SG.hu·
A magyarokat hidegen hagyja az internet
A World Internet Project 2004-es felmérésének hazai eredményeit tegnap ismertették, az az Információs Társadalom Szakmai Napok 2004. című rendezvény keretében.
A WIP-et az amerikai UCLA (University of California at Los Angeles) és a szingapúri NTU (Nanyang Technological University) 1999 közepén indította útjára. Ez a világon egyedülálló vizsgálat egy tízéves időtartamú, nemzetközi összehasonlító longitudinális panelvizsgálat, amely az évről évre ismétlődő felvételek során nemcsak a 12-14 évesnél idősebb egyének Internet-használatáról, az ezzel kapcsolatos attitűdjeikről, hanem az Internet terjedéséről, a változások sebességéről, a használatot gátló és serkentő tényezők alakulásáról, a szándékolt és nem szándékolt társadalmi és kulturális következményeiről is képes lesz pontos képet adni.
A World Internet Project "hazai kiadása" 2001-ben indult, a felmérés magyarországi lebonyolítására az ITTK és a TÁRKI Rt. közös kutatócsoportjának nyílt lehetősége. Akkoriban az internet még csak kevesek kiváltsága volt: a magyar lakosságnak csupán 17 százaléka használta a világhálót. A projekt mögött állók azóta bíznak abban, és remélik évről évre, hogy valamelyik adatfelvétel után majd egyszer csak meredek felívelésről, minőségi ugrásról, fordulópontról számolhatnak be. Ebben a várakozásban azonban újra és újra, így ebben az évben is csalódni kellett.
A tavalyi 25% után 2004-ben a lakosság 29 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szokta-e használni az internetet. Ez lassú, ám biztos fejlődést jelent, de semmiképp sem áttörést. Még inkább elgondolkoztató ez a tendencia, ha azt az aggasztó adatot is számításba vesszük, miszerint az otthoni számítógépek terjedésének üteme lassul: egy év leforgása alatt lényegében változatlan maradt a számítógéppel ellátott háztartások aránya (32 %).
A látszólag lendület nélküli, kiszámítható, lanyha terjedés mögött azonban számos érdekes változás körvonalait látják kirajzolódni. A WIP-kutatás eddigi talán legfontosabb eredménye, hogy az internet-használat terjedését gátló tényezők között, már a kezdet kezdetén felhívta a figyelmet a materiális, anyagi jellegű okok mellett a kulturális, tudati sajátosságokra. A világhálót nem használók csoportjában az évek folyamán egyre csökkent azok aránya, akik "túl drágának" tartották Internetet, ám radikálisan, és meglepő módon nőtt azoké, akik azért nem használják a világhálót, mert ez a lehetőség "nem érdekli" őket, vagy úgy vélik, hogy "nincs szükségük az internetre". Ez a tendencia idén is folytatódott és ezek az érvek immár a legfontosabbakká léptek elő.
Egy másik, a kutatásból jól kivehető, egyre erősödő tendencia a "digitális két Magyarország" modellje. A kifejezés arra a tapasztalatra utal, hogy az életkor és az iskolai végzettség mentén nemzetközi összehasonlításban is drasztikus különbség, digitális szakadék tátong a társadalom két része között. (Magyarázatként az iskolai internet-elérést biztosító Sulinet-program említhető: míg a Sulinet-generációban, vagyis a 25 évesek, vagy annál fiatalabbak közt 70% az net-használók aránya, addig az idősebb generációkban csupán 20% internetezik. Fontos megemlíteni, hogy különösen alacsony a használók aránya a 60 évesnél idősebbek körében: csupán 2%.) A digitális szakadék nagyságrendje Magyarországon az adatok tanúsága szerint ráadásul az elmúlt egy esztendőben lényegében nem változott.
A WIP-et az amerikai UCLA (University of California at Los Angeles) és a szingapúri NTU (Nanyang Technological University) 1999 közepén indította útjára. Ez a világon egyedülálló vizsgálat egy tízéves időtartamú, nemzetközi összehasonlító longitudinális panelvizsgálat, amely az évről évre ismétlődő felvételek során nemcsak a 12-14 évesnél idősebb egyének Internet-használatáról, az ezzel kapcsolatos attitűdjeikről, hanem az Internet terjedéséről, a változások sebességéről, a használatot gátló és serkentő tényezők alakulásáról, a szándékolt és nem szándékolt társadalmi és kulturális következményeiről is képes lesz pontos képet adni.
A World Internet Project "hazai kiadása" 2001-ben indult, a felmérés magyarországi lebonyolítására az ITTK és a TÁRKI Rt. közös kutatócsoportjának nyílt lehetősége. Akkoriban az internet még csak kevesek kiváltsága volt: a magyar lakosságnak csupán 17 százaléka használta a világhálót. A projekt mögött állók azóta bíznak abban, és remélik évről évre, hogy valamelyik adatfelvétel után majd egyszer csak meredek felívelésről, minőségi ugrásról, fordulópontról számolhatnak be. Ebben a várakozásban azonban újra és újra, így ebben az évben is csalódni kellett.
A tavalyi 25% után 2004-ben a lakosság 29 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szokta-e használni az internetet. Ez lassú, ám biztos fejlődést jelent, de semmiképp sem áttörést. Még inkább elgondolkoztató ez a tendencia, ha azt az aggasztó adatot is számításba vesszük, miszerint az otthoni számítógépek terjedésének üteme lassul: egy év leforgása alatt lényegében változatlan maradt a számítógéppel ellátott háztartások aránya (32 %).
A látszólag lendület nélküli, kiszámítható, lanyha terjedés mögött azonban számos érdekes változás körvonalait látják kirajzolódni. A WIP-kutatás eddigi talán legfontosabb eredménye, hogy az internet-használat terjedését gátló tényezők között, már a kezdet kezdetén felhívta a figyelmet a materiális, anyagi jellegű okok mellett a kulturális, tudati sajátosságokra. A világhálót nem használók csoportjában az évek folyamán egyre csökkent azok aránya, akik "túl drágának" tartották Internetet, ám radikálisan, és meglepő módon nőtt azoké, akik azért nem használják a világhálót, mert ez a lehetőség "nem érdekli" őket, vagy úgy vélik, hogy "nincs szükségük az internetre". Ez a tendencia idén is folytatódott és ezek az érvek immár a legfontosabbakká léptek elő.
Egy másik, a kutatásból jól kivehető, egyre erősödő tendencia a "digitális két Magyarország" modellje. A kifejezés arra a tapasztalatra utal, hogy az életkor és az iskolai végzettség mentén nemzetközi összehasonlításban is drasztikus különbség, digitális szakadék tátong a társadalom két része között. (Magyarázatként az iskolai internet-elérést biztosító Sulinet-program említhető: míg a Sulinet-generációban, vagyis a 25 évesek, vagy annál fiatalabbak közt 70% az net-használók aránya, addig az idősebb generációkban csupán 20% internetezik. Fontos megemlíteni, hogy különösen alacsony a használók aránya a 60 évesnél idősebbek körében: csupán 2%.) A digitális szakadék nagyságrendje Magyarországon az adatok tanúsága szerint ráadásul az elmúlt egy esztendőben lényegében nem változott.