Berta Sándor

Nehéz megválni a floppylemezektől

A hajlékonylemez, vagy ismertebb nevén a floppy végét már jó néhány alkalommal megjósolták a számítástechnikai szakemberek, ám valahogy, valamiért a felhasználók mégsem akarnak megválni az adathordozótól.

A mondás szerint: akinek halálhírét költik, az hosszú életű lesz. Nos, valami hasonló látszik beigazolódni a hajlékonylemez kapcsán is. Éveken át az 1,44 MB kapacitású lemez volt az egyik, ha nem a legnépszerűbb adathordozó, s hiába jött a CD, majd a DVD, az emberek még mindig szeretik és használják a floppylemezeket. Az Imation amerikai adathordozókat gyártó cég felmérése szerint 2003-ban még az európai internetezők 70 százaléka vásárolt hajlékonylemezeket.

Pedig a számítástechnikai cégek már rég elfelejtenék az eszközt. A Dell például 2003 tavasza óta nem tesz a számítógépeibe ilyen meghajtókat, de persze aki kéri, annak 20 dolláros felárért beszerelik a PC-jébe az FDD-meghajtót. Sokan élnek is ezzel a lehetőséggel. A Dell szóvivője, Lionel Menchaca szerint ez talán arra vezethető vissza, hogy szinte mindenkinek, akinek volt egy vagy több számítógépe, annak mindegyikben megtalálható volt a meghajtó, és bár hivatalosan az új Dell számítógépeknek már nem képezik részét, amíg igény van rájuk, természetesen kaphatók lesznek. Hasonló a helyzet a Gatewaynél is. Lisa Emard szóvivőnő szerint ők már szívesen lezárnák a floppykorszakot, ám amíg ekkora igény van a kismeghajtóra, addig ezt nem tehetik meg.


A hajlékonylemezeket az 1970-es évek óta alkalmazzák a számítástechnikában adathordozóként. Az első modellek még nagyobbak voltak, mígnem az Apple az 1980-as években bevezette a piacra a ma is használatban lévő 3,5 colos lemezeket. Egyébként érdekesség, hogy szintén az Apple volt az első számítástechnikai cég, amelyik még 1988-ban, az iMac-sorozat piacra dobásakor búcsút intett a floppynak.

Tim Bajarin, a Creative Strategies piackutató cég elnöke szerint bár a lemezeket még néhány évig nosztalgikus és gyakorlati okokból (pl. rendszerlemez vagy BIOS-frissités) még meg fogják az emberek vásárolni, ám idővel szépen lassan el fognak tűnni a számítógépekből és a számítástechnikai boltok polcairól. Bármi is lesz azonban az FDD történetének vége, a kismeghajtó és a hozzá tartozó lemez már így is sikertörténetet írt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Cat #71
    néha muszáj, régi alaplapoknál, hogy felismerje a 32 gigánál nagyobb vinyot, vagy az olyan procit, ami megjelenésekor még nem is létezett
  • Tetsuo #70
    Én meg soha nem frissítettem BIOSt s megvagyok nélküle..
  • Laalee #69
    biosbol le kell tiltani az fdd vezerlőt és nincs a: sem
  • Cat #68
    én már BIOSt csak online frissitek, iszonyat egyszerü lett
  • SuD #67
    egyb. a BIOS-t nem csak floppyval lehet helyrehozni... itt vannak az új Dual-BIOS -os alaplapok
  • Mice #66
    ilyenkor már kevésbé lepődöm meg amikor bejelentik hogy Mo.-ra 200x-edik évig még nem jön be a 9 gigás disc.

    nem azt mondom, hogy akinek csak 900KB mentenie valója van az írjon dvd-t csak röhej hogy pont a 900kb-os csákók miatt kell mindig max 4.7-ig nyújtóznom
  • Mice #65
    én még a win98as hardverdetektek idején szedtem ki mert hiába volt, hogy első driver telepkor sem telepeltem onnan, mégis mindig megvakkantotta. végül kiszedtem, mert a badblockok is húzták az agyam
  • Mice #64
    meg ha masszívabbra gyártanák a csati részét

    hiába használtam hosszabbítóval megadta magát

    nekem az rw-s minidisc bejött:)
  • Mice #63
    xp telepdisccel :)
  • Taybore #62
    Hát nemtom, nekem ugyan még van FDD-m meg floppy-m is, de az FDD-m már kb másfél éve működésképtelen, floppyt meg előtte egy évvel se használtam már :D Adathordozásra: CD, memóriakártya, telefon, ftp.
    Ennyi ... :D