Gyurkity Péter
Kína szerint nyugati mintára cenzúráznak
Az internetes cenzúra alkalmazása miatt mind Kína, mind az itt megjelenő amerikai vállalatok magyarázkodni kénytelenek - a kontinensnyi ország azzal védekezik, hogy az európai mintákat követi.
Az amerikai külügyminisztérium jelezte, hogy külön bizottságot állít fel, amely a tengerentúli vállalatoknak nyújtana segítséget a világhálót korlátozó országokban. Elsődleges feladatuknak a cenzúrázó országok meggyőzését, illetve az amerikai cégeknek nyújtandó tanácsadást tekintik, így vélik ugyanis megvalósíthatónak az érvényben lévő előírások enyhítését, valamint a jövőbeni összeütközések elkerülését. Az ügyben érintett vállalatok üdvözölték a lépést, megfeledkezve saját, enyhén szólva is kérdéses szerepükről.
Napjainkban több ország révén is felmerülnek aggodalmak az internetes szólásszabadsággal kapcsolatban. A listán megtalálható Kuba, Tunézia, Irán, és természetesen Kína, amely óriási piaca miatt egyértelműen a legfontosabb szerepet tölti be. Utóbbi esetében több alkalommal is felmerült a külföldi - elsősorban amerikai cégek - megalkuvásának kérdése, igaz, a Yahoo a héten már jelezte, hogy harcolna a cenzúra ellen.
Mégis úgy tűnik, hogy az amerikai fél hajlamos megfeledkezni az előzményekről, pontosabban arról, hogy az érintett cégek korántsem sorolhatók az áldozatok közé. Már szóba került a vállalatok felelősségének vizsgálata is: a Képviselőház Afrikával, az emberi jogokkal és a nemzetközi tevékenységekkel foglalkozó albizottsága négy cég - Yahoo, Google, Microsoft és Cisco Systems - képviselőit hallgatja meg a kérdésben. Az albizottság elnöke, Christopher H. Smith eközben olyan törvényjavaslat benyújtását tervezi, amely nem tenné lehetővé a világhálón operáló cégeknek a tartalmak cenzúrázását, még akkor sem, ha ez összeütközéshez vezetne az adott ország kormányzatával.
Kína viszont azzal védekezik, hogy a tartalmak korlátozásában a nyugati mintákat követi, és ebben semmi új nincs. "Ha gondosan tanulmányozzuk a nemzetközi gyakorlatot, hamar felismerjük, hogy Kína alapvetően eszerint járt és jár el. Törvényeink alkalmazásának módszerei és céljai ugyanazok" - jelentette ki Liu Zhengrong, az Államtanács információs ügyeket felügyelő tagja. Hozzátette, hogy sok amerikai cég is hasonlóképpen jár el, és ha ezeket elfogadhatónak tartják, miért éppen Kína esetében merülnek fel kifogások? Szakértők kiemelkedő jelentőségűnek ítélték Zhengrong kijelentését, mivel azon ritka alkalmak egyike volt, amikor kínai részről nyilvánosan érintették a cenzúra kérdését.
Az amerikai külügyminisztérium jelezte, hogy külön bizottságot állít fel, amely a tengerentúli vállalatoknak nyújtana segítséget a világhálót korlátozó országokban. Elsődleges feladatuknak a cenzúrázó országok meggyőzését, illetve az amerikai cégeknek nyújtandó tanácsadást tekintik, így vélik ugyanis megvalósíthatónak az érvényben lévő előírások enyhítését, valamint a jövőbeni összeütközések elkerülését. Az ügyben érintett vállalatok üdvözölték a lépést, megfeledkezve saját, enyhén szólva is kérdéses szerepükről. Napjainkban több ország révén is felmerülnek aggodalmak az internetes szólásszabadsággal kapcsolatban. A listán megtalálható Kuba, Tunézia, Irán, és természetesen Kína, amely óriási piaca miatt egyértelműen a legfontosabb szerepet tölti be. Utóbbi esetében több alkalommal is felmerült a külföldi - elsősorban amerikai cégek - megalkuvásának kérdése, igaz, a Yahoo a héten már jelezte, hogy harcolna a cenzúra ellen.
Mégis úgy tűnik, hogy az amerikai fél hajlamos megfeledkezni az előzményekről, pontosabban arról, hogy az érintett cégek korántsem sorolhatók az áldozatok közé. Már szóba került a vállalatok felelősségének vizsgálata is: a Képviselőház Afrikával, az emberi jogokkal és a nemzetközi tevékenységekkel foglalkozó albizottsága négy cég - Yahoo, Google, Microsoft és Cisco Systems - képviselőit hallgatja meg a kérdésben. Az albizottság elnöke, Christopher H. Smith eközben olyan törvényjavaslat benyújtását tervezi, amely nem tenné lehetővé a világhálón operáló cégeknek a tartalmak cenzúrázását, még akkor sem, ha ez összeütközéshez vezetne az adott ország kormányzatával.
Kína viszont azzal védekezik, hogy a tartalmak korlátozásában a nyugati mintákat követi, és ebben semmi új nincs. "Ha gondosan tanulmányozzuk a nemzetközi gyakorlatot, hamar felismerjük, hogy Kína alapvetően eszerint járt és jár el. Törvényeink alkalmazásának módszerei és céljai ugyanazok" - jelentette ki Liu Zhengrong, az Államtanács információs ügyeket felügyelő tagja. Hozzátette, hogy sok amerikai cég is hasonlóképpen jár el, és ha ezeket elfogadhatónak tartják, miért éppen Kína esetében merülnek fel kifogások? Szakértők kiemelkedő jelentőségűnek ítélték Zhengrong kijelentését, mivel azon ritka alkalmak egyike volt, amikor kínai részről nyilvánosan érintették a cenzúra kérdését.