Gyurkity Péter
Az orosz mobilpiac 90 százaléka csempészáru
A napokban két orosz viszonteladó is bejelentette, hogy nem vásárol több készüléket a hazai forgalmazóktól, mivel ezek nagy része csempészáru, és a vám megkerülésével érkezik az országba.
A Yevroset és a Dixis a csempészek elleni akcióval indokolta lépését - a két cég azt reméli, hogy ily módon csapást mérhetnek az illegális tevékenységet végző elosztókra, illetve a piacra. Szükség is lesz erre, mert a felmérések szerint az Orosz Föderáció mobilpiacának nem kevesebb, mint 90 százaléka csempészett készülékekből áll, amelyek nem tartalmazzák áraikban a vámot. A Dixis szóvivője a Moscow Timesnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a kereskedelem köztes szereplőire kívánnak lecsapni, mivel így hátráltathatják legjobban a mobilkészülékek beáramlását.
Tavaly mintegy 24 millió mobiltelefont értékesítettek az országban hárommilliárd euró értékben, így óriási piacról van szó. Nem csoda, hogy a hatóságok igyekeznek minden lehetséges módon csökkenteni az illegális készülékek arányát - a korrupciót most ne vegyük számításba. Az elmúlt időszakban eredményeket is tudtak felmutatni ezen a téren: augusztus közepén egyetlen akcióban 300 tonnányi mobiltelefont és egyéb alkatrészeket foglaltak le, amely tíz kamionban utazott az ország belseje felé. Becslések szerint a rakomány értéke meghaladta a tízmillió dollárt. A rendőrség egy füles útján értesült arról, hogy nagyobb szállítmány érkezik Németországon és Finnországon keresztül az egyik moszkvai repülőtérre, így sikerült felszámolni a vonalat.
A szürkeimport módja meglehetősen egyszerű. A forgalmazó nem közvetlenül a gyártótól rendeli meg a szállítmányt, hanem szerződést köt egy importőrrel, aki vállalja a felelősséget a tranzakció lebonyolításáért, így a vámért is. Az importőr természetesen csak egy kamucég, amelyet közvetlenül erre a célra hoznak létre, majd szüntetnek meg, amint végrehajtották az üzletet. Az augusztusi akcióban például több viszonteladó - Euroset, Dixis, Svyaznoi, Beta Link, Divizion és Telefon.ru - is érdekelt volt, így ezek szerepét illetően is felmerülhetnek bizonyos kérdések. A hír másik főszereplője, a Yevroset ugyanakkor már 2002-ben érintett volt egy hasonló ügyben, amelyben szintén nagy mennyiségű mobiltelefont foglaltak le.
Nem kell azonban messzire mennünk, hogy tanúi legyünk hasonló tevékenységeknek. Déli szomszédunknál a háború vége felé, és azt követően például igencsak kelendő árúnak számítottak a mobil készülékek, amit élelmes honfitársaink is igyekeztek kihasználni. Tették ezt oly módon, hogy rokonok, ismerősök és kevésbé ismerősök útján számos mobiltelefont (kártyás, nem előfizetéses) vásároltak itthon, hogy azután Szerbia-Montenegróban kétszeres vagy többszörös áron értékesítsék azokat. A haszon biztosított volt, így akár a készülékkel együtt vásárolt SIM-kártyát is megtarthatták.
A Yevroset és a Dixis a csempészek elleni akcióval indokolta lépését - a két cég azt reméli, hogy ily módon csapást mérhetnek az illegális tevékenységet végző elosztókra, illetve a piacra. Szükség is lesz erre, mert a felmérések szerint az Orosz Föderáció mobilpiacának nem kevesebb, mint 90 százaléka csempészett készülékekből áll, amelyek nem tartalmazzák áraikban a vámot. A Dixis szóvivője a Moscow Timesnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a kereskedelem köztes szereplőire kívánnak lecsapni, mivel így hátráltathatják legjobban a mobilkészülékek beáramlását.
Tavaly mintegy 24 millió mobiltelefont értékesítettek az országban hárommilliárd euró értékben, így óriási piacról van szó. Nem csoda, hogy a hatóságok igyekeznek minden lehetséges módon csökkenteni az illegális készülékek arányát - a korrupciót most ne vegyük számításba. Az elmúlt időszakban eredményeket is tudtak felmutatni ezen a téren: augusztus közepén egyetlen akcióban 300 tonnányi mobiltelefont és egyéb alkatrészeket foglaltak le, amely tíz kamionban utazott az ország belseje felé. Becslések szerint a rakomány értéke meghaladta a tízmillió dollárt. A rendőrség egy füles útján értesült arról, hogy nagyobb szállítmány érkezik Németországon és Finnországon keresztül az egyik moszkvai repülőtérre, így sikerült felszámolni a vonalat.
A szürkeimport módja meglehetősen egyszerű. A forgalmazó nem közvetlenül a gyártótól rendeli meg a szállítmányt, hanem szerződést köt egy importőrrel, aki vállalja a felelősséget a tranzakció lebonyolításáért, így a vámért is. Az importőr természetesen csak egy kamucég, amelyet közvetlenül erre a célra hoznak létre, majd szüntetnek meg, amint végrehajtották az üzletet. Az augusztusi akcióban például több viszonteladó - Euroset, Dixis, Svyaznoi, Beta Link, Divizion és Telefon.ru - is érdekelt volt, így ezek szerepét illetően is felmerülhetnek bizonyos kérdések. A hír másik főszereplője, a Yevroset ugyanakkor már 2002-ben érintett volt egy hasonló ügyben, amelyben szintén nagy mennyiségű mobiltelefont foglaltak le.
Nem kell azonban messzire mennünk, hogy tanúi legyünk hasonló tevékenységeknek. Déli szomszédunknál a háború vége felé, és azt követően például igencsak kelendő árúnak számítottak a mobil készülékek, amit élelmes honfitársaink is igyekeztek kihasználni. Tették ezt oly módon, hogy rokonok, ismerősök és kevésbé ismerősök útján számos mobiltelefont (kártyás, nem előfizetéses) vásároltak itthon, hogy azután Szerbia-Montenegróban kétszeres vagy többszörös áron értékesítsék azokat. A haszon biztosított volt, így akár a készülékkel együtt vásárolt SIM-kártyát is megtarthatták.
