Mennyit ér az új DVD szabvány győzelme?

Kétszer vesztett a Sony olyan csatában, amely a videózás szabványainak kialakításáért folyt, ám úgy tűnik, a harmadik menet, az úgynevezett kék lézeres technológia uralmáért folyó harc már a japán óriás győzelmével ér véget.

Évek óta folyik az ádáz küzdelem azért, hogy melyik nagy elektronikai cég szabványa lesz a jelenleginél sokkal több információ tárolására képes úgynevezett kék lézeres DVD-technológia alapja. A kétszereplős összecsapás egyik csapatát a Sony és szövetségei alkotják, amelyek a japán gyártó Blu-ray standardját támogatják, míg ellenfelük a Toshiba HD-DVD-je mögé felsorakozott szórakoztatóipari vállalkozásokból áll. Az elmúlt időszak fejleménye, hogy két nagy hollywoodi filmstúdió, a Warner Brothers és a Paramount - amelyek korábban egyértelműen az utóbbi technológia mellett álltak - közölték, hogy ezentúl támogatják a Blu-rayt is.


Ha a Sony ezúttal legyőzi a Toshibát, azzal bosszút áll a DVD-szabványokért vívott korábbi küzdelemben elszenvedett vereségéért. 1995-ben dőlt el, hogy a jelenlegi DVD-technológia sokkal inkább az utóbbi cég megoldásaira alapul, mint az előbbién. Ugyanakkor ez csak az egyik nagy buktája volt a Sonynak, korábban már elvesztett egy nagy háborút a szalagos videokazettákkal működő rendszerek születése idején, amikor is Betamax rendszerét lenyomta a VHS. Mindkét korábbi háborút az döntötte el, hogy a hollywoodi stúdiók nem a Sony mellé álltak - nem meglepő tehát, hogy most igen jó hír a nagyvállalat főnökségének a filmipar Blu-ray melletti szavazása.

Akárki is nyer, a standard használatából fakadó royaltyből óriási haszonra számíthat. A Sony technológiáján mintegy hetven cég dolgozott, a Toshibáén lényegesen kevesebb. Ezek a vállalkozások osztozhatnak a szabadalmi bevételeken, amelyek becslések szerint valamivel nagyobbak lesznek, mint a jelenlegi DVD-khez kapcsolódó jövedelmek. Most 12 dollár jár a standard adóknak lejátszónként, öt dollár PC-meghajtónként és 12 dollárcent DVD-lemezenként.


Gyártói oldalról a Blu-ray mások mellett maga mögött tudhatja az Apple-t, a Hewlett-Packardot és a Philipset, míg a HD-DVD a Microsoftot és az Intelt. A redmondiak már csak azért is az utóbbit támogatják, mert az magában foglalja a Microsoft iHD interaktív szolgáltatását, amelynek managed copy névre hallgató eleme segítségével a felhasználók filmeket másolhatnak asztali számítógépeikre vagy más eszközökre. A Blu-ray erősebb másolásvédelme miatt ezt nem engedi meg, igaz, a HP nemrégiben azt javasolta, hogy vegyék be a technológiába e képességeket. Eközben Kínában egy önálló kéklézer-szabványon dolgoznak, amely lehetővé tenné számukra, hogy ne fizessenek royaltyt külföldi cégeknek a náluk készülő nagy kapacitású DVD-eszközök után.

A Forrester IT-piackutató cég jelentésében úgy véli, a Blu-ray lesz végül a szabványháború győztese, ám ha a Toshiba nem ismeri be vereségét, akkor két évvel is elhúzódhat a nagy kapacitású DVD-technológia piaci megjelenése, mert a felhasználók kiváró álláspontja csak lassan fog oldódni. Emellett az egész csatához érdekes hátteret ad, hogy akkor indult harc a DVD-lemezek kapacitásának növeléséért, amikor a felhasználók egyre kevésbé használják ezeket, egyre inkább az internetről töltik le gépeikre kedvenc filmjeiket.