SG.hu
A lakosság 2 százalékának szól a hirdetések zöme
A GfK Piackutató Intézet és a Szonda Ipsos tanulmánya szerint a népesség 2,2 százalékát képviselő rétegnek, 179 000 embernek szól a hirdetések zöme.
Az üzleti döntéshozók sokkal nagyobb szerepet játszanak a fogyasztásban, mint ahogyan azt mindössze 179 000 főnyi létszámuk indokolná. Munkahelyükön ugyanis ők hoznak üzleti döntéseket legalább évi 50 millió forintos értékben. Ugyanakkor ennek a 18 éves és idősebb népesség 2,2 százalékát képviselő rétegnek szól az üzleti jellegű hirdetések zöme. A GfK Piackutató Intézet és a Szonda Ipsos "Üzleti Döntéshozók Médiaanalízise" című új tanulmánya feltárja az egyik legtehetősebb társadalmi csoport médiahasználati szokásait.
Magas jövedelmüknek köszönhetően magán fogyasztásuk miatt is a hirdetők és médiumok hálás célcsoportját alkotják az üzleti döntéshozók. Fontos jellemzőjük, hogy 70 százalékuk férfi, azaz a nemek közt nincs esélyegyenlőség a vezető pozícióknál. A döntéshozók közel háromnegyede negyven évesnél idősebb. Ugyanakkor elmondható róluk, hogy nem csak jómódúak, de iskolázottak is, hiszen háromnegyedük diplomás, és csak néhány százalékuknak nincs legalább érettségije.
Lakóhely szerint felülreprezentált mind Budapest, mind a többi nagyváros. Habár a célcsoport pontos jövedelmére az adatfelvétel során nem térhettünk ki, - hiszen a fizetés tabutéma Magyarországon, - a háztartások felszereltsége alapján lehet következtetni a jövedelmi viszonyokra. Például az üzleti döntéshozók 84 százaléka rendelkezik magánautóval, s 38 százalékuk egyedül használt céges autóval. A rendkívül kedvező mutató várhatóan még javul, mivel a döntéshozók egyharmada tervezi magánautó vásárlását, s 15 százalékuk szándékozik új cégautót venni. Ha a tervezett beszerzések megvalósulnak, akkor mintegy 90 ezer új autó talál gazdára, csak ebben a körben. Különösen a felső közép vagy felső kategóriába tartozó kocsiknál várható a forgalom élénkülése.
További fontos piaci szegmens a közlekedés. Az utazási hirdetések jelentős célcsoportját jelenti ez a réteg, hiszen minden harmadik döntéshozó legalább évente egyszer megy külföldre üzleti céllal. Sőt, több mint egytized részük (13 százalék) havi rendszerességgel jár más országokba. Ennél is gyakoribbak az üzleti utak belföldön; a döntéshozók többségénél havi rendszerességgel ismétlődnek.
A döntéshozók vagyontárgyakkal való ellátottsága magasan átlag feletti. Legnagyobb a különbség a teljes lakossághoz képest az új, innovatív, drága cikkeknél. Mosogatógéppel hatszor, videokamerával ötször, DVD lejátszóval, illetve nyaralóval a döntéshozók mintegy négyszer akkora arányban rendelkeznek, mint a teljes lakosság. A döntéshozók egyharmada rendelkezik digitális fényképezőgéppel, egyötöde légkondicionálóval, egytizede pedig szaunával, vagy medencével vagy jacuzzival is. Internet-hozzáférése a vizsgált csoport 82 százalékának van, ami az országos átlag több mint háromszorosa. Az üzleti döntéshozók fele rendelkezik otthon is Internet kapcsolattal.
Aki befektetéseket kínál, annak mindenképpen érdemes odafigyelnie az üzleti döntéshozók magán pénzügyi stratégiájára. Mivel ez a társadalmi csoport munkájában hivatásszerűen nap mint nap dönt befektetésekről, beruházásokról, nyilván nagy tapasztalattal, és hozzáértéssel jár el saját ügyeiben.
A felmérésből kiderült, hogy a döntéshozók közel ötöde birtokol részvényt, továbbá több mint harmaduk rendelkezik kötvénnyel, betéttel. Ugyanekkora az ingatlanba fektetők aránya. A vezető beosztásúak pénzügyi stratégiájának érdekessége, hogy háromnegyed részük kötött életbiztosítást.
Az üzleti döntéshozók médiafogyasztásukban is különböznek a lakosság többségétől. Az átlagos magyar felnőttekhez képest több lapot olvasnak az üzleti döntéshozók. Közülük legtöbben elsődleges információforrásnak az újságokat, a nyomtatott sajtót tekintik. Arányuk 42 százalék. De magas, 16 százalékos köztük az online médiumokat elsődleges információforrásnak tekintők aránya is.
Az eredmények vélhetőleg összefüggenek azzal, hogy az üzleti döntéshozók általában elfoglaltak, kevesebb időt töltenek otthon, így tévénézésre is kevesebb idejük jut. Ugyanakkor pedig a sajtóból, Internetről hatékonyabban tudják beszerezni a számukra szükséges információt. Ezt támasztja alá, hogy ebben a körben viszonylag magas a kifejezetten friss hírekre, aktualitásokra koncentráló rádiók hallgatottsága.
Az üzleti döntéshozók sokkal nagyobb szerepet játszanak a fogyasztásban, mint ahogyan azt mindössze 179 000 főnyi létszámuk indokolná. Munkahelyükön ugyanis ők hoznak üzleti döntéseket legalább évi 50 millió forintos értékben. Ugyanakkor ennek a 18 éves és idősebb népesség 2,2 százalékát képviselő rétegnek szól az üzleti jellegű hirdetések zöme. A GfK Piackutató Intézet és a Szonda Ipsos "Üzleti Döntéshozók Médiaanalízise" című új tanulmánya feltárja az egyik legtehetősebb társadalmi csoport médiahasználati szokásait.
Magas jövedelmüknek köszönhetően magán fogyasztásuk miatt is a hirdetők és médiumok hálás célcsoportját alkotják az üzleti döntéshozók. Fontos jellemzőjük, hogy 70 százalékuk férfi, azaz a nemek közt nincs esélyegyenlőség a vezető pozícióknál. A döntéshozók közel háromnegyede negyven évesnél idősebb. Ugyanakkor elmondható róluk, hogy nem csak jómódúak, de iskolázottak is, hiszen háromnegyedük diplomás, és csak néhány százalékuknak nincs legalább érettségije.
Lakóhely szerint felülreprezentált mind Budapest, mind a többi nagyváros. Habár a célcsoport pontos jövedelmére az adatfelvétel során nem térhettünk ki, - hiszen a fizetés tabutéma Magyarországon, - a háztartások felszereltsége alapján lehet következtetni a jövedelmi viszonyokra. Például az üzleti döntéshozók 84 százaléka rendelkezik magánautóval, s 38 százalékuk egyedül használt céges autóval. A rendkívül kedvező mutató várhatóan még javul, mivel a döntéshozók egyharmada tervezi magánautó vásárlását, s 15 százalékuk szándékozik új cégautót venni. Ha a tervezett beszerzések megvalósulnak, akkor mintegy 90 ezer új autó talál gazdára, csak ebben a körben. Különösen a felső közép vagy felső kategóriába tartozó kocsiknál várható a forgalom élénkülése.
További fontos piaci szegmens a közlekedés. Az utazási hirdetések jelentős célcsoportját jelenti ez a réteg, hiszen minden harmadik döntéshozó legalább évente egyszer megy külföldre üzleti céllal. Sőt, több mint egytized részük (13 százalék) havi rendszerességgel jár más országokba. Ennél is gyakoribbak az üzleti utak belföldön; a döntéshozók többségénél havi rendszerességgel ismétlődnek.
A döntéshozók vagyontárgyakkal való ellátottsága magasan átlag feletti. Legnagyobb a különbség a teljes lakossághoz képest az új, innovatív, drága cikkeknél. Mosogatógéppel hatszor, videokamerával ötször, DVD lejátszóval, illetve nyaralóval a döntéshozók mintegy négyszer akkora arányban rendelkeznek, mint a teljes lakosság. A döntéshozók egyharmada rendelkezik digitális fényképezőgéppel, egyötöde légkondicionálóval, egytizede pedig szaunával, vagy medencével vagy jacuzzival is. Internet-hozzáférése a vizsgált csoport 82 százalékának van, ami az országos átlag több mint háromszorosa. Az üzleti döntéshozók fele rendelkezik otthon is Internet kapcsolattal.
Aki befektetéseket kínál, annak mindenképpen érdemes odafigyelnie az üzleti döntéshozók magán pénzügyi stratégiájára. Mivel ez a társadalmi csoport munkájában hivatásszerűen nap mint nap dönt befektetésekről, beruházásokról, nyilván nagy tapasztalattal, és hozzáértéssel jár el saját ügyeiben.
A felmérésből kiderült, hogy a döntéshozók közel ötöde birtokol részvényt, továbbá több mint harmaduk rendelkezik kötvénnyel, betéttel. Ugyanekkora az ingatlanba fektetők aránya. A vezető beosztásúak pénzügyi stratégiájának érdekessége, hogy háromnegyed részük kötött életbiztosítást.
Az üzleti döntéshozók médiafogyasztásukban is különböznek a lakosság többségétől. Az átlagos magyar felnőttekhez képest több lapot olvasnak az üzleti döntéshozók. Közülük legtöbben elsődleges információforrásnak az újságokat, a nyomtatott sajtót tekintik. Arányuk 42 százalék. De magas, 16 százalékos köztük az online médiumokat elsődleges információforrásnak tekintők aránya is.
Az eredmények vélhetőleg összefüggenek azzal, hogy az üzleti döntéshozók általában elfoglaltak, kevesebb időt töltenek otthon, így tévénézésre is kevesebb idejük jut. Ugyanakkor pedig a sajtóból, Internetről hatékonyabban tudják beszerezni a számukra szükséges információt. Ezt támasztja alá, hogy ebben a körben viszonylag magas a kifejezetten friss hírekre, aktualitásokra koncentráló rádiók hallgatottsága.