható és egyéb eszközökben felhasználható prototípus megjelenéséig pedig további két év munka szükséges.

A kísérletben felhasznált tranzisztor mindössze 60 nanométeres példány volt, amely 0,5 voltos feszültségen kedvező eredményt produkált. Erről Robert Chau, az Intel tranzisztorkutatásokért felelős igazgatója beszélt elismerően, megemlítve, hogy a Jesus del Alamo professzor által vezetett csapat munkája áttörésként értékelhető. Az első nyilvános bemutatóra december 11-én, az IEEE International Electron Devices Meeting elnevezésű rendezvényen kerül majd sor, egyelőre mindössze ennyi derült ki a további tervekből.

A cél, hogy a gyártók tovább csökkentsék a tranzisztorok méretét, mégpedig átlépve a szilícium alapú technológia korlátait, amelyek az elmúlt években egyre gyakrabban kerültek szóba. Felhasználási területként a hordozható lejátszók, laptopok, autók, konyhai felszerelések, hagyományos számítógépek, egyszóval minden szegmens szóba került, hiszen sokan várnak az igazi áttörésre. Az egyetlen problémát az indium-gallium-arzenid sérülékenysége jelenti: míg a hagyományos szilíciumlemezek nagysága a 30 centimétert is elérheti, az InGaAs kristályai törékenyek, ezért nem lehet belőlük nagyobb felületet létrehozni.

Egyes vélemények szerint emiatt ezek az anyagok soha nem fogják teljesen kiszorítani a szilíciumot, mások viszont abban reménykednek, hogy megoldást találhatnak a problémára.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • atlagember #13
    És ebből van elég a földön? Mert sziliciumból van néhány sivatagnyi, de erről még nem nagyon hallottam.
    Szerintem jóval drágábban lehet csak előállítani, mint a szilicium alapuakat.
  • kvp #12
    "érdekes egy felvetés, ha jobb, miért ne"

    Dragabb, nehezebben gyarthato. Ha hagyomanyos szennyezett szilicium mar jol bevezetett termek, amihez kepest a gass rendszerek csak teljesitmeny es nem arerzekeny szegmenesben tudtak elterjedni. (egyebkent a gaas tenyleg pontosabb es gyorsabb, de idaig nagysagrendekkel dragabb volt)
  • ssdb #11
    lol... érdekes egy felvetés, ha jobb, miért ne?
  • DjDano #10
    az arzenid gondolom nem csak a nevében hasonlít az arzénra :)
  • Vorpal #9
    Énmár mostsem használok semmire két magot a processzoromon,))
    de alig várom az áttörés -hogy elmondhassam ez jobb.
  • heyman8909 #8
    szerintem pár millió dollárból megoldják a dolgot, vagy ha nem is ezzel az anyaggal, de valamely más anyaggal, és elöbb-utóbb itt lesz az "áttörés", amit én is nagyon várok. Azonban ha ez bekövetkezik, én legalább 2 évig biztos nem újjítok, megvárom míg elterjed, és megérkeznek az első igazi visszajelzések, nehogy valami olyasmi legyen hogy az új technológia még sem vált be, nem lett tartós. De ez biztos nem lesz így, csak én avygok túúúúl óvatos :) Hajrá CHIPKatonák! :D
  • juzosch #7
    De valahonnan kell alapanyag is. A szilícium esetén egy darab szikla tökéletesen megfelel.
  • turul16 #6
    GaAs felvezetoket ma is hasznalnak. wiki
  • turul16 #5
    ~Nagyok, es lassuak.
    Ellenben mas kisebb molekulak par 10 fs alatt keepsek lehetnek, allapotvaltasra.
  • Pocok256 #4
    "Az egyetlen problémát az indium-gallium-arzenid sérülékenysége jelenti: míg a hagyományos szilíciumlemezek nagysága a 30 centimétert is elérheti, az InGaAs kristályai törékenyek, ezért nem lehet belőlük nagyobb felületet létrehozni." Gondolom nem bányásszák hanem laborban állítják elő de nem tudom nem vok kémikus.