Alex
Fizetős zeneszolgáltatások
Hatalmas sikerrel indult be a múlt héten az Apple új zeneszolgáltatása, mely az iTunes nevet kapta. Mivel versenytársaival, a PressPlayel vagy a Rhapsodyval ellentétben ennél semmilyen bonyolult előfizetés, kötelező vásárlás vagy egyéb korlátozás nincsen, népszerűsége már most közel jár a Napster hajdani dicsőségéhez. A felhasználók az öt legnagyobb kiadó több mint 200000 zeneszáma közül választhatnak, és darabonkénti 99 centes, azaz kb. 215 forintos díj kifizetése után már ki is irhatják CD lemezre a számokat.
A rivális Pressplay másfélszer annyi, 300000 számot kínál, de Windows Media Audio formátumban. Ez a havidíj mellett még rendkívül erős jogvédelmet (felhasználási korlátozásokat) is jelent.
Az egyetlen kikötés az iTunesnél a személyes felhasználás. A konkurensek szankciói, mint például a zeneszám eltűnik az előfizetés lejárta után, vagy a letöltött szám nem másolható MP3 lejátszóra, illetve az egész letöltött anyag fizikailag korlátozva van egyetlen számítógépre már a múlté. Steve Jobs egyenesen odáig ment, hogy kimondta, ezek a rivális szolgáltatások félve az ellenőrizhetetlen másolástól előfizetőiket majdhogynem bűnözőként kezelik. Persze az, hogy az Apple ennyire szabad kezet adhat a vásárlók kezébe csak kis részben a saját érdeme, a gátak többségét más vállalatok bontották le, évek hosszú során át előkészítve az utat a mostani lépéshez.
Habár az iTunes előnyeit jelenleg csak Mac felhasználók élvezhetik, még idén Windows alá is portolni fogják a rendszert. Persze közel sem lesz egyeduralkodó az Apple a zenei piacon, hacsak nem veszi meg az egyik nagy zeneipari kiadóvállalatot.
Az Apple modellje áll a legközelebb a fáljcserélő szolgáltatásokhoz, és megjelenése minden bizonnyal gyengíteni fogja azokat. A folyamatos minőségi ellenőrzés, mely többszázezer, zenét kináló felhasználó esetén nem lehetséges, az egységes kódolás, legális, de mégis rugalmas felhasználási szabályok miatt ugylátszik rengeteg ember hajlandó fizetni a zenéért. Mindez éveken át elképzelhetetlen volt, és persze ebben szerepet játszik a fájlcserével járó számos egyéb nehézség.
A többségnek elege van a Kazaa és társai mellé csomagolt kémprogramokból, a letöltés lassúságából, a rengeteg hamis anyagból, és hogy a legjobb minőség kiválasztásához tucatnyiszor is le kell tölteni ugyanazt a számot, így - mint most, az iTunes sikere után kiderült - az emberek főként megfelelő legális alternatíva hiján választották a fájlcserét.
"Az Apple sikere az egész zenei iparra kihat; a nagy kiadókat két dolog mozgatja, a félelem és a kapzsiság" - nyilatkozta Josh Bernoff elemző az E-Commerce Times magazinnak. Véleménye szerint a meglévő kereskedelmi csatornák fenntartásának kényelme miatt a félelem sokkal nagyobb volt, mint a bevétel utáni vágy. "Az elmúlt időszakban a kellemetlen szinttől a pánikig jutottak a kiadók, ez eredményezte a PressPlay és a MusicNet beindítását." A sikeres bevételi modell a zenék felhasználásának liberalizációjában is jelentkezni fog.
Az Apple magatartása éles ellentétben áll a RIAA sokkoló, félelmet keltő kampányaival. Az amerikai zenekiadók szövetsége amellett, hogy a beépített chatprogramokat használva fenyegetően üzengetnek a Grokster és Kazaa felhasználóknak, legújabb húzásuk az egyetemi felhasználók többezer dolláros kártérítésre kötelezése. Miután az amerikai Verizon internetszolgáltatót is utasították a filecsere-felhasználók adatainak kiadására, ez a jövőben biztosan nem marad egyedi eset. Mindezek természetesen a hálózatok hibás zeneszámokkal való elárasztása, és azokat gátló programok fejlesztése mellett történnek. Ennek a komplex, egészpályás letámadásnak összeadódó hatása lesz, de biztosan esélytelen marad egy népszerű legális alternatíva nélkül, mely ne feledjük, a PC-s felhasználók számára még mindig nem létezik. Az Apple sikere korántsem jelent győzelmet, olyan versenytársak vannak a piacon mint a Yahoo vagy az Amazon.com. A kiadóknak nem egy cég kiszolgálása, hanem a versenyeztetés az érdekük, így bizonyára számtalan helyen lehet majd megvásárolni a zeneszámokat. A cég zeneszolgáltatása valószínűleg teszt volt; a számítógépes tábor 2-3%-át jelentő Mac felhasználók kiváló próbaterepet jelentenek a nagyobb falat, a PC piac előtt.
Az iTunes azért is hasznos, mivel csökkenti a Microsoft digitális formátumok feletti uralmát. A felhasznált Advanced Audio Coding (AAC) nevű tömörítési eljárás minőségileg megveri ugyan az MP3-mat, de eddig nem került előtérbe a másolásvédelem hiánya miatt. Eddig csak az America Online használta online rádióadások sugárzására, de iparági elfogadottsága a jelenlegi siker után valószínűleg szélesebb lesz, akár zeneletöltési területen de facto szabvánnyá is válhat. Az AAC fejlesztésében az AT&T, a Dolby Laboratories, a Fraunhofer Intézet és a Sony Electronics vett részt, és elfogadta az International Organization for Standardization (ISO) szervezet is.
Az internetes médiaszabványok területén már régóta folyik a harc az egyeduralomért. A videók terén a Windows Media, a RealNetworks és a QuickTime a főszereplő, és mint az audiópiac is megmutatta, csak egy maradhat. Ugyan a zene terén az MP3 közel áll a digitális standard fogalmához, a kiadók biztonságra vágynak, mely mind az MP3-ból mind az MPEG-4-bol hiányzik, ezért a fejlesztők számára egyik sem kivánatos. Az Apple iTunes és QuickTime szoftvere felett - a felhasználónak kényelmetlenséget nem okozva, szinte láthatatlanul - a Fairplay nevezetu jogmenedzselo program őrködik, figyelve hány számítógépen játszák le a zeneszámot.
Persze a fájlcserét messze nem szabad temetni, főleg a nemrég történt, a RIAA Grokster és Morpheus programok elleni vesztes pere után, mely megállapította, hogy a cégek nem büntethetőek felhasználóik tettei miatt. Ez hatalmas siker a cégek számára, mivel egyrészt népszerűségük is radikálisan nőtt, másrészt a bíróságilag kimondott legalizációval, befektetők beáramlásával stabilizálódhat a programfejlesztésekhez szükséges pénzügyi erőforrás.
Persze a kép nem lenne teljes, ha nem ejtenénk szót James Speth Mac fejlesztőről, aki egy iTunes alapjain készülő fájlcserélő hálózaton dolgozik, mely az iCommune nevet kapta. A központi szervert nem használó, nyíltforrású program már készen van, azt a Sourceforge.net fejlesztői portálon publikálta. A riválisok szerint az Apple zeneszámonkénti számlázása semmilyen fejlődést nem jelent a kereskedelemben, többségük szerint komplex szolgáltatáscsomagokkal sokkal sikeresebbek lehetnek, és a nagyobb zeneeladási tapasztalattal rendelkező vállalatokkal nem versenyezhet egy számítógépgyártó. "Számtalan konkurens fog harcolni az Apple ellen" - nyilatkozta Zack Zalon, a Virgin Entertainment online rádiószolgáltatása, a Radio Free Virgin vezetője. "Az Apple kiváló számítógépcég, de nem zenekereskedő." Az internetes zenei piac még erősen keresi a helyét, amit a RealNetworks alig néhány hete történt Listen.com felvásárlása is mutat, ami a MusicNet és a Rhapsody szolgáltatások egyesülését jelenti.
Az Apple közlése szerint a mintegy egymillió eladott szám fele teljes albummal együtt került megvásárlásra. Ez cáfolja a kiadók azon aggodalmát, miszerint az internetes számonkénti eladás tovább csökkenti a már most is apadó albumeladások számát.
Az elemzők egyáltalán nincsenek meglepve: "Egy új formátum esetén az emberek először kedvenc előadóik albumait töltik le" - nyilatkozta Stephen Baker, az NPD Techworld szakértője. Persze az Apple is elhelyezett csapdákat a rendszerben, például a "Hotel California" eredeti verziója kislemezen nem, csak album részeként vásárolható meg. Az Apple közlése szerint a rendszerben lévő 200000 szám több mint felét legalább egyszer megvették.
Az első valóban sikeres zenebolt választ adhat a kiadók számára is, merre induljanak el. A kiadók régóta panaszkodnak a csökkenő eladásokra, de az eladások zuhanásában olyan tényezők is szerepet játszottak, mint a CD megjelenését követő felfutás. A '90-es évek elején gyakorlatilag minden korábbi albumot CD-re is átkonvertáltak, újra eladtak, ami igen jótékonyan hatott a bevételekre, és ehhez képest természetes az eladások csökkenése. A RIAA adatai szerint 2002 első felében egy évre visszamenőleg 7%-al apadt az eladott albumok száma.
Az Apple hozta el elsőként a grafikus felhasználói felületet, a tenyérgépeket (PDA) és a drótnélküli hálózatot, messze korábban azok PC-s megjelenése előtt. Steve Jobs ismét megmutatta az utat, nemcsak a zenekiadók, hanem az egész PC ipar számára; megnyílt az út a fizikailag független helyen lévő médiafájlok és a rugalmasabb internetes fizetési módszerek előtt. Persze ez nem szabadítja ki az Applet az 5%-os piaci részesedés gettójából - legalábbis Jobs következő megmozdulásáig biztosan nem.