Berta Sándor
Fejlődnek az intelligens otthonok
Az idén huszadik alkalommal megrendezett hannoveri CeBIT-kiállításon kiemelt szerepet kaptak az intelligens otthon témakörébe tartozó fejlesztések. Az önmagukat tisztán tartó ablakok és billentyűzetek, a piszkot eltüntető szőnyegek már nem is olyan utópisztikus eszközök, mint azt néhány éve még bárki hitte.
A számítógépek billentyűzete kutatók egybehangzó véleménye szerint baktériumok és más mikrobák melegágya. A ragadó kávé- és zsírfoltok csak erősítik az amúgy is gyakran gusztustalan összhatást. Szerencsére a kutatók már dolgoznak az önmagát takarító klaviatúrákon, így idővel az eszköz képes lesz megtiszítani magát a rárakódott szennyeződésektől, illetve eleve nem fogja engedni, hogy azok rárakódjanak. Persze mennyivel egyszerűbb is volna, ha az emberek megtanulnák tisztán tartani a környezetüket, ám úgy tűnik, mindez egyelőre hiú ábránd marad.
Marius Kölbel, a saarbrückeni Új Anyagokat Kutató Leibniz Intézethez tartozó Nanotechnológiai Központ munkatársa egyike azoknak a kutatóknak, akik intelligens háztartási tárgyak kifejlesztésén dolgoznak. Mint a szakember elmondta, az egész kérdés nyitja az öntisztító felületek kifejlesztésében keresendő. Ma már léteznek például olyan ablaküvegek, amelyek képesek a rájuk fröccsenő esőcseppek eltávolítására úgy, hogy az üveg nem maszatolódik össze. Már elkészült az intelligens szőnyeg prototípusa is, ami érzékeli, ha túl sok por rakódott rá és képes szétporlasztani a porszemeket. Ugyanilyen módon már dolgoznak a zsír- és más foltoktól megszabadulni képes fémfelületek létrehozásán is. A falakon lévő intelligens festék vagy tapéta pedig kiszűri a cigaretta- és más szagokat (például étel) a levegőből.
A tisztításhoz az egyik módszer az, hogy miután számítógépek segítségével megtervezik a szőnyeget, miniatűr ezüstgolyócskákkal látják el. Az ezüst képes arra, hogy kiölje a szőnyeg felületére lerakódott baktériumokat. A számítógépek segítenek a kutatóknak abban is, hogy megtervezzék, mekkora méretűek legyenek a felhasznált ezüstgolyócskák. Minél nagyobb egy kapszula, annál hosszabb időre - akár éveken át is - képes kifejteni hatását. A legegyszerűbb megoldás Kölbel szerint a különböző használati tárgyaknak ilyen ezüstbevonattal való ellátása lenne. Azonban ezt sokan, elsősorban környezetvédelmi okokból nem tartják jó ötletnek.
Ezenkívül léteznek olyan anyagok is, amelyek taszítják a vizet, a port vagy megakadályozzák a karcolásokat. Ilyen rétegeket már alkalmaznak az építőiparban a faanyagok védelmére vagy a számítástechnikában egyes CD-knél és a DVD-knél. Szintén kísérleti szakaszban van az úgynevezett titándioxid-részecskék alkalmazása. Ezeket a termék nyersanyagába építik be és képesek ultraibolya-sugárzás hatására a különböző szennyeződések (zsír-, kávéfoltok stb.) lebontására, úgy hogy egy billentyűzet gyakorlatilag néhány percen belül újjászületik.
"Ezeknek az anyagoknak a segítségével akár 30 százalékkal is meghosszabbítható egy termék élettartama, és később jelentkeznek az anyagfáradás első jelei. Mindez pedig költségcsökkenést jelent" - mondta Marcus Kölbel. A Golem.de tudósítása szerint szintén intelligens szőnyegen dolgozik - méghozzá úgy tűnik, sikerrel - a Vorwerk és az InMach Intelligente Maschinen GmbH is. A CeBIT-en is bemutatott szőnyegbe rádiótechnikás azonosítóchipeket (RFID-chipeket) szőnek bele, amelyek később képesek útbaigazítani a rajtuk keresztülgördülő takarítórobotokat.
A "smart floor"-nak nevezett intelligens szőnyeget az Infineon és a Vorwerk közösen hozta létre, míg a robotokat az InMach fejlesztette ki. Mivel az RFID-chipekbe adatok írhatók, így akár előre meg lehet tervezni a majdani takarítási útvonalakat. A chipek tartalmát azonban a robotok is lekérdezhetik, így pontosan tudják, hogy az adott felületet takarították-e már vagy nem. A robotok képesek arra is, hogy az RFID-chipek által továbbított információk és saját szenzoraik segítségével érzékeljék, ha az adott felületen egy tárgy van, így képesek kikerülni azt és akkor visszatérni, ha az elkerült onnan. Ez például egy költöztetésnél hasznos, hiszen a robot addig is keres magának egy másik takarítandó területet és nem várakozik a foglalt helyen órákon át hiába.
A számítógépek billentyűzete kutatók egybehangzó véleménye szerint baktériumok és más mikrobák melegágya. A ragadó kávé- és zsírfoltok csak erősítik az amúgy is gyakran gusztustalan összhatást. Szerencsére a kutatók már dolgoznak az önmagát takarító klaviatúrákon, így idővel az eszköz képes lesz megtiszítani magát a rárakódott szennyeződésektől, illetve eleve nem fogja engedni, hogy azok rárakódjanak. Persze mennyivel egyszerűbb is volna, ha az emberek megtanulnák tisztán tartani a környezetüket, ám úgy tűnik, mindez egyelőre hiú ábránd marad.
Marius Kölbel, a saarbrückeni Új Anyagokat Kutató Leibniz Intézethez tartozó Nanotechnológiai Központ munkatársa egyike azoknak a kutatóknak, akik intelligens háztartási tárgyak kifejlesztésén dolgoznak. Mint a szakember elmondta, az egész kérdés nyitja az öntisztító felületek kifejlesztésében keresendő. Ma már léteznek például olyan ablaküvegek, amelyek képesek a rájuk fröccsenő esőcseppek eltávolítására úgy, hogy az üveg nem maszatolódik össze. Már elkészült az intelligens szőnyeg prototípusa is, ami érzékeli, ha túl sok por rakódott rá és képes szétporlasztani a porszemeket. Ugyanilyen módon már dolgoznak a zsír- és más foltoktól megszabadulni képes fémfelületek létrehozásán is. A falakon lévő intelligens festék vagy tapéta pedig kiszűri a cigaretta- és más szagokat (például étel) a levegőből.
A tisztításhoz az egyik módszer az, hogy miután számítógépek segítségével megtervezik a szőnyeget, miniatűr ezüstgolyócskákkal látják el. Az ezüst képes arra, hogy kiölje a szőnyeg felületére lerakódott baktériumokat. A számítógépek segítenek a kutatóknak abban is, hogy megtervezzék, mekkora méretűek legyenek a felhasznált ezüstgolyócskák. Minél nagyobb egy kapszula, annál hosszabb időre - akár éveken át is - képes kifejteni hatását. A legegyszerűbb megoldás Kölbel szerint a különböző használati tárgyaknak ilyen ezüstbevonattal való ellátása lenne. Azonban ezt sokan, elsősorban környezetvédelmi okokból nem tartják jó ötletnek.
Ezenkívül léteznek olyan anyagok is, amelyek taszítják a vizet, a port vagy megakadályozzák a karcolásokat. Ilyen rétegeket már alkalmaznak az építőiparban a faanyagok védelmére vagy a számítástechnikában egyes CD-knél és a DVD-knél. Szintén kísérleti szakaszban van az úgynevezett titándioxid-részecskék alkalmazása. Ezeket a termék nyersanyagába építik be és képesek ultraibolya-sugárzás hatására a különböző szennyeződések (zsír-, kávéfoltok stb.) lebontására, úgy hogy egy billentyűzet gyakorlatilag néhány percen belül újjászületik.
"Ezeknek az anyagoknak a segítségével akár 30 százalékkal is meghosszabbítható egy termék élettartama, és később jelentkeznek az anyagfáradás első jelei. Mindez pedig költségcsökkenést jelent" - mondta Marcus Kölbel. A Golem.de tudósítása szerint szintén intelligens szőnyegen dolgozik - méghozzá úgy tűnik, sikerrel - a Vorwerk és az InMach Intelligente Maschinen GmbH is. A CeBIT-en is bemutatott szőnyegbe rádiótechnikás azonosítóchipeket (RFID-chipeket) szőnek bele, amelyek később képesek útbaigazítani a rajtuk keresztülgördülő takarítórobotokat.
A "smart floor"-nak nevezett intelligens szőnyeget az Infineon és a Vorwerk közösen hozta létre, míg a robotokat az InMach fejlesztette ki. Mivel az RFID-chipekbe adatok írhatók, így akár előre meg lehet tervezni a majdani takarítási útvonalakat. A chipek tartalmát azonban a robotok is lekérdezhetik, így pontosan tudják, hogy az adott felületet takarították-e már vagy nem. A robotok képesek arra is, hogy az RFID-chipek által továbbított információk és saját szenzoraik segítségével érzékeljék, ha az adott felületen egy tárgy van, így képesek kikerülni azt és akkor visszatérni, ha az elkerült onnan. Ez például egy költöztetésnél hasznos, hiszen a robot addig is keres magának egy másik takarítandó területet és nem várakozik a foglalt helyen órákon át hiába.