Berta Sándor
Svájc: alanyi jog a szélessávú internethez
A svájci kormány, a Bundesrat elé került az a tervezet, miszerint minden svájci állampolgárnak, illetve a hosszabb ideje az országban élőknek alanyi jogon járna a nagy sávszélességű internet-hozzáférés.
Svájcban létezik egy hivatalosan "telekommunikációs alapellátás" névvel ihletett csomag, az új javaslat ezt bővítené ki. Amint azt Moritz Leuenberger svájci elnök és egyben környezetvédelmi, közlekedési, energiaügyi és tájékoztatási miniszter elmondta: idén újra be fogja terjeszteni azt a tervezetet, ami a szélessávú internetelérésekkel bővítené a telekommunikációs alapellátási csomagot. A politikus kifejtette, hogy nem egyetlen szélessávú technológia mellett teszik le a voksukat, hanem egyforma mértékben támogatják az ADSL, az UMTS és más technológiák elterjedését.
"Egy alpesi kunyhóban nem az a fontos, hogyan, milyen technológia segítségével tudnak az emberek az interneten nagy sávszélességgel szörfölni, hanem az, hogy meglegyen a lehetőségük és a joguk ehhez. Amennyiben mindegyik technológiát pártoljuk, akkor a beruházásokat mindig a helyi viszonyokhoz igazíthatjuk és így a költségek is a tervezett mértékűek maradnak" - tette hozzá Moritz Leuenberger. Arról, hogy milyen területek és technológiák tartoznak a telekommunikációs alapellátások körébe, folyamatosan egyeztet egymással a svájci szövetségi kormány és a törvényhozás. Amint megszületik a törvénykiegészítés, a Comcom nevű svájci távközlési felügyelet kiírja a koncessziókat.
2007 decemberéig a Swisscom monopolhelyzetben van ezen a területen, utána viszont már bárki építhet távközlési hálózatokat. A Swisscom szerepe ebben a tekintetben nem kérdőjelezhető meg, azonban a svájci cég válságban van. Jól bizonyítja ezt, hogy idén januárban lemondott Jens Alder, a társaság vezetője. Döntését azzal indokolta, hogy állandóan vitái voltak a svájci kormánnyal a vállalat stratégiáját illetően. A helyzetet csak nehezíti, hogy éveken belül sor kerülhet a Swisscom privatizációjára. Persze, ezt még a svájciaknak is meg kell szavazniuk.
Szakértők szerint azonban bármi történjék is a távközlési társasággal, ez nem befolyásolja majd károsan a telekommunikációs alapellátások bővítését. Svájcban 2004 végén a háztartások 15,7 százaléka rendelkezett szélessávú internethozzáféréssel. 2001 végén ez az arány még csak 2,2 százalék volt.
Svájcban létezik egy hivatalosan "telekommunikációs alapellátás" névvel ihletett csomag, az új javaslat ezt bővítené ki. Amint azt Moritz Leuenberger svájci elnök és egyben környezetvédelmi, közlekedési, energiaügyi és tájékoztatási miniszter elmondta: idén újra be fogja terjeszteni azt a tervezetet, ami a szélessávú internetelérésekkel bővítené a telekommunikációs alapellátási csomagot. A politikus kifejtette, hogy nem egyetlen szélessávú technológia mellett teszik le a voksukat, hanem egyforma mértékben támogatják az ADSL, az UMTS és más technológiák elterjedését.
"Egy alpesi kunyhóban nem az a fontos, hogyan, milyen technológia segítségével tudnak az emberek az interneten nagy sávszélességgel szörfölni, hanem az, hogy meglegyen a lehetőségük és a joguk ehhez. Amennyiben mindegyik technológiát pártoljuk, akkor a beruházásokat mindig a helyi viszonyokhoz igazíthatjuk és így a költségek is a tervezett mértékűek maradnak" - tette hozzá Moritz Leuenberger. Arról, hogy milyen területek és technológiák tartoznak a telekommunikációs alapellátások körébe, folyamatosan egyeztet egymással a svájci szövetségi kormány és a törvényhozás. Amint megszületik a törvénykiegészítés, a Comcom nevű svájci távközlési felügyelet kiírja a koncessziókat.
2007 decemberéig a Swisscom monopolhelyzetben van ezen a területen, utána viszont már bárki építhet távközlési hálózatokat. A Swisscom szerepe ebben a tekintetben nem kérdőjelezhető meg, azonban a svájci cég válságban van. Jól bizonyítja ezt, hogy idén januárban lemondott Jens Alder, a társaság vezetője. Döntését azzal indokolta, hogy állandóan vitái voltak a svájci kormánnyal a vállalat stratégiáját illetően. A helyzetet csak nehezíti, hogy éveken belül sor kerülhet a Swisscom privatizációjára. Persze, ezt még a svájciaknak is meg kell szavazniuk.
Szakértők szerint azonban bármi történjék is a távközlési társasággal, ez nem befolyásolja majd károsan a telekommunikációs alapellátások bővítését. Svájcban 2004 végén a háztartások 15,7 százaléka rendelkezett szélessávú internethozzáféréssel. 2001 végén ez az arány még csak 2,2 százalék volt.
