Afrika, Dél-Amerika és Európa, egyes országai leszakadni látszanak a versenyben, míg Ázsia legfejlettebb részein pedig messze gyorsabb volt a fejlesztések irama, mint a világon bárhol.

Az Egyesült Államokban a recesszió végével, az ország gazdasági mutatóinak javulásával párhuzamosan új erőforrások szabadultak fel az információs társadalom építéséhez. Az ország a korábbi átmeneti visszaesést követően megerősödni látszik, ismét az elsők között találhatjuk az országot. Ha Európa relatív helyzetét vizsgáljuk az e-felkészültségi rangsorokban, jól kirajzolódik a Lisszaboni Stratégia teljes csődje. Az észak-európai országok mennek a saját (amúgy igencsak sikeresnek bizonyuló) útjukon, irányt mutatva a világ fejlettebb országainak is. Ezzel szemben a lassan változó nyugat-európai államok többsége stagnál, míg a kelet-európai újonnan csatlakozó országok csak lassan haladnak előre az erőltetett modernizációban. A végeredmény egy többsebességes Európa.

Az Unió relatív versenyelőnye jól érezhetően csökken, főleg a technológiai területeken indul határozott hátránnyal az EU a Föld más fejlett régióival szemben. Ráadásul a lemaradás növekszik és a folyamatok rossz irányba mutatnak. Annak ellenére, hogy a társadalmi mutatók a nemzetközi felkészültségi vizsgálatok tanulságai szerint egyre nagyobb mértékben befolyásolják az országok teljesítményét, úgy tűnik önmagában ez a dimenzió nem képes ellensúlyozni a technológiai változások lelassulását.


Távol-keleten a nagyon dinamikusan fejlődő Szingapúr és Dél-Korea áll a fejlesztések élén. Az ázsiai régió az USA és az Európai Unió mellett a világ legfejlettebb információs gazdasági régiója, elsősorban a gyors technológiai fejlesztéseknek köszönhetően. Ha csak a technológiához kapcsolódó mutatók (pl. a számítógépek, a távközlés és az internet) alapján vizsgáljuk meg a világot, a lista első három helyére délkelet-ázsiai országok kerülnek: Szingapúr, Korea és Hong Kong egyaránt megelőzi az egyébként élenjáró Dániát és Svédországot, illetve az Egyesült Államokat.

Az információs társadalom szempontjából kevésbé meghatározó régiókban ellentétes mozgások figyelhetők meg. A latin-amerikai államok fejlődése lassul, ezzel szemben Afrika számos országa folyamatosan javuló eredményeket ér el (persze ezt a növekedést a szerény kiinduló adatoknak is köszönhetik).

A több részmutatóból álló felkészültségi rangsorok egyik nagy előnye, hogy rámutatnak arra, hogy egészen eltérő fejlődési és fejlesztési modellek vezethetnek hasonló teljesítményhez az országok közötti versenyben. A felkészültségi rang6 sorok igazi favoritjai egy magasabb szinten, az IKT mutatók merev világán túllépve a társadalom legfontosabb jellemzőiben bizonyulnak fejlettnek. Nem véletlen, hogy ezekben a mutatókban - igaz egy erőteljesen az európai hagyományokra és értékrendre építő módszertan megítélése szerint - a társadalmi mutatókat tekintve a finn jóléti állam, Skandinávia és az angolszász országok (Új- Zéland, Ausztrália, Kanada, USA és az Egyesült Királyság) tekinthetők mintaértékűnek.


A társadalmi dimenzió elhagyásával viszont az élen kivétel nélkül távol- keleti országok végeznek. Mindez azt jelenti, hogy ezek az államok más módon használják az információs technológiák nyújtotta lehetőségeket társadalmi szinten, és a versenyképességet tekintve nincsenek lemaradva Európa fejlettebb régióitól (vagy akár Észak-Amerikától). Ebből következik, hogy az európai fejlődési iránynak nem elsősorban az IKT mutatókat tekintve kell megőrizni, illetve újra visszaszerezni elsőségét, hanem meglévő előnyeire építve az IKT társadalmi felhasználását erősíteni. Valószínűleg ez biztosíthatja, hogy a nemzetközi munkamegosztásban minél magasabb hozzáadott értékű tevékenységek végzését vonzza a régió.

A listákat elemezve az is kiderül, hogy a második vonalig 2005-ben is el lehetett jutni a megfelelő fejlődési modellek módszeres másolásával. Azonban a továbblépéshez továbbra is egyedi ötletekre, innovációra, az adott országban rejlő intellektuális, geopolitikai lehetőségek mozgósítására és kihasználására van szükség. A másolás és követés helyett a mintaadás, a mintaadóvá válás a siker záloga.

A 2004-es évet az összerendeződés évének nevezzük, ezzel szemben a 2005-ös év sokkal inkább a sikerekről, a hosszú távú fejlődések újbóli megindulásáról szól - talán pont a tavalyi év racionalizálódási folyamatainak köszönhetően. A gazdasági folyamatok egy újabb dot-kom lufi felfújódását (és szomorú kipukkanását) is előrevetíthetik, azonban úgy tűnik, bízhatunk a második hullám megalapozott gazdasági erejében. Ennek fényében akár úgy is tűnhet, hogy az ezredfordulós dot-kom lufi nem gazdasági hiba következménye volt, hanem a fejlődés volt túl gyors, számos újítás egyszerűen "csak" megelőzte korát.


Évek óta érlelődő forradalom robbant ki 2005-ben: forradalom zajlott le a tartalomszolgáltatásban és nagy változások voltak az ezt kiszolgáló technológiák területén. A felhasználók tartalomszolgáltatókká válnak, az internetezők a saját tartalmaik feltöltésével egyre fontosabb szereplővé válnak. Az internet társadalmiasodása és a Web 2.0 "mozgalom" tekinthetők 2005 legnagyobb hatású változásainak.

A Google 2004-ben kezdődött menetelése 2005-ben még nagyobb méreteket öltött, 8 év alatt 130 milliárdos piaci értékű cég jött létre - emlékezzünk, mindössze egy hatékony online keresőből kiindulva. A cég az IT technika és tartalom szinte minden területére betört, vagy jelezte érdeklődését. A Google mamutcéggé válása ugyanakkor egyre nagyobb ellenérzést kelt a felhasználók egy csoportjában, akik egy új Microsoft-jellegű óriás kialakulásától félnek - talán nem indokolatlanul. 2006-ban mindenesetre a Google-nak a "nagyok" játékában kell bizonyítania, a nagypályás lét minden előnyével és hátrányával. A 2006-os év egyébként nem kezdődik jól, pénzügyi veszteségek és felhasználói ellenérzések körvonalazódnak a cég háza táján.


A biztonság terén 2005-ben nem a vírusok, hanem a kémszoftverek és a rootkitek jelentették a legtöbb fenyegetést. A kéretlen levelek száma közel 10%- kal csökkent, a vírusok által okozott károk az IT szektorban kimutathatóan csökkentek. Megjelentek és egyre nagyobb méretet öltöttek az online tartalomfelületeket (vendégkönyvek, blogok stb.) spammelő üzenetek, ami a Web 2.0 forradalommal feltehetően egyre szembetűnőbbé válik majd a jövőben.

A szélessávú fejlődés 2005-ben tömegessé tette az internetes hangtovábbítást. Az internetes telefonszolgáltatásból származó bevétel 18 százalékkal, 614 millió dollárra nőtt a második negyedévben a világon, míg az előfizetők számát tekintve Európában és Észak-Amerikában a tavalyi 3,3-ről 2008-ra várhatóan 52,1 millióra nő az internetes telefonszolgáltatást használók tábora. 50 millió új szélessávú kapcsolat született 2005-ben, ezzel az év végére az internethasználók száma (szélessávú és egyéb hozzáférési módok összesen) szerte a világon elérte az egymilliárdot.


Az internet használata az idősebb korosztályok korében is egyre népszerűbb elfoglaltsággá vált. Hozzáférés tekintetében az év slágertémája - különösen az Egyesült Államokban - az ingyenes, teljes várost lefedő Wi-Fi- (és egyéb) hálózatok kialakítása, azaz az internet "közművesítése" volt. Ebben nagy szerepet játszanak a vezeték nélküli technológiák - kiemelten a WiMAX és a Wi-Fi. A 2005-ös fejlesztések eredőjeként 2006-ra egyértelműen ki fog derülni, mire is képes a technológia.

A Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom-és Trendkutató Központjának kutatócsoportja által készített tanulmány hozzáférhető a weben is: Information Society World Progress Report 2005: A világ előrehaladása az információs társadalom terén 2005-ben címmel.