A Svájcban, Genfben ma kezdődő információtechnológiai ENSZ-világtalálkozó egyik fő napirendi pontja az lesz, hogy vajon az emberi alapjogok közé tartozik-e az internethez való hozzáférés is?

Többek között erről is tanácskozik majd a mintegy 6 ezer résztvevő, valamint az 50 állam- és kormányfő. A témák között szerepel például egy digitális szolidaritási alap létrehozása és az új "internetkormány" felállítása. A digitális szolidaritási alap létrehozását például a harmadik világ országai kezdeményezik, hogy ezáltal is csökkenteni lehessen a gazdagabb és a szegényebb országok közötti úgynevezett digitális szakadékot. A fejlett államok viszont ahhoz kötik az alap létrehozását, hogy az abban betöltött tagság önkéntes lehet-e. Ennek ellenére számos cég, így például a Genfben standdal jelenlévő Siemens is természetesen új piacokat lát a fejlődő országokban.

Politikai kérdéssé vált az is, hogy emberi alapjognak minősül-e az internethez való hozzáférés? Kína e javaslat ellen van, mivel ott közismerten a világháló képezi a kormányellenes véleménynyilvánítás egyik fő alapját. A "Riporterek határok nélkül" szervezet jelentése szerint Kínában 30 ezerre tehető azoknak a közalkalmazottaknak a száma, akiknek a feladata a chatszobák és chatcsatornák ellenőrzése és a kormányellenes propagandisták felkutatása.


Balra Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapítója, középen Kofi Annan ENSZ főtitkár, jobbra pedig a svájci szövetségi elnök, Pascal Couchepin
A harmadik fontos kérdés az úgynevezett internetkormány összetétele. Az Egyesült Államok azt szeretné, ha továbbra is az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) tartaná a kezében a szálakat. Mivel azonban ez a grémium erős amerikai befolyás alatt áll, egyre több olyan hangot hallani, hogy a szervezet szerepét vegye át az International Telecommunication Union (ITU), azaz a Nemzetközi Telekommunikációs Szövetség.

A Világgazdasági Fórum (WEF) egy harmadik utat is elképzelhetőnek tart, amint arról a Global Information Technology Reportban, azaz a Globális Információtechnológiai Riportban beszámolt. Ebben kielemeztek minden befolyásoló tényezőt és országonkénti adatot, így például a telefoncsatlakozások és a mobiltelefont használók számát, sőt azt is, hogy hány embernek van számítógépe és hánynak internet-hozzáférése. Az utóbbi kettőt különös tekintettel a GDP-re is kivetítették.

A 102 állam adatait tartalmazó listát az Egyesült Államok, Szingapúr és a skandináv országok vezetik. A WEF szerint ezeknek az államoknak van a leginkább lehetőségük arra, hogy kihasználják a hálózati ökonómiában rejlő lehetőségeket. Németország a 11-edik helyen található. Európa kétségkívül az információstechnológia egyik központja. Az európai országok közötti csekély különbségek azt mutatják, hogy az "öreg kontinens" államainak kormányai szívügyüknek tekintik az IT-t és javítani szeretnének a jelenlegi állapotokon - mindezt Fiona Paua, a WEF képviselője nyilatkozta.

A lista végén az afrikai és a közép-amerikai országok találhatók. Ezek fő jellemzője, hogy alig van internet-hozzáférés. Amennyiben ez változik, a fejlődő világ egyszerűbben és hatékonyabban tudná értékesíteni az agrár- és a textilipari termékeket.