Berta Sándor
Kemény európai fellépés a termékhamisítók ellen
Az Európai Bizottság július 12-én, kedden új javaslatokat nyújtott be a szellemi tulajdon védelme érdekében. Az előterjesztések elfogadásuk esetén a korábbi, 2004/48/EG számú
a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó határozatot egészítenék ki, mégpedig jelentősen szigorítanák azokat.
Az előterjesztők célja a nemzetközi szervezett bűnözés és a termékkalózok közötti együttműködés gyengítése. Az európai uniós tagállamoknak a javaslat értelmében kötelességük lenne fellépni és üldözni a szellemi tulajdon ellen irányuló jogsértéseket, ezek kísérletét, illetve a felbujtást és a bűnrészességet az ilyen bűncselekmények esetében. A változtatások nem vonatkoznának az internetszolgáltatókra.
Az előterjesztés szerint a termékhamisítókra enyhébb bűncselekmények elkövetésének esetében legalább 100 ezer, míg súlyosabb bűncselekmények elkövetésekor minimum 300 ezer eurós pénzbüntetéseket lehetne kiszabni, de akár négy évig terjedő börtönbüntetéseket is kaphatnának. Ezen kívül mellékbüntetésként alkalmazható lenne a kereskedői engedélyek bevonása és a közügyektől való eltiltás. Erősen presszionálják a tagországok illetékes szervei közötti együttműködés fejlesztését, és annak közös elhatározását, hogy adott időben mikor, melyik tagállamban tartanának razziákat.
A fájlcserélő hálózatokra az új szabályok nem vonatkoznának, ennek ellenére Andreas Dietl, a European Digital Rights Initiative (EDRI) nevű kezdeményezés európai igazgatója óvta a brüsszeli hatóságokat a kollektív bűnösséget előszedő "szalámitaktika" bevezetésétől. Dietl szerint a "szellemi tulajdon" rendkívül tág fogalom, amelybe a jelenlegi európai uniós rendelet és a meglévő kiegészítései szerint éppúgy beletartoznak a márkanevek, mint például a szabadalmak. Nem szabad tehát, hogy afféle középkori boszorkányüldözés vegye kezdetét.
Mint azt a de.internet.com német internetes híroldal által idézett Franco Frattini, az Európai Bizottság jogi, szabadság és biztonsági ügyekért felelős alelnöke elmondta, az elmúlt években számos területen megsokszorozódott a termékhamisítás, és az illegális zenei és filmmásolatok száma. Ráadásul ez a feketepiac lassan már kifizetődőbb, mint más illegális bevételeket hozó iparágak. Úgy véli, hogy mivel erre a területre eddig nem vonatkoztak szigorú szabályok, éppen ezért ideje volt, hogy kidolgozzák a brüsszeli szakemberek szerint visszatartó erejű módosításokat.
Az előterjesztők célja a nemzetközi szervezett bűnözés és a termékkalózok közötti együttműködés gyengítése. Az európai uniós tagállamoknak a javaslat értelmében kötelességük lenne fellépni és üldözni a szellemi tulajdon ellen irányuló jogsértéseket, ezek kísérletét, illetve a felbujtást és a bűnrészességet az ilyen bűncselekmények esetében. A változtatások nem vonatkoznának az internetszolgáltatókra.
Az előterjesztés szerint a termékhamisítókra enyhébb bűncselekmények elkövetésének esetében legalább 100 ezer, míg súlyosabb bűncselekmények elkövetésekor minimum 300 ezer eurós pénzbüntetéseket lehetne kiszabni, de akár négy évig terjedő börtönbüntetéseket is kaphatnának. Ezen kívül mellékbüntetésként alkalmazható lenne a kereskedői engedélyek bevonása és a közügyektől való eltiltás. Erősen presszionálják a tagországok illetékes szervei közötti együttműködés fejlesztését, és annak közös elhatározását, hogy adott időben mikor, melyik tagállamban tartanának razziákat.
A fájlcserélő hálózatokra az új szabályok nem vonatkoznának, ennek ellenére Andreas Dietl, a European Digital Rights Initiative (EDRI) nevű kezdeményezés európai igazgatója óvta a brüsszeli hatóságokat a kollektív bűnösséget előszedő "szalámitaktika" bevezetésétől. Dietl szerint a "szellemi tulajdon" rendkívül tág fogalom, amelybe a jelenlegi európai uniós rendelet és a meglévő kiegészítései szerint éppúgy beletartoznak a márkanevek, mint például a szabadalmak. Nem szabad tehát, hogy afféle középkori boszorkányüldözés vegye kezdetét.
Mint azt a de.internet.com német internetes híroldal által idézett Franco Frattini, az Európai Bizottság jogi, szabadság és biztonsági ügyekért felelős alelnöke elmondta, az elmúlt években számos területen megsokszorozódott a termékhamisítás, és az illegális zenei és filmmásolatok száma. Ráadásul ez a feketepiac lassan már kifizetődőbb, mint más illegális bevételeket hozó iparágak. Úgy véli, hogy mivel erre a területre eddig nem vonatkoztak szigorú szabályok, éppen ezért ideje volt, hogy kidolgozzák a brüsszeli szakemberek szerint visszatartó erejű módosításokat.
