Berta Sándor
Internet elleni támadást szimulált a CIA
A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy háromnapos, virtuális fenyegetéseket szimuláló gyakorlatot tartott. Egyes szakértők szerint ugyanakkor a Silent Horizon nevű akciónak nem sok értelme volt.
A kiberterrorizmust évek óta a világhálót fenyegető egyik legnagyobb jövőbeni veszélyforrásként értékelik a szakemberek. A CIA a háromnapos Silent Horizon segítségével arra próbált választ kapni, hogy mi történne, ha az Egyesült Államokat egy elektronikus terrortámadás érné. A három napon át tartó gyakorlat alatt többek között tesztelték, hogy miként reagálnának az állami és a gazdasági cégek egy ilyen helyzetben. A gyakorlatról azonban konkrétumok alig szivárogtak ki.
Az akciót a CIA Információs Hadműveleti Központja rendezte és a különböző titkosszolgálatok összesen 75, jelenlegi és egykori munkatársa vett rajta részt. A szimuláció során a CIA egy körülbelül akkora pusztítással számolt, mint amekkora a 2001. szeptember 11-ei merényletek során volt. A kibertámadást indító "ellenség" egy új, Egyesült Államok-ellenes szervezetekből álló szövetség volt, amely hackereket bízott meg a támadással. Kérdés persze, hogy ennek mennyi köze van, lehet a valósághoz?
A kiberháború realitásának veszélye megosztja a világ szakembereit. 2002-ben Ronald Dick, az FBI akkori nemzeti infrastruktúra védelméért felelős igazgatója a sajtó képviselői előtt elismerte, hogy leginkább attól tartanak, hogy a terroristák az interneten keresztül megrongálnak egy erőművet. Azt persze a szeptember 11-ei merényletek után néhány hónappal senkinek sem jutott eszébe megkérdezni, hogy mindez egyáltalán, miként lenne lehetséges.
Bármennyire is eltúlzottnak tartják egyesek a kiberterrorizmus jelentette veszélyt, amellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni, hogy napjainkban a terrorszervezetek, így az al-Kaida mennyire profi szinten használják az internetet saját céljaikra, a túszokról készült videófelvételek nyilvánosságra hozására.
Elemzők szerint az emberi életben közvetlen kárt okozó hackertámadásoktól alig kell tartani. Így vélekedik Dennis McGrath, a Dartmouth College biztonsági szakértője is, aki szerint a kiberterrorizmus nem áll az embereket fenyegető veszélylista élén. McGrath már három kiberterrorizmus elleni gyakorlaton is részt vett és hiába lettek az emberek tájékozottabbak, szerinte a többség még mindig egy digitális Pearl Harbourtól tart.
Robbert S. Mueller III, az FBI vezetője a kérdés kapcsán kijelentette: a korábbi évtizedekhez képest a terrorszervezetek napjainkban egyre több számítógépes szakértővel rendelkeznek, ám ezeknek még hiányzik egyrészt a műszaki hátterük, másrészt a kellő motivációjuk egy, az egész Egyesült Államokat érintő internetes terrortámadás kivitelezésére. Egy korábbi, Livewire nevű hasonló gyakorlaton - amelyet a belbiztonsági minisztérium szervezett - az amerikai szakértők megállapították, hogy főleg az esetleges támadók személyazonosságának azonosítása okozott komoly gondokat. Szintén problémát jelentett annak a megállapítása is, hogy az adott esetben a támadó egy szórakozó tinédzser-e vagy egy terrorista.
A kiberterrorizmust évek óta a világhálót fenyegető egyik legnagyobb jövőbeni veszélyforrásként értékelik a szakemberek. A CIA a háromnapos Silent Horizon segítségével arra próbált választ kapni, hogy mi történne, ha az Egyesült Államokat egy elektronikus terrortámadás érné. A három napon át tartó gyakorlat alatt többek között tesztelték, hogy miként reagálnának az állami és a gazdasági cégek egy ilyen helyzetben. A gyakorlatról azonban konkrétumok alig szivárogtak ki.
Az akciót a CIA Információs Hadműveleti Központja rendezte és a különböző titkosszolgálatok összesen 75, jelenlegi és egykori munkatársa vett rajta részt. A szimuláció során a CIA egy körülbelül akkora pusztítással számolt, mint amekkora a 2001. szeptember 11-ei merényletek során volt. A kibertámadást indító "ellenség" egy új, Egyesült Államok-ellenes szervezetekből álló szövetség volt, amely hackereket bízott meg a támadással. Kérdés persze, hogy ennek mennyi köze van, lehet a valósághoz?
A kiberháború realitásának veszélye megosztja a világ szakembereit. 2002-ben Ronald Dick, az FBI akkori nemzeti infrastruktúra védelméért felelős igazgatója a sajtó képviselői előtt elismerte, hogy leginkább attól tartanak, hogy a terroristák az interneten keresztül megrongálnak egy erőművet. Azt persze a szeptember 11-ei merényletek után néhány hónappal senkinek sem jutott eszébe megkérdezni, hogy mindez egyáltalán, miként lenne lehetséges.
Bármennyire is eltúlzottnak tartják egyesek a kiberterrorizmus jelentette veszélyt, amellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni, hogy napjainkban a terrorszervezetek, így az al-Kaida mennyire profi szinten használják az internetet saját céljaikra, a túszokról készült videófelvételek nyilvánosságra hozására.
Elemzők szerint az emberi életben közvetlen kárt okozó hackertámadásoktól alig kell tartani. Így vélekedik Dennis McGrath, a Dartmouth College biztonsági szakértője is, aki szerint a kiberterrorizmus nem áll az embereket fenyegető veszélylista élén. McGrath már három kiberterrorizmus elleni gyakorlaton is részt vett és hiába lettek az emberek tájékozottabbak, szerinte a többség még mindig egy digitális Pearl Harbourtól tart.
Robbert S. Mueller III, az FBI vezetője a kérdés kapcsán kijelentette: a korábbi évtizedekhez képest a terrorszervezetek napjainkban egyre több számítógépes szakértővel rendelkeznek, ám ezeknek még hiányzik egyrészt a műszaki hátterük, másrészt a kellő motivációjuk egy, az egész Egyesült Államokat érintő internetes terrortámadás kivitelezésére. Egy korábbi, Livewire nevű hasonló gyakorlaton - amelyet a belbiztonsági minisztérium szervezett - az amerikai szakértők megállapították, hogy főleg az esetleges támadók személyazonosságának azonosítása okozott komoly gondokat. Szintén problémát jelentett annak a megállapítása is, hogy az adott esetben a támadó egy szórakozó tinédzser-e vagy egy terrorista.