Berta Sándor
Európai uniós ajánlás a szellemi tulajdon védelmére
Az Európai Unió minisztertanácsa elfogadta a szellemi tulajdon védelméről szóló jogok kapcsán ajánlott intézkedésekről szoló ajánlást, melyet 24 hónapon belül hazánknak is ratifikálnia kell.
A teljes nevén az "Ajánlás a szellemi tulajdon védelméről szóló jogok kapcsán tett intézkedésekhez és eljárásokhoz" nevet viselő kötelező érvényű javaslatnak a minisztertanács általi elfogadása azt jelenti, hogy azt a tagállamoknak - beleértve az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó országokat is - 24 hónapon belül ratifikálniuk kell.
A Business Software Alliance, vagyis a hazánkban is kétes népszerűségnek örvendő BSA az új iránymutatást kapcsán arra világított rá, hogy az több új polgári jogi lehetőségeket nyit meg a szerzői jogvédők és a hatóságok előtt abban az esetben, ha fennáll a szellemi tulajdon elleni bűncselekmény gyanúja. Ilyen lehetőség többek között a házkutatás és az eszközök lefoglalásának a joga. Ráadásul mindemellett az ügyekben eljáró vagy kirendelt bírók dönthetnek úgy is, hogy az illegális másolatokat sokszorosító és terjesztő feltételezett (társ)tettesek kötelesek minden a birtokukban lévő adatot kiszolgáltatni a hatóságoknak.
A cégek nincsenek elájulva az új ajánlástól, szerintük az iránymutatás nem megy elég messzire. Tucatnyi vállalat, köztük olyanok mint a Cisco, az AOL, az OD2, a Telecom Italia vagy az Alcatel közös nyilatkozatban egységes fellépést követelnek a kibővített Európai Uniótól már e tekintetben is. A dokumentumban a cégek leszögezik: támogatják az új ajánlást, ám az szerintük csak egy minimális lépés a szellemi tulajdon védelme felé. Ráadásul fontosnak tartják a szerzői jogok tulajdonosai és az internet-szolgáltatók közötti egységes álláspont kialakítását is.
Szintén nem elégedettek a kisebb cégek sem. A kisebb szoftverdisztribútorok és integrátorok például úgy vélik, hogy az iránymutatás segítségével a mintegy tucatnyi nagyvállalat bármikor bármire rákényszerítheti őket, például arra is, hogy a szoftvereiket csak egy adott európai uniós országban árulják. A nagy társaságok szintén megszabhatnák a termékek árát.
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban az internet-szolgáltatók sem túlzottan boldogok. A legtöbb ilyen cég ugyanis attól fél, hogy az ajánlás által kiváltott újabb, a fájlcserélő hálózatokat használó magánszemélyek elleni hajtóvadászatban könnyen rájuk sózhatnák a bűnpártoló szerepét. Amennyiben pedig a hatóságok mellé állnak, akkor ott van a személyes adatok védelméről szóló törvények megsértése és az az eshetőség is, hogy senki nem fog egy, a felhasználóit kiszolgáltató internet-szolgáltatóhoz csatlakozni, vagy annál maradni.
A teljes nevén az "Ajánlás a szellemi tulajdon védelméről szóló jogok kapcsán tett intézkedésekhez és eljárásokhoz" nevet viselő kötelező érvényű javaslatnak a minisztertanács általi elfogadása azt jelenti, hogy azt a tagállamoknak - beleértve az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó országokat is - 24 hónapon belül ratifikálniuk kell.
A Business Software Alliance, vagyis a hazánkban is kétes népszerűségnek örvendő BSA az új iránymutatást kapcsán arra világított rá, hogy az több új polgári jogi lehetőségeket nyit meg a szerzői jogvédők és a hatóságok előtt abban az esetben, ha fennáll a szellemi tulajdon elleni bűncselekmény gyanúja. Ilyen lehetőség többek között a házkutatás és az eszközök lefoglalásának a joga. Ráadásul mindemellett az ügyekben eljáró vagy kirendelt bírók dönthetnek úgy is, hogy az illegális másolatokat sokszorosító és terjesztő feltételezett (társ)tettesek kötelesek minden a birtokukban lévő adatot kiszolgáltatni a hatóságoknak.
A cégek nincsenek elájulva az új ajánlástól, szerintük az iránymutatás nem megy elég messzire. Tucatnyi vállalat, köztük olyanok mint a Cisco, az AOL, az OD2, a Telecom Italia vagy az Alcatel közös nyilatkozatban egységes fellépést követelnek a kibővített Európai Uniótól már e tekintetben is. A dokumentumban a cégek leszögezik: támogatják az új ajánlást, ám az szerintük csak egy minimális lépés a szellemi tulajdon védelme felé. Ráadásul fontosnak tartják a szerzői jogok tulajdonosai és az internet-szolgáltatók közötti egységes álláspont kialakítását is.
Szintén nem elégedettek a kisebb cégek sem. A kisebb szoftverdisztribútorok és integrátorok például úgy vélik, hogy az iránymutatás segítségével a mintegy tucatnyi nagyvállalat bármikor bármire rákényszerítheti őket, például arra is, hogy a szoftvereiket csak egy adott európai uniós országban árulják. A nagy társaságok szintén megszabhatnák a termékek árát.
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban az internet-szolgáltatók sem túlzottan boldogok. A legtöbb ilyen cég ugyanis attól fél, hogy az ajánlás által kiváltott újabb, a fájlcserélő hálózatokat használó magánszemélyek elleni hajtóvadászatban könnyen rájuk sózhatnák a bűnpártoló szerepét. Amennyiben pedig a hatóságok mellé állnak, akkor ott van a személyes adatok védelméről szóló törvények megsértése és az az eshetőség is, hogy senki nem fog egy, a felhasználóit kiszolgáltató internet-szolgáltatóhoz csatlakozni, vagy annál maradni.