ITTK Infinit
Kétséges az uniós szoftverszabadalmak elfogadása
Az Európai Tanács 2003 márciusában fogadta el a számítógépes találmányok
szabadalmazhatóságának irányelvét, amelyet ma már mindenki csak
szoftverszabadalmi irányelvként ismer.
A bonyolult döntéshozatal értelmében a javaslat az Európai Parlamenthez került még májusban, és ennek során az EP aggályának adott hangot módosító javaslatok megfogalmazásával. Az ezt követő állomás ismét a Tanács volt, ahol első olvasatban kellett volna közös állásponttá gyúrni az eredeti javaslatot, valamint a Parlament módosító indítványait. Épp a döntéshozatal félidejében vagyunk jelenleg, az Európai Parlament, valamint az Európai Tanács második olvasata dönti majd el 2005 júniusában, illetve júliusában: uniós jogszabály lesz-e a szoftverszabadalmi irányelv.
Az Európai Parlament javaslatainak kidolgozásáért Michael Rocard, az Európai Szocialisták francia képviselője felel, aki a hardver és szoftver elválasztása mellett tört lándzsát és leszögezte, hogy kizárólag a fizikai fejlesztések levédését, és nem a számítógépes szoftverek szabadalmát tartja elfogadhatónak. Sokan meglehetősen kétségesnek tartják ezek elválasztásának a lehetőségét, és a gyakorlat is azt mutatja, hogy egy technikai találmány hardver és szoftver oldala nem választható ketté egymástól. A szoftverszabadalmi irányelv jogerőre emelkedése megalkotói szerint segítene a jelenlegi helyzetben iránymutatást adni, míg a szkeptikusok a szoftverfejlődés halálát látják az új jogszabályban.
A június 20-i parlamenti második olvasat előtt a különböző álláspontot képviselő érdekcsoportok akcióba lendültek és igyekeznek minden eszközt megragadni akaratuk érvényesítésére. Már április 19-én 50 európai kis- és középvállalkozás állt ki nyilatkozatban a Tanács indítványa mellett, és utasította el a Parlamentnek a módosításra vonatkozó összes javaslatát. A mintegy 11 millió KKV-t tömörítő UEAPME ugyanakkor a nagyvállalatok érdekeit védő és kisebb vállalkozások megfojtását célzó tervezetnek bélyegezte a javaslatot.
Több szakértő pedig arra hivatkozik, hogy a vonatkozó jogszabályszöveg túl tág értelmezési keretet hagy, és ez adott esetben áttételesen a szoftverek szabadalmaztatására is vonatkozhat. A legfrissebb szakértői indítványok ezért fogalmi tisztázást, szűkítést követelnek, a szoftverek szabadalmaztatásának lehetőségét egyértelműen tiltó szöveg megalkotását várják az illetékesektől.
Az Európai Bizottság, felismerve a probléma komplexitását, a szabadalmi jog, a szoftverszabályozás, a várható hatások, technikai és gazdasági háttérismeretek vizsgálatára egy tanulmány elkészítését rendelte el, amelyet a maastrichti MERIT egyetem kutatói gondoznak majd. A dokumentum első verziója várhatóan 2005 decemberében már publikus lesz.
A bonyolult döntéshozatal értelmében a javaslat az Európai Parlamenthez került még májusban, és ennek során az EP aggályának adott hangot módosító javaslatok megfogalmazásával. Az ezt követő állomás ismét a Tanács volt, ahol első olvasatban kellett volna közös állásponttá gyúrni az eredeti javaslatot, valamint a Parlament módosító indítványait. Épp a döntéshozatal félidejében vagyunk jelenleg, az Európai Parlament, valamint az Európai Tanács második olvasata dönti majd el 2005 júniusában, illetve júliusában: uniós jogszabály lesz-e a szoftverszabadalmi irányelv.
Az Európai Parlament javaslatainak kidolgozásáért Michael Rocard, az Európai Szocialisták francia képviselője felel, aki a hardver és szoftver elválasztása mellett tört lándzsát és leszögezte, hogy kizárólag a fizikai fejlesztések levédését, és nem a számítógépes szoftverek szabadalmát tartja elfogadhatónak. Sokan meglehetősen kétségesnek tartják ezek elválasztásának a lehetőségét, és a gyakorlat is azt mutatja, hogy egy technikai találmány hardver és szoftver oldala nem választható ketté egymástól. A szoftverszabadalmi irányelv jogerőre emelkedése megalkotói szerint segítene a jelenlegi helyzetben iránymutatást adni, míg a szkeptikusok a szoftverfejlődés halálát látják az új jogszabályban.
A június 20-i parlamenti második olvasat előtt a különböző álláspontot képviselő érdekcsoportok akcióba lendültek és igyekeznek minden eszközt megragadni akaratuk érvényesítésére. Már április 19-én 50 európai kis- és középvállalkozás állt ki nyilatkozatban a Tanács indítványa mellett, és utasította el a Parlamentnek a módosításra vonatkozó összes javaslatát. A mintegy 11 millió KKV-t tömörítő UEAPME ugyanakkor a nagyvállalatok érdekeit védő és kisebb vállalkozások megfojtását célzó tervezetnek bélyegezte a javaslatot.
Több szakértő pedig arra hivatkozik, hogy a vonatkozó jogszabályszöveg túl tág értelmezési keretet hagy, és ez adott esetben áttételesen a szoftverek szabadalmaztatására is vonatkozhat. A legfrissebb szakértői indítványok ezért fogalmi tisztázást, szűkítést követelnek, a szoftverek szabadalmaztatásának lehetőségét egyértelműen tiltó szöveg megalkotását várják az illetékesektől.
Az Európai Bizottság, felismerve a probléma komplexitását, a szabadalmi jog, a szoftverszabályozás, a várható hatások, technikai és gazdasági háttérismeretek vizsgálatára egy tanulmány elkészítését rendelte el, amelyet a maastrichti MERIT egyetem kutatói gondoznak majd. A dokumentum első verziója várhatóan 2005 decemberében már publikus lesz.