2004. november 9-én jelent meg a Firefox alternatív böngésző 1.0-s verziója. Akkor alighanem még kevesen hitték a világon, hogy a hódító útjára induló böngésző valóban sikeres lesz.

A Firefox a maga nemében igazi sikertörténetnek számít, alig egy esztendő alatt ugyanis már több, mint százmilliószor töltötték le a világhálóról. Ilyen sikerre maguk a fejlesztők sem számítottak. "Ez sokkal több letöltés, mint amire valaha is gondolni mertünk" - nyilatkozta például Tristan Nitot, a Mozilla Alapítvány szóvivője. Mint ismeretes, a Onestat piackutató cég adatai szerint az alternatív böngésző már 11,51 százalékos piaci részedésre tett szert és bár ezt több szakember is kétségbe vonja, azzal ők is egyetértenek, hogy először került 90 százalék alá az Internet Explorer piaci részesedése. (A Onestat adatai szerint az IE részesedése 85,45 százalék.)

A Firefox sikerének titka elsősorban az, hogy nem azért fejlesztették ki, hogy pénzt keressenek vele. A Firefox egy nyílt forráskódú webböngésző, amelynek a kezdetei az AOL egykori Netscape böngészőjéig vezethetők vissza. A szoftver továbbfejlesztésében több ezren vesznek részt, azonban természetesen a Firefoxban is előfordulnak hibák. Korábban szinte mindenki a Mozilla programját tartotta a legbiztonságosabb böngészőnek, azóta kiderült, hogy ez azért így nem teljesen igaz. Az mindenesetre biztos, hogy egyrészt jóval kevesebb hiba van a Firefoxban, mint az Internet Explorerben, másrészt ezeket a hiányosságokat a fejlesztők és az önkéntesek nagyon gyorsan orvosolják.

A Firefox térhódítását elősegítette az is, hogy számos nyelven, köztük magyarul is elérhető, hogy kevés vírus készül a hibák kihasználására, és széleskörűen testreszabható. A böngésző számos kiegészítő modullal bővíthető és terjedésének köszönhetően egyre kevesebb oldallal van kompatibilitási probléma.