Berta Sándor

Világszerte tiltakozások a má­solás­védel­mek ellen

Kedden az egész világra kiterjedő tiltakozássorozat indult a digitális másolásvédelmek (DRM) és azok alkalmazása ellen. Bár sok országban nem volt kampány, az akció mégis sikeresnek nevezhető, hiszen rávilágította a figyelmet a problémára.

Október harmadikát a DefectiveByDesign amerikai csoport nyilvánította DRM-ellenes nappá és hívta fel a felhasználókat és más civil szervezeteket a másolásvédelmek elleni tiltakozásra. Az aktivisták többek között aláírásokat gyűjtöttek és plakátokat, kitűzőket tettek letölthetővé. A kampányhoz csatlakoztak az emberek több amerikai, európai, ázsiai és ausztráliai nagyvárosban is.


Németországban a Free Software Foundation Europe (FSFE) indított kampányt a DRM ellen. A szervezet létrehozott egy weboldalt is, ahol a felhasználók figyelmét próbálják meg felhívni a digitális másolásvédelmekben rejlő veszélyekre. "A DRM esetében nem digitális szerzői és kiadói jogokról van szó, amit például a zeneipar előszeretettel hangoztat, hanem sokkal inkább a felhasználók jogainak korlátozásáról" - nyilatkozta az FSFE szóvivője. Párizsban szintén az utcára vonultak a tiltakozók. Franciaországban a közelmúltbeli vita amúgy is csak olaj volt a tűzre ebben a kérdésben.

Ausztriában a Clipperton.at online zenei portál állt a tiltakozások élére, az oldal munkatársai felvilágosító kiadványokat osztogattak a szupermarketekben, boltokban, iskoláknál és éttermekben. "Az emberekben sok kérdés megfogalmazódott, például hogy mit tehetünk a másolásvédelmek ellen, vagy hogy el kell-e tűrnünk az alkalmazásukat" - összegezte a kampány első tapasztalatait Franz Wieser, a portál munkatársa.


A Golem német híroldal tudósításából kiderül, hogy az akciósorozat fő mottója nem véletlenül "A készülékek nem bíznak bennetek" lett. A szervezők így akartak utalni arra, hogy a felhasználóknak gyakran fogalmuk sincs arról, hogy milyen technikákat is építenek be a gyártók a hordozható zenelejátszókba. "A másolásvédelmek azt bizonyítják, hogy egy harmadik személynek nagyobb ellenőrzése és hatalma van a saját készülékünk felett, mint nekünk magunknak" - jelentette ki Georg Greve, az FSFE elnöke.

A tiltakozások központi oldalán, a DRM.info-n elsősorban a digitális másolásvédelmek működését mutatják be. A DRM.info-val együttműködik többek között a Consumer Project on Technology (CPTech), az Electronic Frontier Finland (EFFI), az Electronic Information for Libraries (eIFL.net), az iCommons projekt, az International Federation of Library Associations and Institutions (IFLA) és a netzpolitik.org is.


"A tudás szabad cseréje az embernek, mint társadalmi lénynek a természetében van. A szoftver éppúgy hozzátartozik a kultúrtechnikákhoz, mint a gyógyszerek, a zene vagy a matematika. A digitális technológia elősegítik a tudás terjedését. Ezt a szabad áramlást és információcserét gátolják a szabadalmak, a digitális másolásvédelmek, amelyek célja egyértelműen az ellenőrzés" - mondta a de.internet.com német hírportálnak a Gelsenkicherni Szabadegyetemen felszólaló Alexander Finkenberger, az FSFE munkatársa.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • MEdievil #34
    én azt nemértem mien alapon van azokon a Cd-dvd memória kártyákon atrjustist amin a saját fényképeimet tárolom... miért is fizetek a zene iparnak ha megvetetik a cdiket eredetiben?! vagy ha rajta van az artjusist akkor jogomban áll zenét rakni a cdkre nem?
    kicsit álszent dolog ez ők simán lenyúlhatnak minket de ha leszedünk egy mp3-at (amit soha az életben nem vennénk meg mert annyit nemér) akkor egyből dollár millárdos kárt okozunk?
    mellesleg én inkább olyan együtteseket hallgatok akiknek fontossabb az, hogy tényleg tetszen az embereknek a zenéjük mint hogy 1 cdvel több fogyjon.. persze pont ezért ők kevesebbet-semmit nem kapnak az artjuból miközben én max az őket támogatnám de inkább a pusziketdoolsznak jut (vagyis nem is nekik hanem a kiadóknak akik futtatják őket)
  • gforce9 #33
    te meg minek kommentelsz?
  • Molnibalage #32
    Nos van egy érdekes színezete a coprightnak. Az 1940 előtti "szellemi termékek" 98% nem elérhető, de még jogvédelem alatt ál. Tehát a szerzői jogok miatt a kultúra és résziben tudás ELVESZIK!!! Azért ez durva. Már egyes '60-as évek beli előadók dalait is művészet beszrezni.

    Egyszerűen arról van szó, hogy a jog nem követi a technika fejlődését. A szerzői jogok alapjainak nagy része még abból a korból származnak, amikor még nem léteztek tömegesen sokszorosító/másoló gépek.
  • AgentKis #31
    Igazad van bőven elég 10 GB-nyi is. Csak hát a gyűjtőszenvedély...
    Meg jóaz cserealapnak.
  • Balumann #30
    én LimeWire -t használok (p2p hálózat), és torrent-et a zenék letöltésére. Csak 10 giga mp3-am van, igaz hogy a csak 'számomra jó zenéket' töltök.
  • AgentKis #29
    Nos erről az a véleményem, hogy zenés adathordozóért utoljára 16 éve adtam pénzt amikor a piacon megvettem egy eredetinek tűnő hamis kazettát (mer hülye kis balfék voltam). Azóta már tudom, hogy a zene másolható, a digitális világ eljövetelével minőség romlás nélkül is akár. Azóta nem adtam pénzt ilyesmiért. Koncertre elmegyek ha van, de másképpen tőlem nem kapnak a kiadók és a szerzői jogvédők 1 fillért se. És ehhez még hozzátartozik, hogy kb. 300 filmem és kb. 100 Giga mp3-am van. Mindent megszerzek ingyen ami kell, ismerősökön keresztül. Fájlcserélőt kb. 3 éve nem használok.
  • mogyi925 #28
    Azt hiszem, itt az ideje, hogy ismét reklámozzam kedvenc portáljaimat, egyéb zeneletöltő helyeimet:

    SoundClick
    Creative Commons licensz alatt kiadott dalok, rengeteg letölthető mp3 (ingyen), teljesen legális.

    Előadók honlapjai (leginkább hm-t hallgatok, aki más jellegű zenékre bukik, hasonlóan megtalálhatja a neki tetsző zenéket):
    SacraArcana
    Manegarm
    Machinae Supremacy (jelenleg haldoklik a szerver, egyébként több tucat - majdnem minden - zenéjük letölthető)

    Keresők (nem teljesen legális, hogy ezt meg lehet velük csinálni, de eddig szerencsére nem jutott eszébe a jogvédőknek a Google-t és társait perelni - a letöltés tudtommal nem törvénysértés ezekről):

    Google
    előre kitöltve kulcsszavakkal, közismert előadókat (pl. 80-as évekből) hozzáírva konkrét előadókra/zenékre is lehet keresni :-)
    AltaVista
  • Balumann #27
    hát könnyű zenében nem igazán lehet hallani, van 4-5 hangszer, meg 1-2 énekes, azt ha jól kódolják nem lehet minőség különbséget hallani. De azért már más, hogyha egy komoly zenét 'butítanak le', van egy nagy zenekar (sok különféle színű hangszerrel), kórus, énekes, mind más hangszínnel. Ott azért már meglehet jócskán hallani hogy 1560 kbps cd minőség, vagy 256 -os mp3. Minél összetettebb, komolyabb valami, annál inkább megkívánja a minőséget. Például repp-be vagy hiphop-ba akkor se hallok különbséget a cd és mp3 között, hogyha 56 kbps-re tömörítem be :D
  • Gerygrey #26
    A rapper egy külön állatfaj... Kérdem egyszer egy nagy 50 cent rajongótól (12 éves, fasza csávó vagyok típus) hogy és ebben a zenében mi a jó, miért tetszik: "Hát mer a kocsiba zsír cuccon olyan állat" na tessék, ennyit ér ma a zene. Az igazán jó zene számomra az, amit szokol rádión vagy 128-as MP3-ban is élvezni lehet (mondjuk egy 256-os MP3-at házi hangcuccon nem tudok megkülömböztetni a cd-től)
  • stremix #25
    Én azt sem értem, miért tiltakoznak. Minden zenét lehet másolni ami lejátszható. Egyszerűen marhaság az egész felhajtás.