Berta Sándor
Szakemberek a nyílt forráskódú szoftverekért
A Gazdasági Fejlesztési Bizottság (CED) nevű szervezet a legújabb tanulmányában a nyílt forráskódú szoftverek és a szabad szabványok alkalmazása mellett foglalt állást. A CED azt szeretné, ha a politikusok és a pártok is felismernék, hogy micsoda előnyökkel jár az ezekre a megoldásokra való átállás.
A Gazdasági Fejlesztési Bizottság egy független szervezet, amelynek jelenleg kétszáz vállalatvezető és egyetemi igazgató a tagja. A most nyilvánosságra hozott 72 oldalas dokumentum készítői többek között megállapítják, hogy azokban az országokban, ahol kiemelten kezelik a szellemi tulajdon védelmét, illetve erősítik a szerzői és a szomszédos jogi törvényeket, ezzel a lépéssel a gazdasági fejlődést és a szoftverpiaci innovációkat akadályozzák meg vagy teszik lehetetlenné a törvényhozók.
A szakemberek szerint a gazdasági fejlődéshez egyértelműen a szabad szabványokra, az innovációra és a nyílt forráskódú szoftverekre van szükség, valamint az olyan megoldásokra, mint például a világ számos nyelvén, köztük magyarul is elérhető Wikipedia ingyenes online lexikon. Bár a CED tagjai elismerik, hogy egy hagyományos szabvány vagy szoftver is lehet sikeres, ám mindig fennáll a veszélye annak, hogy egy párt vagy érdekcsoport megpróbálja a saját javára fordítani azt, a maga pozícióit erősíteni. Ráadásul sokkal nagyobb fejlődést lehetne elérni, hogy ha számos, a magántőke előtt elzárt szabványt nyílttá tennének az államok kormányai, illetve a multinacionális óriáscégek.
A legfontosabb az lenne, hogy a világ kormányai és óriásvállalatai megértsék: nagyon jól megférnek egymás mellett a nyílt forráskódú és a kereskedelmi forgalomban kapható szoftverek, vagy az ingyenes és a kereskedelmi célú megoldások. Ezek ugyanis jól kiegészíthetik egymást és gyakorlatilag maradéktalanul kielégíthetik a felhasználók igényeit.
El kellene például felejteni, hogy egy területen vagy egy pályázatban monopolhelyzetben szerepel egy cég, de azokat a módszereket is el kellene temetni, amikor egy kormány az állampolgárokat egy meghatározott hardver vagy szoftver megvásárlására sarkall és a többi megoldásról mélyen hallgat. Ez ugyanis nem szolgálja a piaci versenyt. Kérdés, hogy ezeket a tanácsokat megfogadják-e és ha igen, milyen mértékben a multinacionális cégek és a kormányok. Talán egy próbát megérne...
A Gazdasági Fejlesztési Bizottság egy független szervezet, amelynek jelenleg kétszáz vállalatvezető és egyetemi igazgató a tagja. A most nyilvánosságra hozott 72 oldalas dokumentum készítői többek között megállapítják, hogy azokban az országokban, ahol kiemelten kezelik a szellemi tulajdon védelmét, illetve erősítik a szerzői és a szomszédos jogi törvényeket, ezzel a lépéssel a gazdasági fejlődést és a szoftverpiaci innovációkat akadályozzák meg vagy teszik lehetetlenné a törvényhozók.
A szakemberek szerint a gazdasági fejlődéshez egyértelműen a szabad szabványokra, az innovációra és a nyílt forráskódú szoftverekre van szükség, valamint az olyan megoldásokra, mint például a világ számos nyelvén, köztük magyarul is elérhető Wikipedia ingyenes online lexikon. Bár a CED tagjai elismerik, hogy egy hagyományos szabvány vagy szoftver is lehet sikeres, ám mindig fennáll a veszélye annak, hogy egy párt vagy érdekcsoport megpróbálja a saját javára fordítani azt, a maga pozícióit erősíteni. Ráadásul sokkal nagyobb fejlődést lehetne elérni, hogy ha számos, a magántőke előtt elzárt szabványt nyílttá tennének az államok kormányai, illetve a multinacionális óriáscégek.
A legfontosabb az lenne, hogy a világ kormányai és óriásvállalatai megértsék: nagyon jól megférnek egymás mellett a nyílt forráskódú és a kereskedelmi forgalomban kapható szoftverek, vagy az ingyenes és a kereskedelmi célú megoldások. Ezek ugyanis jól kiegészíthetik egymást és gyakorlatilag maradéktalanul kielégíthetik a felhasználók igényeit.
El kellene például felejteni, hogy egy területen vagy egy pályázatban monopolhelyzetben szerepel egy cég, de azokat a módszereket is el kellene temetni, amikor egy kormány az állampolgárokat egy meghatározott hardver vagy szoftver megvásárlására sarkall és a többi megoldásról mélyen hallgat. Ez ugyanis nem szolgálja a piaci versenyt. Kérdés, hogy ezeket a tanácsokat megfogadják-e és ha igen, milyen mértékben a multinacionális cégek és a kormányok. Talán egy próbát megérne...