ITTK Infinit
Új dimenzió nyílik a web számára?
Frode Hegland, a University College London kutatójának elképzelései alapjaiban
változtathatják meg az interneten elérhető információk struktúráját. A tudós Liquid Information névre keresztelt projektjét leginkább a hypertext és a Wikipedia összeházasításaként értelmezhetjük, amelyben minden dokumentum szerkeszthetővé válhat és minden egyes szó potenciális link lehet.
A Heglanddal együtt dolgozó, korábban a számítógéphez használatos egeret feltaláló Doug Engelbart a projektet a web következő stádiumaként értékelte. Az alapötlet egyszerű: az internetet jellemző, hagyományos hypertext alapú összeköttetéseken túllépve minden szó ún. hyperworddé alakulna át. A dokumentumokban jelenleg rendszerint megtalálható egy-két-három link helyett minden szó azzá válna. Ezek a linkek az eddig megszokottakkal ellentétben nem egy, hanem több helyre is mutathatnak. Például egy hírben megjelenő városra klikkelve akár megtudhatnánk, hogy mi minden történt még a településen.
Hegland szerint a technológia történetében elértünk arra a szintre, amikor nem az információ létrehozása, hanem a felhasználása a döntő, illetve az eligazodás a felhalmozott információk között. A projekt 2003-ban kezdődött, de az információfogyasztás racionalizálásának alapötlete 1991 óta motoszkál a kutató fejében.
Tim Berners-Lee, a web jelenlegi formájának megalkotója annak idején szintén egy hasonlóan, oda-vissza is interaktív formában gondolkodott. A mai megcsontosodott struktúrában a felhasználó azonban csak ritkán lehet egy időben termelő és fogyasztó. A Liquid Information elképzelés szerint a fogyasztók is készíthetnek kapcsolódásokat, tehát egy weboldal olvasásakor megváltoztathatnák az ott található információ szerkezetét, egyéb webes forrásokat is adhatnának hozzá.
A projekthez készült egy bemutató oldal is, a CNN weblapjának egy verziója, ahol bármelyik szó fölé visszük nyilacskánkat, megjelenik egy ahhoz tartozó kis menüsor. A menüben számos opciót találunk, például rákereshetünk az adott szóra a Google-ban, megnézhetjük szótárban a jelenését, stb. Hegland is elismeri, hogy a rendszer használata oktatás nélkül nehézkes, de bízik az emberi észben. A kutató álláspontja szerint vége azoknak az időknek, amikor minden kis lépést meg kellett mutatni a felhasználóknak. Ugyanígy vége a névleges interaktivitásnak, ami eddig inkább csak az olvashatóságig terjedt.
A Heglanddal együtt dolgozó, korábban a számítógéphez használatos egeret feltaláló Doug Engelbart a projektet a web következő stádiumaként értékelte. Az alapötlet egyszerű: az internetet jellemző, hagyományos hypertext alapú összeköttetéseken túllépve minden szó ún. hyperworddé alakulna át. A dokumentumokban jelenleg rendszerint megtalálható egy-két-három link helyett minden szó azzá válna. Ezek a linkek az eddig megszokottakkal ellentétben nem egy, hanem több helyre is mutathatnak. Például egy hírben megjelenő városra klikkelve akár megtudhatnánk, hogy mi minden történt még a településen.
Hegland szerint a technológia történetében elértünk arra a szintre, amikor nem az információ létrehozása, hanem a felhasználása a döntő, illetve az eligazodás a felhalmozott információk között. A projekt 2003-ban kezdődött, de az információfogyasztás racionalizálásának alapötlete 1991 óta motoszkál a kutató fejében.
Tim Berners-Lee, a web jelenlegi formájának megalkotója annak idején szintén egy hasonlóan, oda-vissza is interaktív formában gondolkodott. A mai megcsontosodott struktúrában a felhasználó azonban csak ritkán lehet egy időben termelő és fogyasztó. A Liquid Information elképzelés szerint a fogyasztók is készíthetnek kapcsolódásokat, tehát egy weboldal olvasásakor megváltoztathatnák az ott található információ szerkezetét, egyéb webes forrásokat is adhatnának hozzá.
A projekthez készült egy bemutató oldal is, a CNN weblapjának egy verziója, ahol bármelyik szó fölé visszük nyilacskánkat, megjelenik egy ahhoz tartozó kis menüsor. A menüben számos opciót találunk, például rákereshetünk az adott szóra a Google-ban, megnézhetjük szótárban a jelenését, stb. Hegland is elismeri, hogy a rendszer használata oktatás nélkül nehézkes, de bízik az emberi észben. A kutató álláspontja szerint vége azoknak az időknek, amikor minden kis lépést meg kellett mutatni a felhasználóknak. Ugyanígy vége a névleges interaktivitásnak, ami eddig inkább csak az olvashatóságig terjedt.
