Informatika és tudomány

Gyurkity Péter

Rákkutatásra fognák be a PS3-at

Amerikai kutatók a SETI-hez hasonló projekt keretében használnák fel a megvásárolt PlayStation 3 konzolok kihasználatlan kapacitását, a cél az Alzheimer kór és a rákos megbetegedések kutatása.

A folding@home névre keresztelt program nem most indult, hiszen jelenleg is személyi számítógépek hálózatát felhasználva igyekszik megkönnyíteni a kutatásokat. Az elkövetkezendő hónapokban azonban a PlayStation 3-ra is szeretnének lecsapni, arra számítva, hogy a konzol sikeres bemutatkozása nagyban növelheti az önkéntesek számát. Erre készülve jelent meg a program megfelelő változata, amely a Sony üdvöskéjén is elfut.

A szakembereknek elsősorban a PS3 processzorára fáj a foguk, hiszen a Cell meglehetősen jó hírnévnek örvend és már több kutatócég és nagyvállalat is elkötelezte magát a chip alkalmazása mellett. Számításaik szerint mintegy 10 ezer készülék felhasználásával a világ legnagyobb szuperszámítógépéhez, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban lévő IBM BlueGene/L-hez képest is négyszer nagyobb teljesítményt nyernének, mindenfajta költség nélkül, hiszen ezt a vásárlók készülékei nyújtanák üresjáratukban. Ez meglehetősen szerény becslés, hiszen az optimista becslések 30 millió konzolról szólnak, amiből öt év alatt néhány milliót a FAH is lecsippenthetne saját céljaira.

Mindenesetre a támogatást a Sony is biztosítja, hiszen jelenleg is a Stanford kutatóival dolgoznak a fehérjék szimulációján, valamint a grafikus kezelőfelület kialakításán. Az ígéretek szerint a novemberi debütálásig elkészül a program teljes verziója, vagyis az újdonsült tulajdonosok rögtön hozzájárulhatnak a kutatások felgyorsításához. A fejlesztők emellett készülnek az ATI grafikus processzoraira írt bétaváltozattal, és 4-5 hétig tartó nyílt bétát ígérnek szeptember hónapban.

A célok között az 1-10 petaflop közötti számolási teljesítményt jelölik meg, ami elég tág intervallum, de sok függ attól, hogy a projekt mennyire bizonyul népszerűnek az új konzol (és PC-) tulajdonosok körében.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Dzson #64
    PS2 EE proci + rakétázós téma: olyan rakétákba lenne jó, mint a Tomahawk, ami valós képelemzést végez repülés közben, és magától határozza meg a célig az útvonalat, miközben lehetőleg alacsonyan halad, hogy ki ne szúrják a radarok, és kerülgeti a terepakadályokat. De erről van cikk meg minden a neten, utána lehet nézni. A lényeg a valós idejű képfeldolgozás, nem pedig az, hogy a giroszkóprendszer adatai alapján mikor kapcsoljon be mit, mert ezt a már a V-2-esek is tudták. :)
    Amiga 1200 030/882/40, 32MB
    Playstation 2, Playstation 3
    AMD Athlon 64 X2 [email protected], 2GB DRR2/800, Sapphire HD4830@780Mhz 512MB, BENQ G2400W TFT
  • dez #63
    És persze csak egy ötlet volt a célkövető rakéta. Most vitázhatunk egy sort az említett cirkáló rakétáról is. :P
  • dez #62
    Egyébként Cifuval kellene megbeszélned, hogy tényleg ma is olyan egyszerű-e egy célkövető rakéta vezérlése, hogy van pl. 3 egyszerű érzékelő, és kvázi egyszerű lineáris módon ezek jeleinek erőssége mértékében kell ide vagy oda dönteni a fúvókát, vagy ennél jóval intelligensebb-e ma már a dolog.
  • dez #61
    Persze, olyankor már nem pályát korrigálnak, hanem az űrsikló helyzetét. Ha véletlenül nem pont 40 fokra áll, akkor kicsit jobban vagy kevésbé dönteni, stb. De mint ahogy már megbeszéltük, ehhez tényleg nem kell túl sok számítás. De olyat ne mondj már, hogy egy ügyes célkövető (vagy épp cirkáló) rakéta vezérlése ennél is sokkal egyszerűbb, mert ez egyszeűen értelmetlenség. Elnézném, amint kézzel vezérelsz egy (x-szeres?) hangsebességgel repülő, össze-vissza manőverező rakétát, és közben műszerek jeleit elemezgeted, másik esetben térképet is nézel és tizedmásodpercenként kerülgeted az épületeket és még be is azonosítod őket. :) Mert ugye ha ez sokkal egyszerűbb, mint a sikló manuális irányítása, akkor ennek még könnyebben mennie kell...
    Flare = égő magnézium, tudtommal. Azt nem tudtam, hogy radar ellen is van csali.
  • Sanyix #60
    Az oms hajtóművekkel tér le a pályáról, egy fékezéssel. Ezután a kisebb fúvókákat használva, beáll a 40 fokos szögre, és ereszkedik. Te azt írtad ezekkel korrigálja a pályáját, de nem korrigálja, mert a forgás döntés, az a űrhajó tengelye körül történik ezektől közvetlenül még nem fog más felé menni. Tehát a pályáról letérés után csak irányba áll, nem változtatja a pályáját. És igen, finom szabályzást igényel, és mérést, de nem kell hozzá nagy számítási teljesítmény mert nem olyan bonyolult dolog(Orbiterben párszor már csináltam manuális légkörbe lépést űrsiklóval, és sikerült is, nem volt könnyű de sikerült, úgy hogy én csak saccolgatni tudok, meg érzéssel irányítani, míg a gép simán kiszámolja), de egy rakétavezérlésnél így is sokkal bonyolultabb. Szóval 70 km-en lezáródnak teljesen a fúvókák, onnan már a terelőlapokkal irányítják az űrsikló pályáját, szóval, nem korrigál pályát hajtóművel űrsikló a pályáról letérés után, végülis attól függ a pályája, hogy milyen helyzetben a légáramláshoz képest vannak a szárnyai. Itt rendesen kell számolgatnia a számítógépnek, többet mint bármilyen légiharc rakétánál, de még ígyis semmiség egy modern számítógépnek.
    "-- A csalit is írtad, és azt alapvetően hőkövetők ellen használják. :)" Igen, és ott az IS azt IS írtam. Szóval mi a probléma. Amúgy van radarzavaró csali is :). A hőkövetők elleni égő csalit flare-nek hívják, a radaros cuccok elleni csali a chaff. Egy ilyen csalitöltet aluminium, és műanyagdarabkákat robbant ki magából robbant ki magából egy kis felhőt alkotva, amit a rakéta radarja 1 nagy dolognak érzékel, és azt "hiszi" az a célpont, és rááll. Ezen kívül a radaros, és az infrás rakéták ellen egyaránt használható a kimanőverezés, ahogy már leírtam.
    A rakétairányítást meg inkább hagyom, úgysem sikerül elmagyaráznom :), de az tuti hogy marketingszöveg a ps2 procis rakétairányítós dolog, még elképzelni is nevetséges :)
    Válasz 'dez' üzenetére (#58)
    Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
    SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
  • dez #59
    Egyébként itt van egy leírás a PS2 "procijáról", az EmotionEngine-ről. Azért akkoriban nem volt olyan rossz.
  • dez #58
    "Azt nem pályakorrekciónak, mert ettől közvetlenül nem megy másik irányba."
    -- Na és szerinted hogy tér le eleve a Föld körüli pályáról? ;)
    "annyit csinál, hogy vízszintbe áll, aztán 40 fokban felemeli az orrát az űrsiklónak. Ennyit tud módosítani, semmi mást"
    -- Azért ez sem olyan egyszerű: folyamatos finom-szabályzást és mérést igényel. Bár ehhez még nem kell valami nagy teljesítmény, csak ugye azt írtad, hogy ilyen műveletek nincsenek is itt. :)
    "Fizikai korlátoktól függ a a manőverezőképessége, nem az irányítórendszertől, hosszú ideje, na ezért nincs szükség nagy számítási teljesítményre."
    -- Na de értsd már meg (ill. 1x már sikerült), hogy ezred/tízezred mp-enként kell irányt változtatni, közben még mindenfélét számolgatni, méricskélni.
    "Nemmondod :D azokat a manővereket amit írtam nem hőkövető rakéták lerázására használják :)"
    -- A csalit is írtad, és azt alapvetően hőkövetők ellen használják. :) Legalábbis nem tudok róla, hogy egy több tonnás testet is ki tudna dobni a radar megtévesztésére. :P (A manőverezés is beválhat a hőkövető ellen is.)
  • dez #57
    De most már mások is tudják. ;)
  • Sanyix #56
    "Amúgy te minek neveznéd azt a műveletet, amikor a sikló légkörbe lépéskori elhelyezkedését szabályozzák?"
    Azt nem pályakorrekciónak, mert ettől közvetlenül nem megy másik irányba. annyit csinál, hogy vízszintbe áll, aztán 40 fokban felemeli az orrát az űrsiklónak. Ennyit tud módosítani, semmi mást, a többit már a terelőlapok végzik, mikor már elegendő a levegőáramlás.
    "-- És vajon a jobb manőverezőkészség nem gyorsabb manővereket is jelent egyben?" Látom nem érted. Az irányítórendszer adhat olyan parancsot, hogy akkor most egy pillanat alatt forduljon vissza, de nincs értelme, mert fizikailag nem képes rá a rakéta. Fizikai korlátoktól függ a a manőverezőképessége, nem az irányítórendszertől, hosszú ideje, na ezért nincs szükség nagy számítási teljesítményre.

    "Vannak már nem-hőérzékelős célkövető rakéták is. Azokat nem lehet némi magnéziummal megtéveszteni." Nemmondod :D azokat a manővereket amit írtam nem hőkövető rakéták lerázására használják :) hanem radarosra, ezért írtam le. Hőkövetőre elég egy csali, és kész. Nem sok ilyen visszafordulós újcélkeresőst rakéta van, mert nem elég megbízható az azonosítás (amúgy egy forduláshoz sem kell nagy számítási teljesítmény :)).
    Válasz 'dez' üzenetére (#53)
    Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
    SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
  • Jonah #55
    Tudom, ezekkel foglalkozom
További bejegyzések a fórumban...