JohnnyCage
Visszaesett a kalózszoftverek aránya
Némileg csökkenő tendenciát mutat a szoftverkalózkodás mértéke. Egy kedden kiadott ipari jelentés szerint a kalózszoftverek aránya az elmúlt évben egy százalékkal csökket 2001-hez képest, megfordítva ezzel az elmúlt évek tendenciáját.
A szoftverfejlesztők, lemezkiadók, és filmstúdiók évek óta küzdenek az illegális online terjesztés térhódítása ellen. A társaságok ezidáig azonban csak elhanyagolható eredményeket értek el.
A Business Software Alliance (BSA) jelentése szerint 2002-ben a kalózszoftverek aránya 39 százalék volt az összes üzleti szoftverből, amely 1 százalékkal alacsonyabb a 2001-ben regisztrált részaránynál. "Örülünk az eredménynek, de továbbra is problémát jelent, hogy tíz üzleti szoftverből majdnem négy jelenleg is jogtalanul használt kalózmásolat" - mondta Beth Scott, a BSA európai, közép-keleti, és ázsiai térséggel foglalkozó elnökhelyettese.
A BSA az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett az - elsősorban vállalatok által használt - üzleti szoftverek, mint például táblázatkezelők, és szövegszerkesztők jogtalan használatának visszaszorításáért. A kalózmásolatok tavalyi, kismértékű visszaesése két éven keresztül tartó, jelentős növekedés után következett be. A 2000-es és 2001-es években regisztrált növekedést a szakértők a fájlcsere hálózatok terjedésének tudták be.
A kalózszoftverek aránya 2002-ben 10 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1994-ben, amikor a szoftveripar először lépett fel egységesen a probléma ellen. A BSA szerint a kalózszoftverek terjedése éves szinten 13 milliárd dollár bevételkiesést okoz a szoftvercégeknek, ezért a szervezet tovább küzd a jogtalanul használt szoftverek számának visszaszorításáért.
A BSA közleménye szerint Magyarországon is csökkent az illegális szoftverhasználat, adataik szerint míg 2001-ben 48%, addig 2002-ben már csak 45% volt ez az arány az üzleti szférában. Véleményük szerint ez a tűzszünet kampányuknak köszönhető, melyben az ország egyes megyéit sorbavéve, az azokban működő vállalkozásokat levélben hívták fel szoftvereik legalizálására, és ismertették a büntetőjogi szankciókat is. Ennek ellenére továbbra sem elégedettek, mivel - mint közölték - a 45%-os arányt továbbra is magasnak tartják az Európa fejlettebb felén mért 35%-hoz képest.
A szoftverfejlesztők, lemezkiadók, és filmstúdiók évek óta küzdenek az illegális online terjesztés térhódítása ellen. A társaságok ezidáig azonban csak elhanyagolható eredményeket értek el.
A Business Software Alliance (BSA) jelentése szerint 2002-ben a kalózszoftverek aránya 39 százalék volt az összes üzleti szoftverből, amely 1 százalékkal alacsonyabb a 2001-ben regisztrált részaránynál. "Örülünk az eredménynek, de továbbra is problémát jelent, hogy tíz üzleti szoftverből majdnem négy jelenleg is jogtalanul használt kalózmásolat" - mondta Beth Scott, a BSA európai, közép-keleti, és ázsiai térséggel foglalkozó elnökhelyettese.
A BSA az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett az - elsősorban vállalatok által használt - üzleti szoftverek, mint például táblázatkezelők, és szövegszerkesztők jogtalan használatának visszaszorításáért. A kalózmásolatok tavalyi, kismértékű visszaesése két éven keresztül tartó, jelentős növekedés után következett be. A 2000-es és 2001-es években regisztrált növekedést a szakértők a fájlcsere hálózatok terjedésének tudták be.
A kalózszoftverek aránya 2002-ben 10 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1994-ben, amikor a szoftveripar először lépett fel egységesen a probléma ellen. A BSA szerint a kalózszoftverek terjedése éves szinten 13 milliárd dollár bevételkiesést okoz a szoftvercégeknek, ezért a szervezet tovább küzd a jogtalanul használt szoftverek számának visszaszorításáért.
A BSA közleménye szerint Magyarországon is csökkent az illegális szoftverhasználat, adataik szerint míg 2001-ben 48%, addig 2002-ben már csak 45% volt ez az arány az üzleti szférában. Véleményük szerint ez a tűzszünet kampányuknak köszönhető, melyben az ország egyes megyéit sorbavéve, az azokban működő vállalkozásokat levélben hívták fel szoftvereik legalizálására, és ismertették a büntetőjogi szankciókat is. Ennek ellenére továbbra sem elégedettek, mivel - mint közölték - a 45%-os arányt továbbra is magasnak tartják az Európa fejlettebb felén mért 35%-hoz képest.