SG.hu
Alig használnak VoiP-t a magyar cégek
A tíz fő feletti szegmensben ma is közel háromezer hazai vállalat kapcsolja össze telephelyeit; az adat-hang konvergencia nyújtotta lehetőségeket csupán minden hatodik ilyen cég használja ki.
A 233 ezer hazai, legalább egy főt foglalkoztató cég 17-18 százaléka, közel 40 ezer vállalat tart fenn több, egymástól földrajzilag elkülönülő telephelyet, s jelent ily módon potenciális piacot az adatkommunikációs WAN-kapcsolatok számára. A vállalatméret növekedésének természetes folyományaként nő a több telephelyes cégek aránya: míg a kisvállalati körben ez 30 százalékra tehető, addig a nagyvállalatok közel kétharmadának van a központin kívül legalább egy további telephelye.
A BellResearch kutatói szerint a több telephelyes szervezetek [mintegy 11 ezer cég] körülbelül negyede tart fenn adatkapcsolatot bármely két belföldi, egymástól távol eső egysége között. 2004 óta nem történt érdemi változás a telephelyei közötti adatátviteli kapcsolatot fenntartó, tíz fő feletti hazai cégek számát illetően, az igénybevevők tábora továbbra is 3 ezer körül alakul. A kis- és középvállalatok aránya ezen belül 40-40 százalék, a nagyvállalatok az adatátvitelt folytató cégek 20 százalékát adják.
A telephelyek közötti adatátvitel összefügg a vállalatok méretével: míg a 10-49 fős kisvállalatoknál csak 16 százalék, a középvállalati szegmensben meghaladja a 40 százalékot, s a 250 fő feletti nagyvállalatoknak már 70 százaléka tartozik ebbe a körbe. Tetten érhető a fővárosi koncentráció is: a WAN-kapcsolattal rendelkező cégek 45 százaléka budapesti székhelyű. A kutatók rámutattak az informatikai alap-infrastruktúra szerinti különbségekre is: az adatátvitelt kiépítő vállalatok átlagosan tízszer annyi, körülbelül 140 darab asztali, illetve hordozható számítógépet használnak, mint az adatkommunikációt nem folytató szervezetek. Ezeknél a társaságoknál 100 alkalmazottra mintegy 70 darab PC jut, míg azoknál, ahol a telephelyeik között nincs adatátviteli hálózati kapcsolat, csak 40 darab.
A háttér-demográfiai tényezők mellett szervezeti szempontból is jelentős összefüggéseket tárt fel a Jelentés: a szervezet központja a legalább két telephelyük között adatkommunikációt folytató cégek mindegyikénél adatátviteli végpontként is funkcionált. Ezek az "információközpontok" egyéb telephelyeik átlagosan 94 százalékával tartottak fent adatátviteli kapcsolatot 2005 első félévében. Jóllehet az adatkommunikációs összeköttetések felhasználási lehetőségei között találjuk a hangátvitelt is, a telephelyek közötti adatátvitelt folytató, legalább 10 fős társaságok csupán ötöde használja telefonálásra az adatátviteli hálózatot. A magasabb adatkommunikációs fejlettséggel jellemezhető nagyvállalatokra inkább jellemző, hogy ezzel a megoldással igyekeznek visszafogni költségeiket.
S hogy mit tartogat a jövő? A rövid távú fejlesztési, beruházási tervekről szóló prognózisok rámutatnak arra, hogy továbbra is azok a szervezetek jelentik majd a hazai adatkommunikációs piac növekedésének motorját, amelyeknek már van adatkommunikációs hálózati kapcsolatuk.
A 233 ezer hazai, legalább egy főt foglalkoztató cég 17-18 százaléka, közel 40 ezer vállalat tart fenn több, egymástól földrajzilag elkülönülő telephelyet, s jelent ily módon potenciális piacot az adatkommunikációs WAN-kapcsolatok számára. A vállalatméret növekedésének természetes folyományaként nő a több telephelyes cégek aránya: míg a kisvállalati körben ez 30 százalékra tehető, addig a nagyvállalatok közel kétharmadának van a központin kívül legalább egy további telephelye.
A BellResearch kutatói szerint a több telephelyes szervezetek [mintegy 11 ezer cég] körülbelül negyede tart fenn adatkapcsolatot bármely két belföldi, egymástól távol eső egysége között. 2004 óta nem történt érdemi változás a telephelyei közötti adatátviteli kapcsolatot fenntartó, tíz fő feletti hazai cégek számát illetően, az igénybevevők tábora továbbra is 3 ezer körül alakul. A kis- és középvállalatok aránya ezen belül 40-40 százalék, a nagyvállalatok az adatátvitelt folytató cégek 20 százalékát adják.
A telephelyek közötti adatátvitel összefügg a vállalatok méretével: míg a 10-49 fős kisvállalatoknál csak 16 százalék, a középvállalati szegmensben meghaladja a 40 százalékot, s a 250 fő feletti nagyvállalatoknak már 70 százaléka tartozik ebbe a körbe. Tetten érhető a fővárosi koncentráció is: a WAN-kapcsolattal rendelkező cégek 45 százaléka budapesti székhelyű. A kutatók rámutattak az informatikai alap-infrastruktúra szerinti különbségekre is: az adatátvitelt kiépítő vállalatok átlagosan tízszer annyi, körülbelül 140 darab asztali, illetve hordozható számítógépet használnak, mint az adatkommunikációt nem folytató szervezetek. Ezeknél a társaságoknál 100 alkalmazottra mintegy 70 darab PC jut, míg azoknál, ahol a telephelyeik között nincs adatátviteli hálózati kapcsolat, csak 40 darab.
A háttér-demográfiai tényezők mellett szervezeti szempontból is jelentős összefüggéseket tárt fel a Jelentés: a szervezet központja a legalább két telephelyük között adatkommunikációt folytató cégek mindegyikénél adatátviteli végpontként is funkcionált. Ezek az "információközpontok" egyéb telephelyeik átlagosan 94 százalékával tartottak fent adatátviteli kapcsolatot 2005 első félévében. Jóllehet az adatkommunikációs összeköttetések felhasználási lehetőségei között találjuk a hangátvitelt is, a telephelyek közötti adatátvitelt folytató, legalább 10 fős társaságok csupán ötöde használja telefonálásra az adatátviteli hálózatot. A magasabb adatkommunikációs fejlettséggel jellemezhető nagyvállalatokra inkább jellemző, hogy ezzel a megoldással igyekeznek visszafogni költségeiket.
S hogy mit tartogat a jövő? A rövid távú fejlesztési, beruházási tervekről szóló prognózisok rámutatnak arra, hogy továbbra is azok a szervezetek jelentik majd a hazai adatkommunikációs piac növekedésének motorját, amelyeknek már van adatkommunikációs hálózati kapcsolatuk.