SG.hu·
Sokat költünk informatikai termékekre
A régiós országokhoz képest magyar háztartások kiemelkedően sokat költenek háztartási gépekre és informatikai termékekre - derül ki a francia Cetelem Bank legfrissebb felméréséből.
Az európai emberek tavaly rosszabbnak látták országuk gazdasági helyzetét, mint egy évvel korábban - derül ki a Cetelem 2 ország lakosainak megkérdezésével készített felméréséből. Az összesített átlagos érték - tízes skálán - 2004-ben 4,71, tavaly pedig 4,68 volt, ráadásul vizsgált országok többségében a jövővel kapcsolatban is borúlátó véleményeket fogalmaztak meg a válaszadók. Magyarországon a gazdasági helyzet megítélése tavaly nem módosult az egy évvel korábbi 4,2-es értékhez képest. A fogyasztási kedv ugyanakkor jelentősen visszaesett: a 2004-es felmérés adatai szerint a magyar háztartások 54 százaléka tervezte növelni vásárlásra fordított kiadásait következő 12 hónapban, míg tavaly csak 31 százalékuk.
Az elemzés kiemelten foglakozott a világhálóval. Az internet az Egyesült Királyságban, Németországban és Belgiumban a legelterjedtebb, ám a többi európai ország lemaradása csökkent az elmúlt évben. A Cetelem-elemzés szerint az internettel rendelkező európaiak 54 százaléka használja a világhálót vásárlás előtti tájékozódásra, ha szabadidős tevékenységről és utazásról van szó. Nagy meglepetést okoztak a csehek, akik az élelmiszerek kivételével, minden vizsgált piacon az európai átlag feletti mértékben tájékozódnak a világhálón. A szlovák, magyar, lengyel és orosz internet felhasználók magatartása megfelel az európai átlagnak. A vásárlásnál az európaiak egyre több bizalmat fektetnek az elektronikus kereskedelembe, ugyanakkor az olaszok, magyarok, szlovákok, portugálok és oroszok gyanakvóak.
Az elemzés alapján a Magyarországon egy háztartásra jutó 1255 eurós fogyasztásihitel-állomány a "régiós négyek" (Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország) közül a legmagasabb, igaz, jócskán elmarad az Egyesült Királyságban mért 9603, illetve a 11 vizsgálatba bevont ország 5045 eurós átlagától is. Az elemzés rámutat a devizahitelek drasztikus térnyerésére: míg 2004 végén a teljes 726,2 milliárd fogyasztásihitel-állomány milliárd 18,8 százaléka volt devizaalapú, 2005 novemberében már a 1169 milliárd forintos összállomány 43,7 százalékát adták ezen a kölcsönök.
Az idei elemzése újdonsága volt, hogy a kutatás készítői egyenlő nagyságú jövedelem esetén is összevetették a háztartások kiadásait. E szempont alapján egy év alatt Magyarországon költik a legtöbbet háztartási berendezésekre, egy háztartás összesen 438 eurót, a második Spanyolország, utána pedig Csehország következik, 287, illetve 286 euróval. Szintén azonos jövedelmi feltételeket alapul véve a magyar háztartások fordítják a legtöbbet informatikai termékekre is, mögöttünk pedig a belgák és a lengyelek állnak, sorrendben 362, 300, 198 eurós költéssel. Ha nem feltételezzük az egyenlő jövedelmeket, vagyis abszolút értékben a háztartási gépekre a spanyolok, informatikai cikkekre pedig a belgák fordítják a legtöbbet, 313, illetve 334 eurót.
A magyar piacon tavaly összesen 175 milliárd forintos költöttek háztartási berendezésekre, informatikai cikkekre 145 milliádot, bútorra pedig 137,5 milliárdot. A dobogósok után messze lemaradva jönnek a szórakoztató elektronikai termékek, az elemzés szerint ezek forgalma 85 milliárd forintra rúgott tavaly. A barkács- és sportcikkekre 72,5 milliárd, illetve 57,5 milliárd forintot költött a magyar lakosság. Ennek megfelelően egy magyar háztartás 45 250 forintot költött háztartási cikkekre egy év alatt, míg informatikai termékekre és bútorra 37 500, illetve 35 500 forintot fordított.
Az európai emberek tavaly rosszabbnak látták országuk gazdasági helyzetét, mint egy évvel korábban - derül ki a Cetelem 2 ország lakosainak megkérdezésével készített felméréséből. Az összesített átlagos érték - tízes skálán - 2004-ben 4,71, tavaly pedig 4,68 volt, ráadásul vizsgált országok többségében a jövővel kapcsolatban is borúlátó véleményeket fogalmaztak meg a válaszadók. Magyarországon a gazdasági helyzet megítélése tavaly nem módosult az egy évvel korábbi 4,2-es értékhez képest. A fogyasztási kedv ugyanakkor jelentősen visszaesett: a 2004-es felmérés adatai szerint a magyar háztartások 54 százaléka tervezte növelni vásárlásra fordított kiadásait következő 12 hónapban, míg tavaly csak 31 százalékuk.
Az elemzés kiemelten foglakozott a világhálóval. Az internet az Egyesült Királyságban, Németországban és Belgiumban a legelterjedtebb, ám a többi európai ország lemaradása csökkent az elmúlt évben. A Cetelem-elemzés szerint az internettel rendelkező európaiak 54 százaléka használja a világhálót vásárlás előtti tájékozódásra, ha szabadidős tevékenységről és utazásról van szó. Nagy meglepetést okoztak a csehek, akik az élelmiszerek kivételével, minden vizsgált piacon az európai átlag feletti mértékben tájékozódnak a világhálón. A szlovák, magyar, lengyel és orosz internet felhasználók magatartása megfelel az európai átlagnak. A vásárlásnál az európaiak egyre több bizalmat fektetnek az elektronikus kereskedelembe, ugyanakkor az olaszok, magyarok, szlovákok, portugálok és oroszok gyanakvóak.
Az elemzés alapján a Magyarországon egy háztartásra jutó 1255 eurós fogyasztásihitel-állomány a "régiós négyek" (Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország) közül a legmagasabb, igaz, jócskán elmarad az Egyesült Királyságban mért 9603, illetve a 11 vizsgálatba bevont ország 5045 eurós átlagától is. Az elemzés rámutat a devizahitelek drasztikus térnyerésére: míg 2004 végén a teljes 726,2 milliárd fogyasztásihitel-állomány milliárd 18,8 százaléka volt devizaalapú, 2005 novemberében már a 1169 milliárd forintos összállomány 43,7 százalékát adták ezen a kölcsönök.
Az idei elemzése újdonsága volt, hogy a kutatás készítői egyenlő nagyságú jövedelem esetén is összevetették a háztartások kiadásait. E szempont alapján egy év alatt Magyarországon költik a legtöbbet háztartási berendezésekre, egy háztartás összesen 438 eurót, a második Spanyolország, utána pedig Csehország következik, 287, illetve 286 euróval. Szintén azonos jövedelmi feltételeket alapul véve a magyar háztartások fordítják a legtöbbet informatikai termékekre is, mögöttünk pedig a belgák és a lengyelek állnak, sorrendben 362, 300, 198 eurós költéssel. Ha nem feltételezzük az egyenlő jövedelmeket, vagyis abszolút értékben a háztartási gépekre a spanyolok, informatikai cikkekre pedig a belgák fordítják a legtöbbet, 313, illetve 334 eurót.
A magyar piacon tavaly összesen 175 milliárd forintos költöttek háztartási berendezésekre, informatikai cikkekre 145 milliádot, bútorra pedig 137,5 milliárdot. A dobogósok után messze lemaradva jönnek a szórakoztató elektronikai termékek, az elemzés szerint ezek forgalma 85 milliárd forintra rúgott tavaly. A barkács- és sportcikkekre 72,5 milliárd, illetve 57,5 milliárd forintot költött a magyar lakosság. Ennek megfelelően egy magyar háztartás 45 250 forintot költött háztartási cikkekre egy év alatt, míg informatikai termékekre és bútorra 37 500, illetve 35 500 forintot fordított.