Berta Sándor
Monopolhelyzet az angliai szélessávú internetpiacon
Nehéz helyzetben vannak az alternatív, szélessávú internet-hozzáféréseket kínáló cégek Nagy-Britanniában. Ezt állapította meg kritikus hangvételű, legfrissebb jelentésében a Brit Kereskedelmi és Ipari Bizottság (Trade and Industry Select Commitee).
A dokumentum szerint a British Telecom-mal (BT) konkuráló szélessávú internet-eléréseket hirdető vállalatok nehezen találják meg a helyüket a brit piacon. Ennek oka az, hogy a beruházások többsége nem fizetődik ki a kínált sávszélesség (512 Kb/s) nem elég gyors!
Ami azonban a legfontosabb ok, hogy a korábban a piacot uraló cégek, átmentették a korábbi pozícióikat és DSL-ajánlatokkal, valamint agresszív árpolitikával bombázzák az embereket. Ráadásul szinte "kiskirályokként" viselkednek, ha kedvük tartja, befagyasztják az árakat. A kisebb cégek egy időben azzal próbálkoztak, hogy leszerződtek például a British Telecom mellé, mint a BT szélessávú internet-csomagjait kínáló partner, ám ez a megoldás sem vált be.
A helyzet odáig fajult, hogy már a brit piacfelügyeleti szervezetnek, az Ofcomnak kellett közbelépnie és vizsgálatot indítania. Hiába vannak ugyanis a BT mellett konkurens cégek, ha csak tőle vehetnek szélessávú internet-kapacitást, ezáltal azonban rá vannak utalva. Így például nem kínálhatják olcsóbban a portékájukat, mint a monopolhelyzetben lévő társaság. A kis cégek az Ofcom befolyásában reménykedve várják a helyzet jobbra fordulását, míg a British Telecom az eddig beruházott 700 millió fontos (közel egymilliárd eurós) "csekkjét lobogtatja" és kilátásba helyezte a további beruházások lelassítását vagy leállítását.
Szakértők szerint a brit példa is jól mutatja, hogy egész Európában kudarcba fulladt az a törekvés, amely egy szabad és tisztességes telekommunikációs piac létrehozására irányult. Egyes kirívó kivételektől - mint például a mobiltelefónia - eltekintve ugyanis szinte mindenütt az egykor a piacokat uraló vállalatok tartják kézben most is a piac 80-90 százalékát. A konkurens kisebb társaságok így gyakran a bevételük 50 százalékát is kénytelenek befizetni a nagyok kasszájába ahhoz, hogy talpon maradhassanak.
A dokumentum szerint a British Telecom-mal (BT) konkuráló szélessávú internet-eléréseket hirdető vállalatok nehezen találják meg a helyüket a brit piacon. Ennek oka az, hogy a beruházások többsége nem fizetődik ki a kínált sávszélesség (512 Kb/s) nem elég gyors!
Ami azonban a legfontosabb ok, hogy a korábban a piacot uraló cégek, átmentették a korábbi pozícióikat és DSL-ajánlatokkal, valamint agresszív árpolitikával bombázzák az embereket. Ráadásul szinte "kiskirályokként" viselkednek, ha kedvük tartja, befagyasztják az árakat. A kisebb cégek egy időben azzal próbálkoztak, hogy leszerződtek például a British Telecom mellé, mint a BT szélessávú internet-csomagjait kínáló partner, ám ez a megoldás sem vált be.
A helyzet odáig fajult, hogy már a brit piacfelügyeleti szervezetnek, az Ofcomnak kellett közbelépnie és vizsgálatot indítania. Hiába vannak ugyanis a BT mellett konkurens cégek, ha csak tőle vehetnek szélessávú internet-kapacitást, ezáltal azonban rá vannak utalva. Így például nem kínálhatják olcsóbban a portékájukat, mint a monopolhelyzetben lévő társaság. A kis cégek az Ofcom befolyásában reménykedve várják a helyzet jobbra fordulását, míg a British Telecom az eddig beruházott 700 millió fontos (közel egymilliárd eurós) "csekkjét lobogtatja" és kilátásba helyezte a további beruházások lelassítását vagy leállítását.
Szakértők szerint a brit példa is jól mutatja, hogy egész Európában kudarcba fulladt az a törekvés, amely egy szabad és tisztességes telekommunikációs piac létrehozására irányult. Egyes kirívó kivételektől - mint például a mobiltelefónia - eltekintve ugyanis szinte mindenütt az egykor a piacokat uraló vállalatok tartják kézben most is a piac 80-90 százalékát. A konkurens kisebb társaságok így gyakran a bevételük 50 százalékát is kénytelenek befizetni a nagyok kasszájába ahhoz, hogy talpon maradhassanak.