Berta Sándor
Meghalt Jack Kilby, a mikrochip atyja
A mikrochip atyját, a fizikai Nobel-díjas, hosszú ideje rákbeteg tudóst 81 éves korában érte a vég Dallasban. A neves szakember halálhírét egykori munkaadója, a Texas Instruments jelentette be.
Kilby 2000-ben kapott fizikai Nobel-díjat a német Herbert Kroemerrel és az orosz Zhores Alferovval közösen. Kilby azért kapta a kitüntetést, mert így ismerték el a mikrochip feltalálásában végzett úttörő munkáját, illetve hogy sikerült létrehoznia a világ első integrált áramkörét. Jack St. Clair Kilbyt szerény természete és közel két méteres magassága miatt sokan a szakmában csak szelíd óriásnak nevezték. A mikrochipet pedig akkor alkotta meg, amikor a munkatársai mind nyaraltak, ezért fönőkei el sem akarták hinni hogy működik találmánya, mellyel végre le lehettett cserélni a drága és nagyon melegedő elektroncsöveket.
A tudós összesen hatvan találmány megalkotásában vett részt, köztük volt a számológép is. Kilby az első mikrochipet 1958. szeptember 12-én készítette el a Texas Instruments egyik laboratóriumában. Már ez az első példány sem volt nagyobb egy gémkapocsnál. Az ő találmánya képezi a mai világ összes elektronikus eszközének az alapját, legyen szó mosógépről vagy számítógépről.
Kilby a katonaság, az ipar és a gazdaság céljainak megfelelő termékeket készített. A később a Minuteman ballisztikus rakétákba beépített első integrált áramkör volt az Egyesült Államok válasza a Szputnyikra. 1978 és 1984 között a Texas A&M Egyetemen dolgozott, élete végén pedig azon fáradozott, hogy miként lehetne a napenergiából minél több energiát kinyerő rendszereket kifejleszteni, illetve a meglévő ilyen rendszereket továbbfejleszteni.
Érdekesség, hogy akkoriban hasonló ötlettel állt elő Robert Noyce is, a Fairchild Semiconductors munkatársa, ám Kilby előbb szabadalmaztatta a találmányát. Később a felek tíz esztendőn át pereskedtek azért, hogy kit is illet meg a mikrochip szabadalmi joga. Az Electrical Engineering Times nevű szaklapnak 2000-ben adott interjújában el is ismerte, hogy Noyce találmánya sokkal jobban megfelelt volna a sorozatgyártás követelményeinek és ő ezért ugyanúgy megérdemelte volna a Nobel-díjat.
2004-ben 179 milliárd dollárban értékesítettek integrált áramköröket világszerte, a mikrochipes készülékek értéke pedig elérte az 1186 milliárd dollárt. Kilby ugyanakkor sosem számított arra, hogy a chip ennyire hatással lesz a világ gazdaságára. Mint azt a Forbes magazinnak elmondta, azt gondolta, hogy a találmánya nagy hatással lesz az elektronikai iparra, ám ekkora változásra ő sem számított.
Kilby 2000-ben kapott fizikai Nobel-díjat a német Herbert Kroemerrel és az orosz Zhores Alferovval közösen. Kilby azért kapta a kitüntetést, mert így ismerték el a mikrochip feltalálásában végzett úttörő munkáját, illetve hogy sikerült létrehoznia a világ első integrált áramkörét. Jack St. Clair Kilbyt szerény természete és közel két méteres magassága miatt sokan a szakmában csak szelíd óriásnak nevezték. A mikrochipet pedig akkor alkotta meg, amikor a munkatársai mind nyaraltak, ezért fönőkei el sem akarták hinni hogy működik találmánya, mellyel végre le lehettett cserélni a drága és nagyon melegedő elektroncsöveket.
A tudós összesen hatvan találmány megalkotásában vett részt, köztük volt a számológép is. Kilby az első mikrochipet 1958. szeptember 12-én készítette el a Texas Instruments egyik laboratóriumában. Már ez az első példány sem volt nagyobb egy gémkapocsnál. Az ő találmánya képezi a mai világ összes elektronikus eszközének az alapját, legyen szó mosógépről vagy számítógépről.
Kilby a katonaság, az ipar és a gazdaság céljainak megfelelő termékeket készített. A később a Minuteman ballisztikus rakétákba beépített első integrált áramkör volt az Egyesült Államok válasza a Szputnyikra. 1978 és 1984 között a Texas A&M Egyetemen dolgozott, élete végén pedig azon fáradozott, hogy miként lehetne a napenergiából minél több energiát kinyerő rendszereket kifejleszteni, illetve a meglévő ilyen rendszereket továbbfejleszteni.
Érdekesség, hogy akkoriban hasonló ötlettel állt elő Robert Noyce is, a Fairchild Semiconductors munkatársa, ám Kilby előbb szabadalmaztatta a találmányát. Később a felek tíz esztendőn át pereskedtek azért, hogy kit is illet meg a mikrochip szabadalmi joga. Az Electrical Engineering Times nevű szaklapnak 2000-ben adott interjújában el is ismerte, hogy Noyce találmánya sokkal jobban megfelelt volna a sorozatgyártás követelményeinek és ő ezért ugyanúgy megérdemelte volna a Nobel-díjat.
2004-ben 179 milliárd dollárban értékesítettek integrált áramköröket világszerte, a mikrochipes készülékek értéke pedig elérte az 1186 milliárd dollárt. Kilby ugyanakkor sosem számított arra, hogy a chip ennyire hatással lesz a világ gazdaságára. Mint azt a Forbes magazinnak elmondta, azt gondolta, hogy a találmánya nagy hatással lesz az elektronikai iparra, ám ekkora változásra ő sem számított.
