Berta Sándor
Hollandia ellenzi az európai szoftverszabadalmakat
A holland parlament július elsején felszólította az ország kormányát, hogy ne szavazza meg az Európai Tanácsban az európai szoftverszabadalmak bevezetésére tett javaslatot, hanem tartózkodjon.
Egyre nagyobb a nyomás a holland kormányon. Május 18-án a holland gazdasági miniszter, Brinkhorst még arról beszélt a holland kormány ülésén, hogy milyen fontos az ország számára, hogy bevezessék az európai szoftverszabadalmakat, illetve, hogy ezt a lépést támogassa az Európai Unióban Hollandia is. Az eltelt egy hónap alatt nagyot fordult a világ a tulipánok hazájában, s mindez érzékenyen érintheti a szoftverszabadalmak támogatásának kérdését, melyet Magyarország is támogatott. Ugyanis, amennyiben Hollandia kilép a támogatók táborából, azonnal eltűnik a bevezetéshez szükséges és eddig meglévő minimális többség.
Hasonlóan ingatag a helyzet a szoftverszabadalmakkal kapcsolatban a német parlamentben is, ahol az FDP nyújtott be egy javaslatot, miszerint Németország ne szavazza meg a tervezett intézkedést. Egyre több kritika éri a német kormányt, ezen belül is a német igazságügyi minisztert, Brigitte Zypries-t, amiért támogatja az elképzelést. Az SPD frakció médiapolitikai szakértője, Jörg Tauss például azt vetette a miniszterasszony szemére, hogy minden előzetes ellentétes vélemény és kijelentés után mégis a szoftverszabadalmak bevezetése mellett szállt síkra.
Hartmut Pilch, a Szabad Információs Infrastruktúrákért nevű egyesület vezetője szerint május 18-a az európai demokrácia keserű pillanata volt. Szerinte, amennyiben Hollandia tényleg tartózkodni fog, akkor meg lehet akadályozni, hogy a szoftverszabadalmakról szóló törvény hatálya alatt a kis és a közepes szoftverfejlesztő cégek ellen megindulhasson egy valóságos rablóhadjárat.
Az Európai Tanács szekere tehát már közel sem áll olyan jól, mint május 18-án. Több tagország például jelezte, hogy becsapva érzik magukat, egy lengyel képviselő például azt kifogásolta, hogy meg sem kérdezték a véleményét.
Egyre nagyobb a nyomás a holland kormányon. Május 18-án a holland gazdasági miniszter, Brinkhorst még arról beszélt a holland kormány ülésén, hogy milyen fontos az ország számára, hogy bevezessék az európai szoftverszabadalmakat, illetve, hogy ezt a lépést támogassa az Európai Unióban Hollandia is. Az eltelt egy hónap alatt nagyot fordult a világ a tulipánok hazájában, s mindez érzékenyen érintheti a szoftverszabadalmak támogatásának kérdését, melyet Magyarország is támogatott. Ugyanis, amennyiben Hollandia kilép a támogatók táborából, azonnal eltűnik a bevezetéshez szükséges és eddig meglévő minimális többség.
Hasonlóan ingatag a helyzet a szoftverszabadalmakkal kapcsolatban a német parlamentben is, ahol az FDP nyújtott be egy javaslatot, miszerint Németország ne szavazza meg a tervezett intézkedést. Egyre több kritika éri a német kormányt, ezen belül is a német igazságügyi minisztert, Brigitte Zypries-t, amiért támogatja az elképzelést. Az SPD frakció médiapolitikai szakértője, Jörg Tauss például azt vetette a miniszterasszony szemére, hogy minden előzetes ellentétes vélemény és kijelentés után mégis a szoftverszabadalmak bevezetése mellett szállt síkra.
Hartmut Pilch, a Szabad Információs Infrastruktúrákért nevű egyesület vezetője szerint május 18-a az európai demokrácia keserű pillanata volt. Szerinte, amennyiben Hollandia tényleg tartózkodni fog, akkor meg lehet akadályozni, hogy a szoftverszabadalmakról szóló törvény hatálya alatt a kis és a közepes szoftverfejlesztő cégek ellen megindulhasson egy valóságos rablóhadjárat.
Az Európai Tanács szekere tehát már közel sem áll olyan jól, mint május 18-án. Több tagország például jelezte, hogy becsapva érzik magukat, egy lengyel képviselő például azt kifogásolta, hogy meg sem kérdezték a véleményét.