SG.hu
Messze még az elektronikus ügyintézés Magyarországon
[Magyarorszag.hu] Az elektronikus ügyintézés várhatóan 2010-től az önkormányzatok kötelező feladatai közé fog tartozni, az informatikai miniszter ezért központi normatív támogatás bevezetését sürgeti.
A magyar települések mintegy fele tart fenn honlapot, ezek azonban az e-aláírás és a belső ügyvitel hiányosságai miatt még nem alkalmasak a papírmentes munkavégzésre. "Az elektronikus ügyintézés a jövőben az önkormányzatok alapfeladatai közé fog tartozni, ezért szükség lenne informatikai normatív támogatás bevezetésére" - nyilatkozta Kovács Kálmán. Az informatikai miniszter szerint a finanszírozásban is meg kell mutatkoznia annak, hogy az e-szolgáltatás az iskolák fenntartásához vagy az utak karbantartásához hasonlóan a települések kötelező feladata lesz. Ausztriában becslések is készültek az elektronikus önkormányzat költségeiről, az Osztrák Városszövetség évente és lakosonként 15 euró, vagyis csaknem négyezer forint ráfordítással számolt.
Az aktahegyek felszámolására egyébként már nem kell sokáig várni, a közigazgatási eljárásokról szóló törvény tervezete ugyanis a központi igazgatási szerveknek már jövő júliustól, az önkormányzatoknak pedig 2010-től előírná az elektronikusan érkező ügyek fogadását.
Az elektronikus szolgáltatások első lépcsője az egyszerű információközlés. A hazai portálok többsége még csupán erre alkalmas. Ezt követi az állampolgárok és hivatalok on-line kommunikációja, vagyis az űrlapok letöltése és a különböző a fórumok. A nagyobb települések portáljain már általában megtaláljuk ezeket az elemeket. Debrecen honlapján ezekenkívül a város legnagyobb adófizetői nyomon követhetik a helyi adóbefizetéseket is. Veszprém város honlapján májustól on-line, vagyis valós idejű családjogi, mentálhigiénés, lelkisegély és egészségügyi tanácsadás működik majd. Egyre több helyen várják a hivatalok e-mailen is a lakosság különböző építéshatósággal kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit. Elterjedtnek tekinthető a polgármesterek on-line interjúja is.
A harmadik szint az interakció, ilyen például az űrlapok elektronikus kitöltése és elküldése, amiből azonban még akta lesz a hivatalban. Ehhez már szükséges az ügyfelek egyértelmű azonosítására alkalmas elektronikus aláírás, az ezzel kapcsolatos szabályokat jelenleg készíti elő az informatikai tárca. Ennek megfelelően a klasszikus értelemben vett elektronikus ügyintézéssel még egyetlen magyar önkormányzatnál sem találkozunk. Az e-szolgáltatások utolsó stádiuma az úgynevezett tranzakciós szint, amikor az ügyintézés, valamint az üzleti tranzakciók teljes egészében az interneten bonyolódnak. Ebben a fázisban az ügyek papír formájában már sehol nem jelennek meg a rendszerben.
A papírmentes önkormányzat nem képzelhető el a hatóság belső munkájának teljes átszervezése nélkül. A hivatalon belüli e-ügyintézés nem jelent mást, mint személyekre lebontott és pontosan megfogalmazott hatásköröket, valamint az ügyfolyamatok elektronikus küldési és nyomon követési lehetőségét. Az átláthatóbb szervezet hatékonyabb munkavégzést is eredményezne. Az on-line kapcsolattartást a képviselő-testületek tagjaira is ki lehet terjeszteni, ők például elektronikus formában kaphatnák meg az előterjesztéseket. A hivatali szervezet elektronizálása terén a legtovább a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat jutott, ott ugyanis a belső informatikai hálózat segítségével már elektronikusan elindíthatóak az ügykezelési folyamatok.
A közigazgatási eljárásról szóló törvény tervezete szerint az elektronikus ügyintézés az állampolgároknak nem lesz kötelező, a hatóságok azonban nem tagadhatják majd meg a világhálón érkező ügyek intézését. Az új és nem mindig megbízható technológia miatt a törvénytervezet kiemelt jelentőséget tulajdonít az adatok biztonságának. Alapvető fontosságú lesz például az ügyfél azonosítása, ezt vagy elektronikus aláírással, vagy a személyazonosító és lakcím adatokkal lehet majd igazolni. A világhálón érkező adatok könnyen elveszhetnek vagy megsemmisülhetnek, ezért a dokumentum megérkezéséről értesítést fog küldeni a polgármesteri hivatal a feladónak.
A hatóságoknak meg kell teremteniük az elektronikus úton érkezett adatok sérthetetlenségének a feltételeit is. További előírás, hogy az ügyintézés során felmerült technikai problémákról az önkormányzat köteles lesz tájékoztatni az ügyfelet. Az üzemzavar idejét figyelmen kívül kell majd hagyni a határidők számításánál.
Nyíregyháza és Ábrahámhegy működteti a legjobb portálokat
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) és a TÁRKI tavaly őszi felmérése szerint honlapot majdnem pontosan a magyarországi települések fele tart fenn. Ezen belül azonban óriásiak a regionális különbségek. A közép-magyarországi települések 77 százaléka, a dél-alföldiek 68 százaléka található meg az interneten, a nyugat-dunántúli helyhatóságoknál viszont kevesebb, mint negyven százalék ez az arány. A népességszám is összefüggést mutat a honlapokkal. A 10 ezer főnél több lakost számláló önkormányzatok körében már általánosnak mondható, hogy saját weblapjuk van (97 százalék), ám az ezer főnél kisebb településeknek csak bő harmada rendelkezik ilyennel.
Az IHM és a TÖOSZ által indított E-go program célja, hogy segítséget nyújtson az önkormányzatok informatikai felzárkózásához. A TÖOSZ idén két mintaprojektet indít, amelyben a Linux alapú rendszerek megbízhatóságát és költségigényét vizsgálják meg. (A szabad forráskódú Linux a TÖOSZ szerint más operációs rendszerekhez viszonyítva olcsó és megbízható). A szövetség időpecséttel és digitális aláírással ellátott dokumentumokat is kiad, ennek tapasztalatait szintén megosztja majd a tagokkal.
A TÖOSZ és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) kedden adta át a legjobb honlapokat működtető önkormányzatoknak az úgynevezett E-go Díjakat. A nagyvárosok díját és a fődíjat Nyíregyháza kapta, a megyék közül Somogy megye , a városok kategóriájában Kazincbarcika , a kistelepülések közül pedig Ábrahámhegy honlapját találták a legjobbnak. A szakértők az információtartalmat, a hasznos szolgáltatásokat és a testreszabhatóságot vizsgálták.
Az IHM egyik legfontosabb idei célja az önkormányzati informatika fejlesztése, a helyhatóságok összesen 35 milliárd forintra pályázhatnak - közölte a keddi E-go konferencián Kovács Kálmán. Az Európa-terv például az önkormányzatok elektronikus ügyintézési szolgáltatásainak fejlesztéséhez, a hivatalok átalakításához és a minősített biztonságú elektronikus aláírás alkalmazásának bevezetéséhez ad támogatást. A pályázatokat a tízezernél népesebb önkormányzatok és a települési társulások adhatják be szeptember 30-ig. Az unió regionális fejlesztési alapjából érkező támogatás teljes összege 2, 18 milliárd forint. A költségek 87,5 százalékát állja az európai közösség.
Eger komplex elektronikus közigazgatási rendszerének kialakítását szolgáló projektje már az uniós pályázat előkészítő alapból is kapott segítséget. A város tervezett fejlesztése három elemből épül fel: egy kétirányú kommunikációt lehetővé tevő önkormányzati ügyfélszolgálatból, a közbeszerzést és a kereskedelmet támogató részből, valamint a környező településeket a vállalkozásokat hálózatba kapcsoló egységből. A települések és azok társulásai hazai forrásokra is pályázhatnak, ilyen például az informatikai tárca intelligens települések, intelligens régiók létrehozását elősegítő 400 millió forintos alapja , amelyre március 16-ig várják a jelentkezőket.
Piróth István, az informatikai minisztérium e-közigazgatás főosztályának megbízott vezetője úgy véli, öt év kell még ahhoz, hogy Magyarországon a lakosság 15 százaléka, vagyis másfélmillió polgár hozzáférhessen az elektronikus közigazgatás első három fázisa nyújtotta lehetőségekhez. A szakember hozzátette, nem lenne célszerű, ha minden település önállóan kezdene hozzá az eljárások elektronizálásához, ennek költsége ugyanis minimálisan is több tízmillió forint. A kistérségek ennek megfelelően máshol már működő technológiákat fognak átvenni - irja a Magyarorszag.hu cikke.
A magyar települések mintegy fele tart fenn honlapot, ezek azonban az e-aláírás és a belső ügyvitel hiányosságai miatt még nem alkalmasak a papírmentes munkavégzésre. "Az elektronikus ügyintézés a jövőben az önkormányzatok alapfeladatai közé fog tartozni, ezért szükség lenne informatikai normatív támogatás bevezetésére" - nyilatkozta Kovács Kálmán. Az informatikai miniszter szerint a finanszírozásban is meg kell mutatkoznia annak, hogy az e-szolgáltatás az iskolák fenntartásához vagy az utak karbantartásához hasonlóan a települések kötelező feladata lesz. Ausztriában becslések is készültek az elektronikus önkormányzat költségeiről, az Osztrák Városszövetség évente és lakosonként 15 euró, vagyis csaknem négyezer forint ráfordítással számolt.
Az aktahegyek felszámolására egyébként már nem kell sokáig várni, a közigazgatási eljárásokról szóló törvény tervezete ugyanis a központi igazgatási szerveknek már jövő júliustól, az önkormányzatoknak pedig 2010-től előírná az elektronikusan érkező ügyek fogadását.
Az elektronikus szolgáltatások első lépcsője az egyszerű információközlés. A hazai portálok többsége még csupán erre alkalmas. Ezt követi az állampolgárok és hivatalok on-line kommunikációja, vagyis az űrlapok letöltése és a különböző a fórumok. A nagyobb települések portáljain már általában megtaláljuk ezeket az elemeket. Debrecen honlapján ezekenkívül a város legnagyobb adófizetői nyomon követhetik a helyi adóbefizetéseket is. Veszprém város honlapján májustól on-line, vagyis valós idejű családjogi, mentálhigiénés, lelkisegély és egészségügyi tanácsadás működik majd. Egyre több helyen várják a hivatalok e-mailen is a lakosság különböző építéshatósággal kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit. Elterjedtnek tekinthető a polgármesterek on-line interjúja is.
A harmadik szint az interakció, ilyen például az űrlapok elektronikus kitöltése és elküldése, amiből azonban még akta lesz a hivatalban. Ehhez már szükséges az ügyfelek egyértelmű azonosítására alkalmas elektronikus aláírás, az ezzel kapcsolatos szabályokat jelenleg készíti elő az informatikai tárca. Ennek megfelelően a klasszikus értelemben vett elektronikus ügyintézéssel még egyetlen magyar önkormányzatnál sem találkozunk. Az e-szolgáltatások utolsó stádiuma az úgynevezett tranzakciós szint, amikor az ügyintézés, valamint az üzleti tranzakciók teljes egészében az interneten bonyolódnak. Ebben a fázisban az ügyek papír formájában már sehol nem jelennek meg a rendszerben.
A papírmentes önkormányzat nem képzelhető el a hatóság belső munkájának teljes átszervezése nélkül. A hivatalon belüli e-ügyintézés nem jelent mást, mint személyekre lebontott és pontosan megfogalmazott hatásköröket, valamint az ügyfolyamatok elektronikus küldési és nyomon követési lehetőségét. Az átláthatóbb szervezet hatékonyabb munkavégzést is eredményezne. Az on-line kapcsolattartást a képviselő-testületek tagjaira is ki lehet terjeszteni, ők például elektronikus formában kaphatnák meg az előterjesztéseket. A hivatali szervezet elektronizálása terén a legtovább a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat jutott, ott ugyanis a belső informatikai hálózat segítségével már elektronikusan elindíthatóak az ügykezelési folyamatok.
A közigazgatási eljárásról szóló törvény tervezete szerint az elektronikus ügyintézés az állampolgároknak nem lesz kötelező, a hatóságok azonban nem tagadhatják majd meg a világhálón érkező ügyek intézését. Az új és nem mindig megbízható technológia miatt a törvénytervezet kiemelt jelentőséget tulajdonít az adatok biztonságának. Alapvető fontosságú lesz például az ügyfél azonosítása, ezt vagy elektronikus aláírással, vagy a személyazonosító és lakcím adatokkal lehet majd igazolni. A világhálón érkező adatok könnyen elveszhetnek vagy megsemmisülhetnek, ezért a dokumentum megérkezéséről értesítést fog küldeni a polgármesteri hivatal a feladónak.
A hatóságoknak meg kell teremteniük az elektronikus úton érkezett adatok sérthetetlenségének a feltételeit is. További előírás, hogy az ügyintézés során felmerült technikai problémákról az önkormányzat köteles lesz tájékoztatni az ügyfelet. Az üzemzavar idejét figyelmen kívül kell majd hagyni a határidők számításánál.
Nyíregyháza és Ábrahámhegy működteti a legjobb portálokat
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) és a TÁRKI tavaly őszi felmérése szerint honlapot majdnem pontosan a magyarországi települések fele tart fenn. Ezen belül azonban óriásiak a regionális különbségek. A közép-magyarországi települések 77 százaléka, a dél-alföldiek 68 százaléka található meg az interneten, a nyugat-dunántúli helyhatóságoknál viszont kevesebb, mint negyven százalék ez az arány. A népességszám is összefüggést mutat a honlapokkal. A 10 ezer főnél több lakost számláló önkormányzatok körében már általánosnak mondható, hogy saját weblapjuk van (97 százalék), ám az ezer főnél kisebb településeknek csak bő harmada rendelkezik ilyennel.
Az IHM és a TÖOSZ által indított E-go program célja, hogy segítséget nyújtson az önkormányzatok informatikai felzárkózásához. A TÖOSZ idén két mintaprojektet indít, amelyben a Linux alapú rendszerek megbízhatóságát és költségigényét vizsgálják meg. (A szabad forráskódú Linux a TÖOSZ szerint más operációs rendszerekhez viszonyítva olcsó és megbízható). A szövetség időpecséttel és digitális aláírással ellátott dokumentumokat is kiad, ennek tapasztalatait szintén megosztja majd a tagokkal.
A TÖOSZ és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) kedden adta át a legjobb honlapokat működtető önkormányzatoknak az úgynevezett E-go Díjakat. A nagyvárosok díját és a fődíjat Nyíregyháza kapta, a megyék közül Somogy megye , a városok kategóriájában Kazincbarcika , a kistelepülések közül pedig Ábrahámhegy honlapját találták a legjobbnak. A szakértők az információtartalmat, a hasznos szolgáltatásokat és a testreszabhatóságot vizsgálták.
Az IHM egyik legfontosabb idei célja az önkormányzati informatika fejlesztése, a helyhatóságok összesen 35 milliárd forintra pályázhatnak - közölte a keddi E-go konferencián Kovács Kálmán. Az Európa-terv például az önkormányzatok elektronikus ügyintézési szolgáltatásainak fejlesztéséhez, a hivatalok átalakításához és a minősített biztonságú elektronikus aláírás alkalmazásának bevezetéséhez ad támogatást. A pályázatokat a tízezernél népesebb önkormányzatok és a települési társulások adhatják be szeptember 30-ig. Az unió regionális fejlesztési alapjából érkező támogatás teljes összege 2, 18 milliárd forint. A költségek 87,5 százalékát állja az európai közösség.
Eger komplex elektronikus közigazgatási rendszerének kialakítását szolgáló projektje már az uniós pályázat előkészítő alapból is kapott segítséget. A város tervezett fejlesztése három elemből épül fel: egy kétirányú kommunikációt lehetővé tevő önkormányzati ügyfélszolgálatból, a közbeszerzést és a kereskedelmet támogató részből, valamint a környező településeket a vállalkozásokat hálózatba kapcsoló egységből. A települések és azok társulásai hazai forrásokra is pályázhatnak, ilyen például az informatikai tárca intelligens települések, intelligens régiók létrehozását elősegítő 400 millió forintos alapja , amelyre március 16-ig várják a jelentkezőket.
Piróth István, az informatikai minisztérium e-közigazgatás főosztályának megbízott vezetője úgy véli, öt év kell még ahhoz, hogy Magyarországon a lakosság 15 százaléka, vagyis másfélmillió polgár hozzáférhessen az elektronikus közigazgatás első három fázisa nyújtotta lehetőségekhez. A szakember hozzátette, nem lenne célszerű, ha minden település önállóan kezdene hozzá az eljárások elektronizálásához, ennek költsége ugyanis minimálisan is több tízmillió forint. A kistérségek ennek megfelelően máshol már működő technológiákat fognak átvenni - irja a Magyarorszag.hu cikke.