Dojcsák Dániel
Intel: high-tech vállalkozások a magyar egyetemeken
A felsőoktatási reformok nem csupán a képzési szinten változtatják meg a hallgatói és oktatói társadalom életét, hanem egészen új motívumokat vonnak be az intézményi körbe. Az Oktatási Minisztérium, a Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium és az Intel közös programja ennek az első fecskéje. A felsőoktatásban a kutatás mellé hozzá kell rendelni a vállalkozásokat és az ezekhez szükséges tudást és készségeket is.
A sajtótájékoztatót Mark Harris, az Intel Európai Unióért felelős Felsőoktatási és Kutatási igazgatója nyitotta meg, aki azon túl, hogy beszámolt a világszinten elsőként megvalósult Intel műszaki vállalkozói programról, kifejtette annak céljait, illetve részletezte, hogy miért is van szükség egy ilyen kezdeményezésre. A motiváció számukra az, hogy a hallgatók már a felsőoktatás keretein belül valósítsák meg terveiket, az innovációból tudjanak terméket készíteni és ehhez képesek legyenek egy vállalkozást is létrehozni. Másrészt bármilyen vállalkozás, ami legalább 5-10 főt foglalkoztat igényel IT-támogatást, ami egyre több és több high-tech munkahely létrejöttét gerjeszti.
A kétnapos budapesti képzésen a Berkeley Egyetem oktatói tartanak tréninget 20 magyar egyetemi oktatónak, akik ezeket az ismereteket beépíthetik az intézményi rendszerbe és továbbadhatják a hallgatóknak. Az Intel meg akarja tanítani hogyan kerüljék el a fiatal vállalkozó hallgatók a kudarcot a pénzügyi világban, illetve hogyan érjenek el sikereket. A most szervezett alapképzés főként két dologra van kihegyezve. Az első, a know-how-k átadása azoknak, akik ezen a területen indulnának el saját vállalkozással, illetve az MBA-rendszerű képzések támogatása, hiszen fontosnak tartják, hogy senki ne kerüljön ki legalább alapszintű vállalkozási ismeretek nélkül az oktatásból.
Ezen elvek nyomán indult el a partnerkapcsolat az Intel és a magyar kormány között. Mark Harris elismerően festette le hazánk készségét az együttműködésre, hiszen szerinte felismertük a program szükségességét, annak értékét, a benne rejlő lehetőséget, majd nagyon gyorsan lépéseket tettünk és döntöttünk is a kérdésben. Így a világon elsőként nálunk indulhat be ez a projekt.
Harris után Magyar Bálint fejtette ki gondolatait, melyek részben kapcsolódtak csak a programhoz, nem tudott teljesen elszakadni a köz- és felsőoktatási folyamatokban zajló egyéb eseményektől. Magvas véleménye szerint a tudás annyit ér, amennyit hasznosítani tudunk belőle. Így a használható tudás megszerzésére irányuló kezdeményezéseket pozitívan ítéli meg, mint ezt a programot, ahol a műszaki és technikai ismereteket kombinálják a vállalkozási pénzügyi ismeretekkel. Fontosnak tartja a "train the trainers" elv multiplikátor hatását, tehát az oktatók fejlesztését.
"A technológiai fejlődés záloga a kor műszaki eredményeit a tananyagba integrálni képes oktatók jelenléte a felsőoktatásban. A magyar főiskolák és egyetemek kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, a tudományos konferenciákon való folyamatos jelenlét, a tanárcsere programok és a közös kutatási-fejlesztési projektekben történő együttműködések nagy száma mind azt mutatják, hogy a legfrissebb technológiai ismeretek megismerése és alkalmazása tudományos életünk szereplői számára is alapkérdés" - nyilatkozta Magyar Bálint oktatási miniszter. "Ezért sem meglepő, hogy az Intel kezdeményezését - melynek keretében a Berkeley Egyetem professzorai tartanak szemináriumot 20 magyarországi oktatónak a vállalkozási készségek hatékony oktatásáról - nagy várakozás előzi meg, hiszen a programot kezdeményező cég piacvezető a mikrochip-fejlesztésben és -gyártásban. Az, hogy a tanfolyam résztvevői közvetlenül kapják meg a legkorszerűbb technológiai ismereteket, azt is jelentheti, hogy a megszerzett tudást képesek lesznek átadni a képzési folyamatban, elősegítve azt, hogy a világ élvonalába tartozó high-tech beruházók igényeit korszerű tudással rendelkező, felkészült szakemberek elégíthessék ki Magyarországon" - tette hozzá.
Felmerült kérdésként az Intelnél, hogy nem kockázatos-e ma Magyarországon vállalkozni, de erre a miniszter úgy reflektált, hogy annál csak az kockázatosabb, ha nem vállalkozunk. Interpretációja szerint az új felsőoktatási törvény felszabadítja az intézmények előtt a vállalkozási korlátokat, a kezükbe adja az ott létrejött szellemi termékeket és azok hasznosítási jogát. Csak így tanulhatják meg hogyan lehet ezekkel jól sáfárkodni. Az eddigi gyakorlat volt, hogy akinek volt egy használható ötlete, találmánya, az gyorsan igyekezett eltűnni az intézményből külföldre egy ösztöndíjjal, ahol saját maga birtokolhatta szabadalmait, megszerzett tudásának pedig csak töredékét adta vissza a hazai oktatásba, mivel az intézményen belüli szellemi termékek kincstári kezelésben voltak.
Kóka János rövid késése ellenére vidáman, viccesen kezdte mondandóját, melynek lényege, hogy neki mindenről a versenyképesség jut eszébe. Komoly problémának látja ő is, hogy a 2000-es ígérettel ellentétben most úgy fest, hogy az EU nem a legversenyképesebb, hanem éppen ellentétesen, a legjobban lemaradó régió. A többi régió más modellt követ, jóval frissebbek, Magyarországnak viszont az öreg EU országokkal ellentétben most minden lehetősége megvan a kiugrásra, az innovációra, de a zsenialitás kevés, terméket kell belőle képezni. Ezt az utat követve az egyetemek köré kell vállalkozásokat és tőkét vonzani. Ez nem csak kutatóbázisokat jelent, hanem spin-off cégeket és multinacionális cégeket is, mint akár az Intel, amely kizárólag campusok közelében hoz létre K+F létesítményeket.
A minisztériumok összefogást kezdeményeztek és ennek mentén kialakult egy értéklánc, ami először is biztosítani kívánja, hogy senki ne végezhesse el úgy az egyetemet, hogy nincsenek vállalkozási és pénzügyi ismeretei. Másodsorban legyen lehetősége terméket kifejleszteni és céget alapítani. Harmadikként az Irinyi program által nyújtott támogatások kiterjesztése a cél, ahova minden innovációval rendelkező magánszemély pályázhat 5, 25 vagy akár 50 millió forintra, amit cégalapításra és termékfejlesztésre fordíthat. Ehhez a kormány elkülönített 3+10 milliárd forintot.
Kérdésünkre válaszolva Magyar Bálint miniszter elmondta, hogy ennek a folyamatnak a jogi hátterét is úgy fogják igazítani, hogy a hangsúly az egységes és átjárható képzésen, a bővülő masters programokon és a menedzseri képességeken legyen. A miniszter nem tartja kockázatosnak, hogy meglévő törvényi szabályozás nélkül kezdenek bele ilyen programokba. Probléma ugyanis, hogy a nemrég elfogadott Felsőoktatási törvény nem tartalmazza a Masters képzések elindításához szükséges rendelkezéseket, így az oktatói és hallgatói társadalom jelenleg csak találgathat, hogy 2009-től hogyan élesedik be teljesen az új rendszer.
A sajtótájékoztatót Mark Harris, az Intel Európai Unióért felelős Felsőoktatási és Kutatási igazgatója nyitotta meg, aki azon túl, hogy beszámolt a világszinten elsőként megvalósult Intel műszaki vállalkozói programról, kifejtette annak céljait, illetve részletezte, hogy miért is van szükség egy ilyen kezdeményezésre. A motiváció számukra az, hogy a hallgatók már a felsőoktatás keretein belül valósítsák meg terveiket, az innovációból tudjanak terméket készíteni és ehhez képesek legyenek egy vállalkozást is létrehozni. Másrészt bármilyen vállalkozás, ami legalább 5-10 főt foglalkoztat igényel IT-támogatást, ami egyre több és több high-tech munkahely létrejöttét gerjeszti.
A kétnapos budapesti képzésen a Berkeley Egyetem oktatói tartanak tréninget 20 magyar egyetemi oktatónak, akik ezeket az ismereteket beépíthetik az intézményi rendszerbe és továbbadhatják a hallgatóknak. Az Intel meg akarja tanítani hogyan kerüljék el a fiatal vállalkozó hallgatók a kudarcot a pénzügyi világban, illetve hogyan érjenek el sikereket. A most szervezett alapképzés főként két dologra van kihegyezve. Az első, a know-how-k átadása azoknak, akik ezen a területen indulnának el saját vállalkozással, illetve az MBA-rendszerű képzések támogatása, hiszen fontosnak tartják, hogy senki ne kerüljön ki legalább alapszintű vállalkozási ismeretek nélkül az oktatásból.
Ezen elvek nyomán indult el a partnerkapcsolat az Intel és a magyar kormány között. Mark Harris elismerően festette le hazánk készségét az együttműködésre, hiszen szerinte felismertük a program szükségességét, annak értékét, a benne rejlő lehetőséget, majd nagyon gyorsan lépéseket tettünk és döntöttünk is a kérdésben. Így a világon elsőként nálunk indulhat be ez a projekt.
Harris után Magyar Bálint fejtette ki gondolatait, melyek részben kapcsolódtak csak a programhoz, nem tudott teljesen elszakadni a köz- és felsőoktatási folyamatokban zajló egyéb eseményektől. Magvas véleménye szerint a tudás annyit ér, amennyit hasznosítani tudunk belőle. Így a használható tudás megszerzésére irányuló kezdeményezéseket pozitívan ítéli meg, mint ezt a programot, ahol a műszaki és technikai ismereteket kombinálják a vállalkozási pénzügyi ismeretekkel. Fontosnak tartja a "train the trainers" elv multiplikátor hatását, tehát az oktatók fejlesztését.
"A technológiai fejlődés záloga a kor műszaki eredményeit a tananyagba integrálni képes oktatók jelenléte a felsőoktatásban. A magyar főiskolák és egyetemek kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, a tudományos konferenciákon való folyamatos jelenlét, a tanárcsere programok és a közös kutatási-fejlesztési projektekben történő együttműködések nagy száma mind azt mutatják, hogy a legfrissebb technológiai ismeretek megismerése és alkalmazása tudományos életünk szereplői számára is alapkérdés" - nyilatkozta Magyar Bálint oktatási miniszter. "Ezért sem meglepő, hogy az Intel kezdeményezését - melynek keretében a Berkeley Egyetem professzorai tartanak szemináriumot 20 magyarországi oktatónak a vállalkozási készségek hatékony oktatásáról - nagy várakozás előzi meg, hiszen a programot kezdeményező cég piacvezető a mikrochip-fejlesztésben és -gyártásban. Az, hogy a tanfolyam résztvevői közvetlenül kapják meg a legkorszerűbb technológiai ismereteket, azt is jelentheti, hogy a megszerzett tudást képesek lesznek átadni a képzési folyamatban, elősegítve azt, hogy a világ élvonalába tartozó high-tech beruházók igényeit korszerű tudással rendelkező, felkészült szakemberek elégíthessék ki Magyarországon" - tette hozzá.
Felmerült kérdésként az Intelnél, hogy nem kockázatos-e ma Magyarországon vállalkozni, de erre a miniszter úgy reflektált, hogy annál csak az kockázatosabb, ha nem vállalkozunk. Interpretációja szerint az új felsőoktatási törvény felszabadítja az intézmények előtt a vállalkozási korlátokat, a kezükbe adja az ott létrejött szellemi termékeket és azok hasznosítási jogát. Csak így tanulhatják meg hogyan lehet ezekkel jól sáfárkodni. Az eddigi gyakorlat volt, hogy akinek volt egy használható ötlete, találmánya, az gyorsan igyekezett eltűnni az intézményből külföldre egy ösztöndíjjal, ahol saját maga birtokolhatta szabadalmait, megszerzett tudásának pedig csak töredékét adta vissza a hazai oktatásba, mivel az intézményen belüli szellemi termékek kincstári kezelésben voltak.
Kóka János rövid késése ellenére vidáman, viccesen kezdte mondandóját, melynek lényege, hogy neki mindenről a versenyképesség jut eszébe. Komoly problémának látja ő is, hogy a 2000-es ígérettel ellentétben most úgy fest, hogy az EU nem a legversenyképesebb, hanem éppen ellentétesen, a legjobban lemaradó régió. A többi régió más modellt követ, jóval frissebbek, Magyarországnak viszont az öreg EU országokkal ellentétben most minden lehetősége megvan a kiugrásra, az innovációra, de a zsenialitás kevés, terméket kell belőle képezni. Ezt az utat követve az egyetemek köré kell vállalkozásokat és tőkét vonzani. Ez nem csak kutatóbázisokat jelent, hanem spin-off cégeket és multinacionális cégeket is, mint akár az Intel, amely kizárólag campusok közelében hoz létre K+F létesítményeket.
A minisztériumok összefogást kezdeményeztek és ennek mentén kialakult egy értéklánc, ami először is biztosítani kívánja, hogy senki ne végezhesse el úgy az egyetemet, hogy nincsenek vállalkozási és pénzügyi ismeretei. Másodsorban legyen lehetősége terméket kifejleszteni és céget alapítani. Harmadikként az Irinyi program által nyújtott támogatások kiterjesztése a cél, ahova minden innovációval rendelkező magánszemély pályázhat 5, 25 vagy akár 50 millió forintra, amit cégalapításra és termékfejlesztésre fordíthat. Ehhez a kormány elkülönített 3+10 milliárd forintot.
Kérdésünkre válaszolva Magyar Bálint miniszter elmondta, hogy ennek a folyamatnak a jogi hátterét is úgy fogják igazítani, hogy a hangsúly az egységes és átjárható képzésen, a bővülő masters programokon és a menedzseri képességeken legyen. A miniszter nem tartja kockázatosnak, hogy meglévő törvényi szabályozás nélkül kezdenek bele ilyen programokba. Probléma ugyanis, hogy a nemrég elfogadott Felsőoktatási törvény nem tartalmazza a Masters képzések elindításához szükséges rendelkezéseket, így az oktatói és hallgatói társadalom jelenleg csak találgathat, hogy 2009-től hogyan élesedik be teljesen az új rendszer.
