Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter és Magyar Bálint oktatási miniszter 2006. május 25-én Budapesten együttműködési megállapodást írt alá az Intellel az oktatás terén végzett tevékenysége kiterjesztéséről. Az együttműködésről Mark Harist, az Intel oktatásért felelős európai vezetőjét kérdeztük.

Mi a most megkötött szerződés lényege?
- Az együttműködési megállapodás, amelyet a Gazdasági és Közlekedési, valamint az Oktatási Minisztériummal kötöttünk, egy alprogramja az Intel felsőoktatási programjának. A magyar fél által is nagyon sikeresnek értékelt "Műszaki vállalkozások - az elmélettől a gyakorlatig" tanfolyamsorozatot hosszabbítottuk meg, amelynek az a célja, hogy az egyetemi oktatók képesek legyenek tananyagaikba szervesen beleépíteni a vállalkozói ismereteket. A megállapodás közös fejlesztésekre, tananyagokra és oktatási módokra vonatkozik, egyaránt érinti az általános, a közép- és a szakmai iskolákat illetve a felsőoktatási intézményeket, valamint a célkitűzések között szerepel a tanár- és diákcsereprogramok előmozdítása és a magyar kutatási környezet fejlesztése is.

Miért hasznos a megkötött szerződés az Intelnek és miért Magyarországnak?
- Az a tapasztalatunk, hogy - nem csak Magyarországon - a felsőfokú oktatási intézményekben végző fiatalok csupán a legritkább esetben kezdenek azonnal saját vállalkozásba. Mi úgy gondoljuk, ez nem előnyös. Ezért ezen próbálunk a programunkkal úgy segíteni, hogy az oktatók képesek legyenek tananyagukba beépíteni a vállalkozási alapismereteket, az így létrejövő munkahelyek pedig segíthetnek Magyarország felzárkózásában.

És miért jó ez az Intelnek?
- Végső soron a mi részünkről ez olyan piacfejlesztés, amelyet az oktatáson keresztül folytatunk. Hiszünk a versenyben, de fontos az is, hogy a feltörekvő gazdaságok is megállják a helyüket abban. Hiszünk a felelős társadalmi szerepvállalásban, ezért fontos, hogy ne csak elvegyünk, hanem vissza is adjunk a nyereségünkből.

Mi a véleménye a bolognai folyamatról?
- Általánosságban pozitívnak látom. Nagy kihívása ez az európai oktatási rendszernek, de az irány helyes. A változás mindig ellenállásba ütközik, de ennek a folyamatnak Európa a nyertese lesz. Talán a legnagyobb gond, hogy az ipar nem tudja még, hogy a különböző végzettségek mit érnek.

A közelmúltban kérték világelső informatikai cégek - köztük az Intel - vezetői nyílt levélben George Bushtól, hogy az USA lazítson a bevándorlási szabályokon, hogy a technológiai iparágaknak fontos munkaerőt be tudják engedni az Egyesült Államokba. Annak ismeretében, hogy az "elszívott agyak" zöme végleg kinn marad az USA-ban, jó-e ez az EU-nak, jó-e ez Magyarországnak?
- Nagyon aggaszt minket az agyelszívás, mert óriási veszélyt jelent a fejlődő országok gazdaságára. Éppen ezért próbálunk úgy segíteni, hogy átadjuk azokat a vállalkozási ismereteket, amelyek segítségével elérhető, hogy a legkiválóbbak ne legyenek rákényszerítve hazájuk elhagyására. Azt szeretnénk elérni, hogy agyelszívás helyett egyfajta szürkeállomány-csere jöjjön létre.

"A győztesek tudástermelőket importálnak és tudásterméket exportálnak. A vesztesek kénytelenek ennek ellenkezőjét tenni - ha egyáltalán megengedhetik maguknak. Ezek a folyamatok nyilvánvalóan befolyással lesznek a gazdaságok növekedésére az egész világon. Bár nem várható a tehetséges egyének tömeges exodusa, de azok a kormányok, amelyek szerint az agyelszívástól való félelem túlzó, csak magukat ámítják."
(Ridderstråle-Nordström: Karaoke kapitalizmus)