SG.hu
A magyar háztartások 15%-ában van internet-kapcsolat
A Bell Research piackutató cég tanulmánya szerint a hazai háztartások mintegy 15 százalékában van internet-kapcsolat. A technológiák piacán továbbra is a modemes hozzáférés az első, de ígéretes a szélessávú kapcsolatok terjedése.
A Magyar Infokommunikációs Jelentés első félév végére vonatkozó lakossági adatai szerint a mintegy 3,9 millió hazai háztartásnak már 15 százaléka, közel 600 ezer otthon rendelkezik internet-hozzáféréssel. A BellResearch kutatói rámutatnak: a személyi számítógéppel rendelkezők bázisára vetítve ez azt jelenti, hogy közel minden második PC-vel ellátott háztartás - a körülbelül 1,3 millió otthon 45 százaléka - kapcsolódik a világhálóra, ami a múlt év hasonló időszakában mért ellátottsági szinthez képest jelentős, közel 40 százalékos bővülést jelez.
Településtípusok szerint vizsgálva a háztartási Internet-penetrációt kitűnik, hogy 20 százalékot meghaladóan a főváros és a megyeszékhelyek emelkednek az országos átlag fölé, míg a városok (11 százalék) és a községek (9 százalék) jócskán elmaradnak ettől. Regionális bontásban úgyszintén a központi országrész, Budapest és Pest megye ellátottsága a legkedvezőbb, itt található a kapcsolattal rendelkező háztartások fele; a legalacsonyabb Kelet-Magyarország, ezen belül is a déli megyék penetrációs mutatója, utóbbi alig haladja meg a 6 százalékot - ehhez a régió alacsony PC-ellátottsága is hozzájárul.
A kutatók által vizsgált háztartás-demográfiai ismérvek szerint azokban az otthonokban legmagasabb az internet-penetráció, ahol a döntéshozó/családfő életkora 35 és 44 év közé esik, illetve felsőfokú iskolai végzettségű. A kapcsolat szempontjából a háztartás mérete is differenciál: a legjobb ellátottsági mutatóval a 4 fős háztartások jellemezhetőek - ezeknek közel egyharmada netezik -, de a penetráció azokban az otthonokban is magasabb az átlagosnál, ahol hárman élnek egy fedél alatt.
Az otthoni hozzáféréssel jelenleg nem rendelkező magyarországi háztartások többségében egyelőre a PC-s eszközháttér is hiányzik. Azon otthonokban viszont, ahol rendelkezésre áll a számítógép, a meginterjúvolt családfők legnagyobb része (44 százalék) az internetezéshez kapcsolódó költségeket is megjelölte a visszatartó okok között. A legfőbb akadályok rangsorában a második az egyéb helyen (munkahely, iskola, nyilvános hozzáférési pont) is elérhető kapcsolat áll (19 százalék), míg az igény hiánya a harmadik helyen szerepel (16 százalék).
A háztartások által használt Internet-hozzáférési technológiákat tekintve a hagyományos, analóg telefonvonalas kapcsolattípus aránya továbbra is domináns - az otthoni netezők mintegy fele ezt a megoldást veszi igénybe -, viszont a múlt évi adatokkal összevetve erőteljesen visszaszorulóban van. A lakossági hozzáférési piacot a szélessávú kapcsolatok előretörése jellemzi, ebben az infrastruktúra-kiépítés szempontjából kevésbé korlátozott ADSL vezet a kábeltévés hozzáférések előtt.
A Magyar Infokommunikációs Jelentés első félév végére vonatkozó lakossági adatai szerint a mintegy 3,9 millió hazai háztartásnak már 15 százaléka, közel 600 ezer otthon rendelkezik internet-hozzáféréssel. A BellResearch kutatói rámutatnak: a személyi számítógéppel rendelkezők bázisára vetítve ez azt jelenti, hogy közel minden második PC-vel ellátott háztartás - a körülbelül 1,3 millió otthon 45 százaléka - kapcsolódik a világhálóra, ami a múlt év hasonló időszakában mért ellátottsági szinthez képest jelentős, közel 40 százalékos bővülést jelez.
Településtípusok szerint vizsgálva a háztartási Internet-penetrációt kitűnik, hogy 20 százalékot meghaladóan a főváros és a megyeszékhelyek emelkednek az országos átlag fölé, míg a városok (11 százalék) és a községek (9 százalék) jócskán elmaradnak ettől. Regionális bontásban úgyszintén a központi országrész, Budapest és Pest megye ellátottsága a legkedvezőbb, itt található a kapcsolattal rendelkező háztartások fele; a legalacsonyabb Kelet-Magyarország, ezen belül is a déli megyék penetrációs mutatója, utóbbi alig haladja meg a 6 százalékot - ehhez a régió alacsony PC-ellátottsága is hozzájárul.
A kutatók által vizsgált háztartás-demográfiai ismérvek szerint azokban az otthonokban legmagasabb az internet-penetráció, ahol a döntéshozó/családfő életkora 35 és 44 év közé esik, illetve felsőfokú iskolai végzettségű. A kapcsolat szempontjából a háztartás mérete is differenciál: a legjobb ellátottsági mutatóval a 4 fős háztartások jellemezhetőek - ezeknek közel egyharmada netezik -, de a penetráció azokban az otthonokban is magasabb az átlagosnál, ahol hárman élnek egy fedél alatt.
Az otthoni hozzáféréssel jelenleg nem rendelkező magyarországi háztartások többségében egyelőre a PC-s eszközháttér is hiányzik. Azon otthonokban viszont, ahol rendelkezésre áll a számítógép, a meginterjúvolt családfők legnagyobb része (44 százalék) az internetezéshez kapcsolódó költségeket is megjelölte a visszatartó okok között. A legfőbb akadályok rangsorában a második az egyéb helyen (munkahely, iskola, nyilvános hozzáférési pont) is elérhető kapcsolat áll (19 százalék), míg az igény hiánya a harmadik helyen szerepel (16 százalék).
A háztartások által használt Internet-hozzáférési technológiákat tekintve a hagyományos, analóg telefonvonalas kapcsolattípus aránya továbbra is domináns - az otthoni netezők mintegy fele ezt a megoldást veszi igénybe -, viszont a múlt évi adatokkal összevetve erőteljesen visszaszorulóban van. A lakossági hozzáférési piacot a szélessávú kapcsolatok előretörése jellemzi, ebben az infrastruktúra-kiépítés szempontjából kevésbé korlátozott ADSL vezet a kábeltévés hozzáférések előtt.