Rónai György

Intel: órajelnövelés a teljesítmény rovására is

Az eddigi várakozásoknak megfelelően az Intel harmadik generációs NetBurst processzora alapjában lassabb, mint az előd, a Northwood magos Pentium 4. Ennek oka a hosszabb feldolgozó futószalag, amely által tovább akarják növelni az elérhető maximális órajelet.

Az Intel munkatársai a Prescott futószalagjának pontos hosszával kapcsolatban egyelőre nem kívántak nyilatkozni, annyit azonban elárultak, hogy az hosszabb lesz, mint a Northwood magos Pentium 4 processzoré. "A Prescottban hosszabb futószalag lesz, ami azt jelenti, hogy a chip órajelenként kevesebb munkát tud majd elvégezni, viszont a sebessége növekedni fog" - nyilatkozta a chipgyártó egyik magát megnevezni nem kívánó munkatársa.

Különböző értesülések szerint a Prescott futószalagja (pipeline) újabb 10 lépcsővel lett hosszabb, tehát már 30 lépésből áll. A nagyobb futószalag segítségével a processzorban kisebb részekre lehet felbontani az egyes utasításokat, és ezáltal könnyebben feldolgozhatóvá, jobban párhuzamosíthatóvá válnak, tehát gyorsabban lehet végrehajtani őket. Ez a megközelítés jóval magasabb órajelet engedélyez, azonban egy-egy ugrás-előrejelzési hiba folytán jóval hosszabb futószalagot kell újratöltenie a processzornak, ami nagyobb késleltetéseket jelent.

Szakértők szerint a hosszabb futószalag révén az Intel várhatóan teljesíteni tudja azon tervét, hogy még az idén 4 GHz-es működési frekvenciájú processzort dob piacra. A heteken belül bemutatkozó első Prescott chipek kezdőfrekvenciája egyébként 3,4 GHz lesz.

Klikk ide!
Az Intel Prescott tervek - klikk a képre a nagyításhoz

Egyes szakértők máris kritikus hangnemben nyilatkoztak az Intel ezen megoldásáról, ugyanis úgy vélik, hogy az Intel mostanság tulajdonképpen csak a show kedvéért növeli processzorai működési frekvenciáját. A legtöbb felhasználó mind a mai napig az alapján vásárol személyi számítógépet, hogy az abban található processzor frekvenciája mekkora, a chip valós teljesítményével általában nem sokan foglalkoznak. Az Intel ennek köszönhetően nyeregben érezheti magát, hiszen működési frekvencia tekintetében az Intel processzorok alaposan megelőzik a konkurens AMD chipeket, melyek éppen ezért teljesítmény viszonyszám jelöléssel vannak ellátva.

"Az Intel szinte már-már megrögzötten növeli a futószalag hosszát, csak azért, hogy processzorainak frekvenciáját még magasabbra tudja tornázni" - nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Peter Glaskowsky, az Int-Stat/MDR-féle Microprocessor Report főszerkesztője.

A történelem során természetesen a processzorgyártók folyamatosan növelték a futószalagok hosszát, azonban eddig nem volt szó túl drámai változásokról. Egyetlen egy eset ismert, amikor egy piaci termékben kritikán aluli teljesítményt kaptak végeredményül, méghozzá az első Pentium 4, vagyis a Willamette esetén. Ezek jóval lassabbak voltak nemhogy az AMD Athlon processzorainál, de még a közvetlen előd Pentium III-nál is. Köszönhetően azonban az ezáltal gyorsan növelhető processzor órajelnek, az Intel Pentium 4 processzorainak sikerült visszaszerezni a sebességfölényt, pontatlan számításokkal élve nagyjából 2,53 GHz-nél. Természetesen ez még így sem fenékig tejfel, hiszen az egyre növekvő órajel egyre növekvő fogyasztást is eredményez, ami folytán a következő határoló tényező valószínűleg a chipek hőtermelése lesz.

Annak érdekében, hogy a mélyebb futószalag teljesítmény-veszteségeit kompenzálják, az Intel folyamatosan fejlesztette a NetBurst architektúrát. Ennek elérése végett azon a cég több fontos változtatást hajtott végre. Az egyik ezek közül a javított ugrásbecslési algoritmus, amely által minimalizálni tudják az ilyen jellegű hibákból adódó késlekedéseket. A másik bevett szokás az integrált gyorsítótárak méretének növelése, amely által több adatot képes helyben tárolni, ahol sokkal gyorsabb a feldolgozás és az adatátvitel is.

Arról egyelőre nem szivárgott ki semmi információ, hogy azonos frekvencián pontosan mekkora különbség van a két processzor teljesítménye között, azonban a Prescott hivatalos, február másodikai indításával erre bizonyosan fény derül.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • mir #149
    "Nemtom.Szerintem a lieáris algebra nem egy vészes terület.Szeintem csak nem mélyedtél bele igazán,vagy én nem tudom rendesen.:-)"
    ebben egyetértünk: valóban nem nehéz, csak nekem megmaradt a jó középiskoláés szokásom, hogy úgy kell levizsgázni a lehető legjobban, hogy közbe semmit se tudok. tehát pótolni kell. mail megy.
  • mir #146
    ha dobsz eg mailcímet küldöm a kvaterniós anyagot.
  • mir #145
    "Na,most végigolvasva a mirrel folytatott beszélgetésemet,jópár matematikai szakszót írtam rosszul,illetve vétettem néhány hibát.Sorry."
    ez sajnos van nekem is bőven, nincs még elég nagy gyakorlatom e téren, és ha nem olvasom át 2* amit leírok(mint ahogy nem szoktam) akkor hemzseg a hibáktól.

    Nos a kvaterniókról van vagy 3/4 oldal de az egy készülő jegyzet 40 oldalas részének a legvége, az előtte lévő dolgok nélkül nehezen érthető. azaz inkább értelmetlennek tűnik minden, amit abban leírnak. a többi dolgot felsőbbévesektől hallottam, még nem tartok ott. angolul a neten biztos van sokmminden, de még sajnos nem vagyok olyan szinten, hogy ez beszédtémán túl is érdekelhessen.

    "Hú,ha valamelyik művelet sorrendje nem felcserélhető,már ilyen kúl szavat lehet használni?kúl"
    szakmai ártalom, de ha minden szakszó helyett a magyar(a tényleg magyar, nem magyarított) szavakat használnánk, akkor a könyveink legalább kétszer, de inkűább háromszor lennének hosszabbak, és jóval áttekinthetetlenebbek(mert egy magyarított szót gyakran csak mondjuk egy olyan 10-15 szavas mondattal, vagy a definícióval lehet helyettesíteni)
    sorry

    "Egyébként gépészmérnök vagyok,és se c++ programozást,se 3d grafikát nem tanultam.Ez csak a hobbim.:-)
    Ha hétköznap melósokkal kell vitatkoznod,meg idióta beszállítokkal,akkor ez egészen jó kis kikapcsolódás.:-)"
    a 3D grafikához sok linalg kell, amit én nem tudok, most vizsgáztam belőle egy hármast, azt sürgősen javítanom kell. ha már átlátod ezeket a dolgokat ösztönösen, akkor az egy nagyon komoly szint. a linalg tipikusan az a tárgy szerintem, amit könyű bemagolni, de valóban megérteni nehéz, és emellett fontos is.

    "Most ez a 16 dimenzió mint megnevezés igazábol a mátrixot mint szám éretlmezi.Hopsz,ez is ferdetestet alkot.:-)kúl
    Az pedig,hogy a "mátrixot 4 dimes vektortérnek tekintem" írásom pedig eléggé nagy marhaság,hiszen a mátrix az általam leítr öszefüggésben nem alkothat vektorteret."
    nem a 16 dimenzió az a vektortérre vonatkozik. a vektortér elemei vektorok, a számtest elemei számok. ha nagyon bele akarjuk erőszakolni a dolgot, akkor sem mondhatjuk, hogy a vektortér test, mert a nullvektornak nincs skalárral-való-szorzásra nézve multiplikatív inverze(double sorry)

    van itten egy kis anyag, egy haverom készítette: algebrai struktúrák
    azt hiszem, hogy ebben még vannak hibák, valahová összeírtuk, mi mindent kellene javítani, de még szerintem nem csinálta meg, meg ha megcsinálta volna sem lenne meg nekem az új változat.
    ha valami nagyon illogikusan néz ki, akkor az valóban hibás lehet.
  • mir #143
    "Many game programmers have already discovered the wonderful world of quaternions and have started to use them extensively. Several third-person games, including both TOMB RAIDER titles, use quaternion rotations to animate all of their camera movements. Every third-person game has a virtual camera placed at some distance behind or to the side of the player's character. Because this camera goes through different motions (that is, through arcs of a different lengths) than the character, camera motion can appear unnatural and too "jerky" for the player to follow the action. This is one area where quaternions come to rescue. "
    nos, a TOMB RAIDER kamerakezelése negatív példaként állhatna mnden játékfejlesztő előtt:D
    de ettől függetlenül ez érdekes dolog, ezzel még nem találkoztam.

    "Ezzel még nem találkoztam.A mátrixokat én a rangjának megfelelő dimenziójú vektortérnek tekintem.Mi a franctól lehetne egy 4*4-es mátrixra azt mondani,hogy 16 dim.-es vektorterű?"
    az a in T^{n times m} mátrix T számtest felett n*m dimenziós vektortér. csakis n*m. lehet más számtest felett más dimenziós, de T számtest felett csak n*m-es. Tehát az n times m alakú mátrixok t szt. felett n*m dimenziós vektorteret alkotnak, mert teljesülnek az axiómák, amiket most nem bizonyítanék.

    "Mi a franc az az algebrai ferdetest?"
    ugya a kvaterniókat szemléletesen számpároknak tekinthetük, két komplex szám által alkotott számpárnak.
    a kvaterniók azért ferdetest, és nem test, mert a szorzásuk nem kommutatív. egyébként az összes tulajdonságuk megegyezik bármely test tulajdonságaival.

    télleg progmatos vagyok. máshol ilyeneket nem tanítanak? itt szerintem eléggé sokmindenbe túlságosan is belemennek, annyira, amennyire nem lenne már indokolt.
    a linket köcc, olvasgatom.

  • mir #139
    elfelejtettem: nem tudod, hol találok még ezzel kapcsoatos infót?
  • mir #138
    "az 16 elem,és 4 dimenzió.(pontosabban a mátrix rangja 4).
    "
    a 4 times 4 -es mátrix 16 dimenziós vektortér.

    "A third personokban használt matematikai mőódszer a quaternions.(pontosabban ez ugyanolyan szátest mint a valós v. komplex számok,csak 3 imaginárius+1 valós tagot tartalmaz. 2i+1v-re nem lehet algebrát építeni.)"
    ferdetestet alkotanak a kaverniók, hogy pontosak legyünk.
    és ilyan célú felhasználásukról még nem hallóttam. még csak robotvezérléssel kapcsolatban találkoztam vele.
  • Omegared #114
    Kedves I96.

    1.
    TFH. (tegyük fel hogy) adok neked kerek perec 2* kb 35 ezer kemény valutát, Magyar Forintot.
    TFH. van két felső-középkategóriás alaplapod, mondjuk MSI, vagy felső kategóriás Asus (nem az "X-X"-el végződő típusú).

    Siess el a sarki számtecheshez, nagy bociszemekkel nézz a bácsira, és kérj tőle 1 AMD, és 1 Intel processzort. A leggyorsabbat ami kijön a körülbelül 35e HUF-ból.

    A Ebolt árait vettem alapul, kétségtelen hogy van olcsóbb is, de ez elég ismert (ellenőrizhető).
    Mindazonáltal az olcsóbb helyeken arányosan olcsóbb mindkét általam kiválasztott processzor.
    és sajnos sok tapasztalatlan ember vásárol náluk, és a mögöttuk álló nagykertől is.

    Nézzük az Intel oldalt.

    Intel Celeron 478PGA 2700MHz BOX
    (128KB, 400Mhz-Northwood)
    Ára: nettó 26.640 Ft (bruttó 33.300 Ft)

    Amd oldal:

    AMD XP 2500+ CPU (1.83GHz, 512KB, 333MHz)
    AXDA2500-Barton

    Ára: netto 24.880 Ft (brutto 31.100 Ft)
    Venti nincs, + 2-4e HUF.


    Namost ugorj neki, telepíts, installálj (legyen mindkét gépben ugyanolyan videokártya, ugyanolyan memória (512mb 400DDR) 80Gb Seagate Barracuda IV. vinyó, stb.


    Kedvenc mondásod az órajel vita, és hogy az összteljesítmény a lényeg.

    1830 Megahertz áll az Intel 2700 (!) Megahertzével szemben.
    Hol van itt a PR számokkal való dobálódzás? 2500+ ez van írva a procra.

    Tesztek szerint (saját tapasztalat is), nézz szét nyugodtan az interneten, a 2500+-os Amd, gyorsabb mint a 2700mhz-s Intel Celeron.

    Ehhez a ponthoz érve jön az a duma hogy ne egy cerkához hasonlítsam az Athlont.
    De ehhez fogom hasonlítani, mivel kis országunkban az ÁR a döntő tényező, és sokan így választanak központi egységet gépükhöz.
    Ár-érték viszonylatban messze az Amd processzorai jelentik az optimális megoldást.

    Valamint megkérnélek még arra hogy mutass nekem egy programot ami nem megy az AMD platformon (mondjuk én csípőből mondanék néhányat, de ezek mind vagy Intel platformot tesztelő programok, vagy az Intel platformhoz való fejlesztői eszközök.).
    A haverom haverjának régi szobatársa duma nem kell.




    2.
    Hányadik neved ez (lehet én emlékszem rosszul )?
    Egy dologból rád ismertem. Az a bizonyos eset (vagy korábbi sérelem) azzal a K6-os procival… Mindig mikor valami hasonló vita kerekedik itt te biztosan megjelensz…


    Üdv.: Omegared
  • [HUN]PAStheLoD #100
    jó kis topic majd talán írok is bele ha lesz időm ;]
  • Dikkma #95
    Jó volt végigolvasni mindezt :)
  • Dikkma #94
    Igen, mert lámák. Sokmhz, intel.