Gyurkity Péter
Újból fenyegetnek a szoftverszabadalmak
Az Európa Parlament három csoportosulása fogott össze annak érdekében, hogy meghiúsítsák egy új javaslat megszavazását, amely szerintük a megbukott szoftverszabadalmak feltámasztása lenne.
A három parlamenti csoport közös beadványában úgy fogalmaznak, hogy az European Patent Litigation Agreement névre keresztelt javaslat révén újból terítékre kerülne az egyszer már elutasított kezdeményezés, vagyis feltámadna a szoftverszabadalmak ügye. Bevezetnék a tagországok közös szabályozását, integrált eljárási rendszerét, emiatt az ellenzők attól félnek, hogy a rendszer kiszabadulna az uniós keretek közül, és megszavazását követően túl nagy hatalmat összpontosítana az Európai Szabadalmi Hivatal kezében, amelynek múltja és jelene amúgy sem makulátlan.
Az EPLA - amelyet a belső piacért felelő biztos, Charlie McCreevy terjeszt majd elő október 11-én - az aláíró tagországok között egységes rendszert vezetne be, amelyben az eljárások és a fellebbezések is közös úton történnének. A lebonyolító természetesen az Európai Szabadalmi Hivatal lenne, amely a formális tiltás ellenére eddig is engedélyezett bizonyos szabadalmakat, és tevékenységével számos szervezet tiltakozását váltotta ki. Mivel a szoftverszabadalmakról szóló javaslatot tavaly hosszas vita után végül elvetetették, úgy tűnt, hogy az ellenzők nyernek, ám újra és újra feltámad a kezdeményezés.
A parlamenti csoportok a szokásos érveket hozták fel az EPLA ellen: megnövekednének a licencelésre költött összegek, ez pedig súlyos hátrányba sodorná a kis- és középvállalkozásokat, amelyek nem tudnák tartani a versenyt a nagykutyákkal. A javaslat - amelyet néhány óriáscég, így a Nokia és a GlaxoSmithKline is nemtetszéssel fogadott - az amerikai utat követné, ezzel pedig meggyengítené ez európai demokráciát, megkérdőjelezné a bírói függetlenséget és valószínűleg olyan hosszas és költséges vitákhoz vezetne, amelyek nem ritkák a tengerentúlon.
A kritikusok a szabadalmi hivatal megreformálásában látják a megoldást, ezzel elkerülhetőnek tartják az említett potenciális következményeket.
A három parlamenti csoport közös beadványában úgy fogalmaznak, hogy az European Patent Litigation Agreement névre keresztelt javaslat révén újból terítékre kerülne az egyszer már elutasított kezdeményezés, vagyis feltámadna a szoftverszabadalmak ügye. Bevezetnék a tagországok közös szabályozását, integrált eljárási rendszerét, emiatt az ellenzők attól félnek, hogy a rendszer kiszabadulna az uniós keretek közül, és megszavazását követően túl nagy hatalmat összpontosítana az Európai Szabadalmi Hivatal kezében, amelynek múltja és jelene amúgy sem makulátlan.
Az EPLA - amelyet a belső piacért felelő biztos, Charlie McCreevy terjeszt majd elő október 11-én - az aláíró tagországok között egységes rendszert vezetne be, amelyben az eljárások és a fellebbezések is közös úton történnének. A lebonyolító természetesen az Európai Szabadalmi Hivatal lenne, amely a formális tiltás ellenére eddig is engedélyezett bizonyos szabadalmakat, és tevékenységével számos szervezet tiltakozását váltotta ki. Mivel a szoftverszabadalmakról szóló javaslatot tavaly hosszas vita után végül elvetetették, úgy tűnt, hogy az ellenzők nyernek, ám újra és újra feltámad a kezdeményezés.
A parlamenti csoportok a szokásos érveket hozták fel az EPLA ellen: megnövekednének a licencelésre költött összegek, ez pedig súlyos hátrányba sodorná a kis- és középvállalkozásokat, amelyek nem tudnák tartani a versenyt a nagykutyákkal. A javaslat - amelyet néhány óriáscég, így a Nokia és a GlaxoSmithKline is nemtetszéssel fogadott - az amerikai utat követné, ezzel pedig meggyengítené ez európai demokráciát, megkérdőjelezné a bírói függetlenséget és valószínűleg olyan hosszas és költséges vitákhoz vezetne, amelyek nem ritkák a tengerentúlon.
A kritikusok a szabadalmi hivatal megreformálásában látják a megoldást, ezzel elkerülhetőnek tartják az említett potenciális következményeket.