SG.hu·
Ismét támadások kereszttüzében a Google Earth
Biztonsági programot dolgozott ki a német kormány az idén megrendezendő futball-világbajnokság miatt. Az esemény lebonyolításában résztvevő mintegy 200 000 szakember átvilágításán túl kiemelt szerepet kapnak a stadionbiztosítási feladatok is.
Az utóbbi terület kapcsán támadták ismét sokan a Google Earth nevű szolgáltatást. A mostani érvek hasonlóak a korábban felvetettekhez, miszerint a fellelhető fotók segíthetik az terroristákat a tervezett cselekmények elkövetésében. A németek azt az elvet vallják, hogy jobb félni, mint megijedni és 2001. szeptember 11., valamint a madridi robbantások óta ezt a hozzáállást aligha vonja kétségbe bárki is. Ráadásul az 1972-ben, a müncheni olimpián elkövetett támadás is óvatosságra inti a futball-világbajnokság házigazdáit, akik szeretnék, ha egy ilyen esemény még egyszer nem következne be.
Klaus Dieter Matschke, a KDM frankfurti biztonsági tanácsadó cég vezetője szerint a Google Earth azért lehet veszélyes, mert például az előhívott fotókon látható a vb mérkőzéseinek otthont adó 12 stadion, így például a hamburgi AOL Arena pontos földrajzi koordinátái, így bármelyik terrorista könnyedén, a lebukás és plusz befektetés nélkül megszerezheti ezeket az adatokat. Matschke úgy véli, hogy az online szolgáltatás a jelenlegi formájában működve biztonsági kockázatot jelent a fontos eseményeket rendező nemzetek és városok számára.
Klikk a képre a nagyobb változathoz
A szakember nem beszél a levegőbe, ugyanis 1972-ben, Münchenben ő is egyike volt azoknak a biztonságiaknak, akik akkor csődöt mondtak. A támadásnak ugyanis nem lett volna szabad megtörténnie. Mint ismeretes, a Google Earth tavaly nyár óta elérhető és műholdas, illetve légifelvételeket tesz hozzáférhetővé bárki számára. Az adott területre vagy épületre bárki ránagyíthat és mint látható, még a pontos földrajzi koordináták is az illető ölébe hullanak. Az adatok nem csak földrajzi fokokat és ívperceket, de ívmásodperceket is tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy a felbontás nem 1115 méter, mint egy ívperc esetében, hanem 18,6 méter.
"Ezekhez az információkhoz még a Szövetségi Térképészeti és Geodéziai Hivatalban sem férhetne hozzá senki, lévén még ott sincsenek ennyire precíz légifelvételek" - nyilatkozta Reinhard Zölitz-Möller, a Greifswaldi Egyetem geográfiai professzora. "A problémát az jelenti, hogy számos olyan földi célpontok elleni rakéta létezik, amelynek a pontossága 300 vagy akár 50 méter. 2004 júniusában például a Jane's Defence Weekly című neves szaklap arról számolt be, hogy egy ukrajnai vonatból eltűnt a megsemmisítésre szánt 1942 darab S-185 rakétának a háromnegyede. Ezekről azóta sem tudja senki, hogy hova lettek. A feketepiacon azonban bárki beszerezhet ilyen fegyvereket" - mondta Klaus Dieter Matschke.
Rövid, legfeljebb 300 kilométeres hatótávolságú rakétákkal támadható lenne például a gelsenkircheni, a dortmundi, a hannoveri, a hamburgi és a berlini stadion. Szakértők szerint ugyan ez paranoiának tűnhet, de 2001. szeptember 11. előtt sem gondolta senki, hogy ilyesmi megtörténhet. A The InsideDefense nevű online magazin idén januári cikkében ráadásul egy másik dologra is rávilágított. Eszerint az Amerikai Kongresszus 10 millió dollárért egy olyan tanulmány elkészítését támogatja, amely azt a kérdést vizsgálja, hogy lehetséges-e átlagos kereskedelmi hajókról ballisztikus rakétákkal támadásokat intézni például az Egyesült Államok ellen.
A világ óceánjain és tengerein jelenleg körülbelül 200 000 kereskedelmi szállítóhajó van úton naponta. Az UPI hírügynökség tavaly augusztusban megszólaltatta Henry Obering altábornagyot, az amerikai ballisztikus rakéta-védelmi szervezet (MDA) vezetőjét: "Kipróbáltuk, hogy el tudunk-e indítani egy Scud-rakétát egy átlagos tengeri hajóról. Az eredmény megdöbbentő volt: a feladat rém egyszerűnek bizonyult" - mondta a tiszt. Ilyen támadások lehetőségére egyébként már 2004-ben felhívta a figyelmet Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter is.
Klikk a képre a nagyobb változathoz
A német szakemberek nem pánikot akarnak kelteni, csupán szeretnék, ha az idei futball-világbajnokság a jó meccsekről, a szép gólokról és cselekről maradna emlékezetes és nem pedig valami más miatt. Mi is csak azt remélhetjük, hogy ezekből a tervekből soha sem lesz valóság.
Az MTI tudósítása szerint eközben Indiában is hasonló aggodalmak merültek fel: az ország vezetői úgy vélik, veszélyeztetik a nemzetbiztonságot a Google internetes keresőn található nagy felbontású képek. Az indiai védelmi miniszter szerint e képek közül egyesek hadászati fontosságú katonai támaszpontokat mutatnak az ország északi részén, s ez előnyt jelent azoknak a csoportoknak, amelyeknek nincs saját műholdjuk, de szeretnének többet megtudni a bázisokról.
A miniszter azokra a gerillacsoportokra utalt, amelyek Kasmír függetlenségéért vagy a Pakisztánhoz csatolásáért harcolnak a tartomány indiai ellenőrzése alatt álló részén. Újdelhinek azonban más csoportok fenyegetésével is szembe kell néznie, így a maoistákéval, akik az ország több keleti államában tevékenykednek, valamint azokkal a gerillákkal, akik az északkeleti országrész elszakadásáért harcolnak.
Az utóbbi terület kapcsán támadták ismét sokan a Google Earth nevű szolgáltatást. A mostani érvek hasonlóak a korábban felvetettekhez, miszerint a fellelhető fotók segíthetik az terroristákat a tervezett cselekmények elkövetésében. A németek azt az elvet vallják, hogy jobb félni, mint megijedni és 2001. szeptember 11., valamint a madridi robbantások óta ezt a hozzáállást aligha vonja kétségbe bárki is. Ráadásul az 1972-ben, a müncheni olimpián elkövetett támadás is óvatosságra inti a futball-világbajnokság házigazdáit, akik szeretnék, ha egy ilyen esemény még egyszer nem következne be.
Klaus Dieter Matschke, a KDM frankfurti biztonsági tanácsadó cég vezetője szerint a Google Earth azért lehet veszélyes, mert például az előhívott fotókon látható a vb mérkőzéseinek otthont adó 12 stadion, így például a hamburgi AOL Arena pontos földrajzi koordinátái, így bármelyik terrorista könnyedén, a lebukás és plusz befektetés nélkül megszerezheti ezeket az adatokat. Matschke úgy véli, hogy az online szolgáltatás a jelenlegi formájában működve biztonsági kockázatot jelent a fontos eseményeket rendező nemzetek és városok számára.
Klikk a képre a nagyobb változathoz
A szakember nem beszél a levegőbe, ugyanis 1972-ben, Münchenben ő is egyike volt azoknak a biztonságiaknak, akik akkor csődöt mondtak. A támadásnak ugyanis nem lett volna szabad megtörténnie. Mint ismeretes, a Google Earth tavaly nyár óta elérhető és műholdas, illetve légifelvételeket tesz hozzáférhetővé bárki számára. Az adott területre vagy épületre bárki ránagyíthat és mint látható, még a pontos földrajzi koordináták is az illető ölébe hullanak. Az adatok nem csak földrajzi fokokat és ívperceket, de ívmásodperceket is tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy a felbontás nem 1115 méter, mint egy ívperc esetében, hanem 18,6 méter.
"Ezekhez az információkhoz még a Szövetségi Térképészeti és Geodéziai Hivatalban sem férhetne hozzá senki, lévén még ott sincsenek ennyire precíz légifelvételek" - nyilatkozta Reinhard Zölitz-Möller, a Greifswaldi Egyetem geográfiai professzora. "A problémát az jelenti, hogy számos olyan földi célpontok elleni rakéta létezik, amelynek a pontossága 300 vagy akár 50 méter. 2004 júniusában például a Jane's Defence Weekly című neves szaklap arról számolt be, hogy egy ukrajnai vonatból eltűnt a megsemmisítésre szánt 1942 darab S-185 rakétának a háromnegyede. Ezekről azóta sem tudja senki, hogy hova lettek. A feketepiacon azonban bárki beszerezhet ilyen fegyvereket" - mondta Klaus Dieter Matschke.
Rövid, legfeljebb 300 kilométeres hatótávolságú rakétákkal támadható lenne például a gelsenkircheni, a dortmundi, a hannoveri, a hamburgi és a berlini stadion. Szakértők szerint ugyan ez paranoiának tűnhet, de 2001. szeptember 11. előtt sem gondolta senki, hogy ilyesmi megtörténhet. A The InsideDefense nevű online magazin idén januári cikkében ráadásul egy másik dologra is rávilágított. Eszerint az Amerikai Kongresszus 10 millió dollárért egy olyan tanulmány elkészítését támogatja, amely azt a kérdést vizsgálja, hogy lehetséges-e átlagos kereskedelmi hajókról ballisztikus rakétákkal támadásokat intézni például az Egyesült Államok ellen.
A világ óceánjain és tengerein jelenleg körülbelül 200 000 kereskedelmi szállítóhajó van úton naponta. Az UPI hírügynökség tavaly augusztusban megszólaltatta Henry Obering altábornagyot, az amerikai ballisztikus rakéta-védelmi szervezet (MDA) vezetőjét: "Kipróbáltuk, hogy el tudunk-e indítani egy Scud-rakétát egy átlagos tengeri hajóról. Az eredmény megdöbbentő volt: a feladat rém egyszerűnek bizonyult" - mondta a tiszt. Ilyen támadások lehetőségére egyébként már 2004-ben felhívta a figyelmet Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter is.
Klikk a képre a nagyobb változathoz
A német szakemberek nem pánikot akarnak kelteni, csupán szeretnék, ha az idei futball-világbajnokság a jó meccsekről, a szép gólokról és cselekről maradna emlékezetes és nem pedig valami más miatt. Mi is csak azt remélhetjük, hogy ezekből a tervekből soha sem lesz valóság.
Az MTI tudósítása szerint eközben Indiában is hasonló aggodalmak merültek fel: az ország vezetői úgy vélik, veszélyeztetik a nemzetbiztonságot a Google internetes keresőn található nagy felbontású képek. Az indiai védelmi miniszter szerint e képek közül egyesek hadászati fontosságú katonai támaszpontokat mutatnak az ország északi részén, s ez előnyt jelent azoknak a csoportoknak, amelyeknek nincs saját műholdjuk, de szeretnének többet megtudni a bázisokról.
A miniszter azokra a gerillacsoportokra utalt, amelyek Kasmír függetlenségéért vagy a Pakisztánhoz csatolásáért harcolnak a tartomány indiai ellenőrzése alatt álló részén. Újdelhinek azonban más csoportok fenyegetésével is szembe kell néznie, így a maoistákéval, akik az ország több keleti államában tevékenykednek, valamint azokkal a gerillákkal, akik az északkeleti országrész elszakadásáért harcolnak.