MTI
Vita az angolról és a latin betűkről Athénban
Az angol nyelv és a latin betűk világhálós hegemóniája volt az egyik fő vitatéma az Athénban az internet irányításáról csütörtökön befejeződött világkonferencia résztvevői között.
Több felszólaló is bírálta az angol nyelv és a latin ábécé túlsúlyát, és azt sürgette, hogy az internet legyen soknyelvű, minden írásmód számára elérhető: így járuljon hozzá a kulturális sokszínűség megőrzéséhez. A felszólalók ugyan elismerték, hogy tartalmában a világháló is soknyelvű, hiszen vannak rajta kínai, orosz vagy héber és más írást alkalmazó webhelyek, ám kifogásolták, hogy a domainnevek mind angol nyelvűek és latin betűsek, amiként az internetet működtető szoftverek is angolul íródnak.
"Ez főleg a nemzetek közötti egyenlőség szempontjából probléma, de gazdasági tétjei is vannak. Például egy kínai cégnek, amely jelen akar lenni a világhálón, olyan írásban kell megneveznie magát, amely nem a sajátja" - magyarázta el az AFP-nek a konferencián Franciaországot képviselő Bertrand de La Chapelle. A honlapok létrehozásához komoly angol nyelvi ismeretekre van szükség, mivel az internet informatikai megfogalmazása (a html) ezen a nyelven született. Adama Samassékou, az Afrikai Nyelvek Akadémiájának elnöke úgy vélekedett, hogy "az ilyen uniformizálás hosszú távon a nyelvek túlélését veszélyezteti. Afrika számára a tét az, hogy az új informatikai társadalom ne rekessze ki afrikaiak millióit."
Hu Csi-heng (Hu Qiheng) asszony, a Kínai Internetes Társaság elnöke úgy fogalmazott, hogy "bár Kínában 300 millióan tanulnak angolul, nem szívesen használják a latin betűket nyelvük átírására." (Ennek azonban némileg ellentmond, hogy a latin betűs, úgynevezett pinjin átírást általánosan oktatják az iskolákban több célból is: egyrészt az idegen nyelvek tanulásához, másrészt a kínai írásjegyek fonetikai értékének jelzéséhez, és nem utolsósorban az internet és a mobiltelefon használatához.)
A vita más résztvevői viszont azt hangsúlyozták, hogy az internet egy nyelvet használó egységes felépítése lehetővé teszi annak elkerülését, hogy a világháló szétessen. Az internetet létrejötte óta amerikai mérnökök irányítják egy olyan szervezetből (ICANN), amelynek székhelye az Egyesült Államokban van. "Ma egyetlen web létezik, ez koherens világháló. Ha mindenki a saját szögletében kezd rendszereket létrehozni, a hálózat balkanizálódhat" - mutatott rá az egyik fenyegetésre Bernard Benhamou francia politológus.
Az UNESCO, az ENSZ oktatási, tudományos és nevelési szervezete képviseletében Elizabeth Longworth azt hangsúlyozta, hogy az internet ma "inkább közérdekű, mint szuverenitási vagy nemzeti kultúrák védelmére szolgáló tér". A felhasználók számára a keresőprogramok, mint a Google vagy a Yahoo fejlesztése lehetővé teszi a webcímek (http//:... ) mellőzését és csak a saját név magadását, vagy szélesebb körű kutatás esetén a saját nyelven megadott kulcsszóval történő keresést. "Ha szeretném megtudni az athéni szállodámhoz közel lévő vendéglő nevét, elég beütnöm a kérdést a Google-ba és megkapom a választ. Akkor hát miért kellene létrehozni egy másik rendszert?" - tette fel a költői kérdést egy japán résztvevő.
Több felszólaló is bírálta az angol nyelv és a latin ábécé túlsúlyát, és azt sürgette, hogy az internet legyen soknyelvű, minden írásmód számára elérhető: így járuljon hozzá a kulturális sokszínűség megőrzéséhez. A felszólalók ugyan elismerték, hogy tartalmában a világháló is soknyelvű, hiszen vannak rajta kínai, orosz vagy héber és más írást alkalmazó webhelyek, ám kifogásolták, hogy a domainnevek mind angol nyelvűek és latin betűsek, amiként az internetet működtető szoftverek is angolul íródnak. "Ez főleg a nemzetek közötti egyenlőség szempontjából probléma, de gazdasági tétjei is vannak. Például egy kínai cégnek, amely jelen akar lenni a világhálón, olyan írásban kell megneveznie magát, amely nem a sajátja" - magyarázta el az AFP-nek a konferencián Franciaországot képviselő Bertrand de La Chapelle. A honlapok létrehozásához komoly angol nyelvi ismeretekre van szükség, mivel az internet informatikai megfogalmazása (a html) ezen a nyelven született. Adama Samassékou, az Afrikai Nyelvek Akadémiájának elnöke úgy vélekedett, hogy "az ilyen uniformizálás hosszú távon a nyelvek túlélését veszélyezteti. Afrika számára a tét az, hogy az új informatikai társadalom ne rekessze ki afrikaiak millióit."
Hu Csi-heng (Hu Qiheng) asszony, a Kínai Internetes Társaság elnöke úgy fogalmazott, hogy "bár Kínában 300 millióan tanulnak angolul, nem szívesen használják a latin betűket nyelvük átírására." (Ennek azonban némileg ellentmond, hogy a latin betűs, úgynevezett pinjin átírást általánosan oktatják az iskolákban több célból is: egyrészt az idegen nyelvek tanulásához, másrészt a kínai írásjegyek fonetikai értékének jelzéséhez, és nem utolsósorban az internet és a mobiltelefon használatához.)
A vita más résztvevői viszont azt hangsúlyozták, hogy az internet egy nyelvet használó egységes felépítése lehetővé teszi annak elkerülését, hogy a világháló szétessen. Az internetet létrejötte óta amerikai mérnökök irányítják egy olyan szervezetből (ICANN), amelynek székhelye az Egyesült Államokban van. "Ma egyetlen web létezik, ez koherens világháló. Ha mindenki a saját szögletében kezd rendszereket létrehozni, a hálózat balkanizálódhat" - mutatott rá az egyik fenyegetésre Bernard Benhamou francia politológus.
Az UNESCO, az ENSZ oktatási, tudományos és nevelési szervezete képviseletében Elizabeth Longworth azt hangsúlyozta, hogy az internet ma "inkább közérdekű, mint szuverenitási vagy nemzeti kultúrák védelmére szolgáló tér". A felhasználók számára a keresőprogramok, mint a Google vagy a Yahoo fejlesztése lehetővé teszi a webcímek (http//:... ) mellőzését és csak a saját név magadását, vagy szélesebb körű kutatás esetén a saját nyelven megadott kulcsszóval történő keresést. "Ha szeretném megtudni az athéni szállodámhoz közel lévő vendéglő nevét, elég beütnöm a kérdést a Google-ba és megkapom a választ. Akkor hát miért kellene létrehozni egy másik rendszert?" - tette fel a költői kérdést egy japán résztvevő.