Berta Sándor
Új másolásvédelmeken dolgoznak európai kutatók
Az European Network of Excellence in Cryptology nevű projekt célja, hogy az eddigiek mellé új másolásvédelmi eljárásokat dolgozzon ki a különböző multimédiás, vagyis a képi, a film- és a hanganyagokhoz. A programhoz eddig 180 európai kutató és fejlesztő csatlakozott.
A magdeburgi egyetemen található "Multimédia és Biztonság" nevű munkacsoport vezetője, Jana Dittmann a "Watermarking Virtual Lab"-ban (WAVILA), vagyis az Ecrypt vízjelek kifejlesztésével foglalkozó virtuális laboratóriumában dolgozik. Csak ebben a részlegben jelenleg olasz, spanyol, francia, svájci, holland, osztrák és német munkacsoportok dolgoznak. A WAVILA hat munkarészlegre van felosztva, amelyek mindegyikében a digitális anyagok másolásvédelmét kutatják. Utóbbi fontos részét képezik az úgynevezett digitális vízjelek is. Ezeknek az eljárásoknak a segítségével lehet ugyanis felismerni, hogy egy multimédiás anyagot megpróbáltak-e már lemásolni vagy módosítani és meg lehet állapítani a segítségükkel az anyagok pontos származási helye is.
Rövid időn belül kideríthetővé válik, hogy ki és hol készített illegális másolatokat az eredeti videóról vagy zeneszámról. Az azonosítás alapjául szolgáló információkat szinte beleszövik az eredeti adatok közé és ezek később a különböző konvertálások, lejátszások során sem változnak, később is pontosan ki-, illetve visszaolvashatók.
Jana Dittmann munkacsoportja jelenleg azt vizsgálja, hogy mennyire ellenállóak a digitális vízjelek a támadásokkal szemben és hogy ezek a védelmi mechanizmusok hogyan, miként tudnak adott esetben együttműködni más technológiákkal. A kutatási terület részét képezi - többek között - a különböző kommunikációs technikák, a jelfeldolgozás, a kriptológia, az adatvédelem és a hírtovábbítás.
A digitális vízjel egyébként nem "csodafegyver" az illegális másolatok és készítőik elleni harcban, hiszen önmagában nem képes megakadályozni a másolatok elkészülését, ám kíválóan kiegészíthet más biztonsági, adat- és másolásvédelmi technológiákat és mechanizmusokat.
A magdeburgi egyetemen található "Multimédia és Biztonság" nevű munkacsoport vezetője, Jana Dittmann a "Watermarking Virtual Lab"-ban (WAVILA), vagyis az Ecrypt vízjelek kifejlesztésével foglalkozó virtuális laboratóriumában dolgozik. Csak ebben a részlegben jelenleg olasz, spanyol, francia, svájci, holland, osztrák és német munkacsoportok dolgoznak. A WAVILA hat munkarészlegre van felosztva, amelyek mindegyikében a digitális anyagok másolásvédelmét kutatják. Utóbbi fontos részét képezik az úgynevezett digitális vízjelek is. Ezeknek az eljárásoknak a segítségével lehet ugyanis felismerni, hogy egy multimédiás anyagot megpróbáltak-e már lemásolni vagy módosítani és meg lehet állapítani a segítségükkel az anyagok pontos származási helye is.
Rövid időn belül kideríthetővé válik, hogy ki és hol készített illegális másolatokat az eredeti videóról vagy zeneszámról. Az azonosítás alapjául szolgáló információkat szinte beleszövik az eredeti adatok közé és ezek később a különböző konvertálások, lejátszások során sem változnak, később is pontosan ki-, illetve visszaolvashatók.
Jana Dittmann munkacsoportja jelenleg azt vizsgálja, hogy mennyire ellenállóak a digitális vízjelek a támadásokkal szemben és hogy ezek a védelmi mechanizmusok hogyan, miként tudnak adott esetben együttműködni más technológiákkal. A kutatási terület részét képezi - többek között - a különböző kommunikációs technikák, a jelfeldolgozás, a kriptológia, az adatvédelem és a hírtovábbítás.
A digitális vízjel egyébként nem "csodafegyver" az illegális másolatok és készítőik elleni harcban, hiszen önmagában nem képes megakadályozni a másolatok elkészülését, ám kíválóan kiegészíthet más biztonsági, adat- és másolásvédelmi technológiákat és mechanizmusokat.