Berta Sándor
Problémákkal indul a német HDTV sugárzás
A nagy felbontású televíziószabvány németországi elindulása közel sem mondható zökkenőmentesnek. A ma este indult kisérleti adásoknál minden probléma előjött, ami csak előfordulhatott.
A HDTV vagyis teljes nevén a High Definition Television indulása közel sem mondható zökkenőmentesnek. A tervek szerint ma kezdődőtt volna meg Németországban az új televíziós korszak, azonban úgy tűnik, a HDTV kapcsán minden elromlik, ami elromolhat. A szakemberek szerint az ipar nem volt képes a plazma- és a TFT-kijelzőket a HDTV-adások vételéhez szükséges adapterekkel ellátni, így a legtöbb készülék egyszerűen nem képes a HDTV-jelek vételére. Ám ez még csak a problémák egyik forrása, az első németországi HDTV-adásokat elindító SAT1 és a Pro7 csatornák képtelenek voltak időben eljuttatni az embereknek a vételhez szükséges Set-Top-Boxokat. Ez pedig azt jelenti, hogy ma este ugyan elindultak a kísérleti adások, csak éppen látni nem látja azokat senki...
"A dekódergyártók korábban arról biztosítottak bennünket, hogy a nézők még időben megkapják őket. Ennél abszurdabb helyzetet el sem lehetne képzelni." - nyilatkozott érthetően dühösen Christian Garres, a ProSieben-Sat.1 csoport szóvivője. A kísérleti adást egyébként Edmund Stoiber bajor miniszterelnök indította el a Müncheni Médianapok nevű rendezvény keretében.
A legújabb DVB-S2 szabvány szerinti adásokkal még a legerősebb számítógépek is csak nagy nehézségek árán képesek megbirkózni, míg DVB-S2 kompatibilis tunerkártyák még a kereskedelmi forgalomban sem kaphatók, ezért lett volna szükség a dekóderekre. Bár az is igaz, hogy a tervek szerint a két adó eredetileg nem is digitális, hanem a szabvány PAL-felbontásról HD-felbontásra átkonvertált műsorokat akart sugározni.
A HDTV-műsorokhoz nagy, legalább 1280x720, de még inkább 1920x1080 képpont felbontású televíziókra is szükség van. Ezek hiányában ugyanis nem igazán érzékelhetők a HDTV előnyei. Jelenleg egyébként Németországban az előfizetéses Premiere mozicsatorna már HDTV formátumban ad, de a Pro7 és a SAT1 kezdték volna meg elsőként a kereskedelmi, nagy tömegek számára is elérhető sugárzást.
Szakértők szerint a HDTV-hez elengedhetetlen (lenne) a digitális televíziózás elterjedése is, amelynek előnyei közé tartozik többek között a kifogástalan, zajmentes képminőség (nincs szellemkép, villódzás, színtorzulás, stb.); a CD minőségű (legalább sztereó, de inkább Dolby Surround) hang; a kényelmesebb kezelhetőség stb. Ide kapcsolódnak az olyan szolgáltatások is, mint a szuperteletext és az Elektronikus Programkalauz (EGP).
A televíziózás világában egyre nagyobb teret nyer a digitális műsorszórás, amely képes gyökeresen megváltoztatni a televíziós szokásokat. E rendszer kiépítésére jött létre 1993-ban a DVB néven ismertté vált páneurópai platform. A szervezet feladata, hogy koordinálja a szabványos digitális televíziós sugárzás összehangolt bevezetését a különböző országokban. A DVB ajánlásai alapján készült szabványokat Európában eddig 27 ország, Európán kívül pedig Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, Dél-Korea, Hongkong, India, Irán, Izrael, Malájzia, Mauritius, Kína, Szingapúr, Thaiföld, Tajvan és Új-Zéland fogadta el. Jelenleg három szabvány létezik: a DVB-S digitális műsorszórás műholdon keresztül; a DVB-T digitális földfelszíni műsorszórás és a DVB-C digitális műsorelosztás kábelhálózatokon.
A kísérleti sugárzások összehangolására, és a DVB-T bevezetésére páneurópai platform alakult DigiTAG (Digital Television Action Group) néven 1996-ban. A szervezet alapításának a célja az európai bevezetés koordinálása volt, azonban hamarosan túlnőtte Európa határait. 2000 augusztusától magyar részről az Antenna Hungária Rt. is aktív szerepet vállal a Digitag munkájában.
Az Antenna Hungária Rt. már 1997-ben elindította az első digitális műholdas DVB-S-csomagját. A földi digitális televíziós műsorszolgáltatással kapcsolatos törvényi szabályozások kidolgozása még folyamatban van, a kormány csak idén március 2-án fogadta el a földfelszíni digitális televíziós műsorszórásra való átállás stratégiai célkitűzéseit. A tervek szerint az országos hálózat kiépítése szigetszerűen történne, először a nagyobb népsűrűségű területeket lefedve. Várhatóan az analóg sugárzás lekapcsolása 2012-ben történik meg. A Nemzeti Hírközlési Hatóság által elkészített országos digitális hálózat frekvenciatervei az Antenna Hungária 20 telephelyére és antennájára készültek el. A kijelölt és a frekvenciatervben szereplő helyeken várhatóan 2007-ben megkezdődhet az országos hálózat kiépítése.
A HDTV vagyis teljes nevén a High Definition Television indulása közel sem mondható zökkenőmentesnek. A tervek szerint ma kezdődőtt volna meg Németországban az új televíziós korszak, azonban úgy tűnik, a HDTV kapcsán minden elromlik, ami elromolhat. A szakemberek szerint az ipar nem volt képes a plazma- és a TFT-kijelzőket a HDTV-adások vételéhez szükséges adapterekkel ellátni, így a legtöbb készülék egyszerűen nem képes a HDTV-jelek vételére. Ám ez még csak a problémák egyik forrása, az első németországi HDTV-adásokat elindító SAT1 és a Pro7 csatornák képtelenek voltak időben eljuttatni az embereknek a vételhez szükséges Set-Top-Boxokat. Ez pedig azt jelenti, hogy ma este ugyan elindultak a kísérleti adások, csak éppen látni nem látja azokat senki...
"A dekódergyártók korábban arról biztosítottak bennünket, hogy a nézők még időben megkapják őket. Ennél abszurdabb helyzetet el sem lehetne képzelni." - nyilatkozott érthetően dühösen Christian Garres, a ProSieben-Sat.1 csoport szóvivője. A kísérleti adást egyébként Edmund Stoiber bajor miniszterelnök indította el a Müncheni Médianapok nevű rendezvény keretében.
A legújabb DVB-S2 szabvány szerinti adásokkal még a legerősebb számítógépek is csak nagy nehézségek árán képesek megbirkózni, míg DVB-S2 kompatibilis tunerkártyák még a kereskedelmi forgalomban sem kaphatók, ezért lett volna szükség a dekóderekre. Bár az is igaz, hogy a tervek szerint a két adó eredetileg nem is digitális, hanem a szabvány PAL-felbontásról HD-felbontásra átkonvertált műsorokat akart sugározni.
A HDTV-műsorokhoz nagy, legalább 1280x720, de még inkább 1920x1080 képpont felbontású televíziókra is szükség van. Ezek hiányában ugyanis nem igazán érzékelhetők a HDTV előnyei. Jelenleg egyébként Németországban az előfizetéses Premiere mozicsatorna már HDTV formátumban ad, de a Pro7 és a SAT1 kezdték volna meg elsőként a kereskedelmi, nagy tömegek számára is elérhető sugárzást.
Szakértők szerint a HDTV-hez elengedhetetlen (lenne) a digitális televíziózás elterjedése is, amelynek előnyei közé tartozik többek között a kifogástalan, zajmentes képminőség (nincs szellemkép, villódzás, színtorzulás, stb.); a CD minőségű (legalább sztereó, de inkább Dolby Surround) hang; a kényelmesebb kezelhetőség stb. Ide kapcsolódnak az olyan szolgáltatások is, mint a szuperteletext és az Elektronikus Programkalauz (EGP).
| Képminőség | Forrás | Felbontás | MBit/s | GByte/ó | Formátum |
 |
VHS | analóg | - | - | VHS |
 |
Gyengébb videókamera | 720 x 405 i | 29 | 12,7 | PAL (félkép) |
|
TV formátum (PAL) | max. 720 × 405 i | 2 - 6 | kb. 1,3 - 2 | |
 |
DVD | 720 x 576 p | 5 - 9 | kb. 2 - 2,5 | PAL |
| US-HDTV-letömörítve | 640 x 360 p | 1,1 | 0,5 | ||
 |
US-HDTV-letömörítve | 960 x 540 p | 2,2 | 1 | Csökkentett HDTV |
|
|
HD-Trailer | 1280 x 720 p | 4,4 | 2 | HDTV |
| WMV-HD-DVD | 1280 x 720 p | 8 | 3,5 | ||
| HDTV | 1920 x 1080 i | 18 | 8 |
A televíziózás világában egyre nagyobb teret nyer a digitális műsorszórás, amely képes gyökeresen megváltoztatni a televíziós szokásokat. E rendszer kiépítésére jött létre 1993-ban a DVB néven ismertté vált páneurópai platform. A szervezet feladata, hogy koordinálja a szabványos digitális televíziós sugárzás összehangolt bevezetését a különböző országokban. A DVB ajánlásai alapján készült szabványokat Európában eddig 27 ország, Európán kívül pedig Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, Dél-Korea, Hongkong, India, Irán, Izrael, Malájzia, Mauritius, Kína, Szingapúr, Thaiföld, Tajvan és Új-Zéland fogadta el. Jelenleg három szabvány létezik: a DVB-S digitális műsorszórás műholdon keresztül; a DVB-T digitális földfelszíni műsorszórás és a DVB-C digitális műsorelosztás kábelhálózatokon.
A kísérleti sugárzások összehangolására, és a DVB-T bevezetésére páneurópai platform alakult DigiTAG (Digital Television Action Group) néven 1996-ban. A szervezet alapításának a célja az európai bevezetés koordinálása volt, azonban hamarosan túlnőtte Európa határait. 2000 augusztusától magyar részről az Antenna Hungária Rt. is aktív szerepet vállal a Digitag munkájában.
Az Antenna Hungária Rt. már 1997-ben elindította az első digitális műholdas DVB-S-csomagját. A földi digitális televíziós műsorszolgáltatással kapcsolatos törvényi szabályozások kidolgozása még folyamatban van, a kormány csak idén március 2-án fogadta el a földfelszíni digitális televíziós műsorszórásra való átállás stratégiai célkitűzéseit. A tervek szerint az országos hálózat kiépítése szigetszerűen történne, először a nagyobb népsűrűségű területeket lefedve. Várhatóan az analóg sugárzás lekapcsolása 2012-ben történik meg. A Nemzeti Hírközlési Hatóság által elkészített országos digitális hálózat frekvenciatervei az Antenna Hungária 20 telephelyére és antennájára készültek el. A kijelölt és a frekvenciatervben szereplő helyeken várhatóan 2007-ben megkezdődhet az országos hálózat kiépítése.
)