SG.hu·
Az MI leginkább a pályakezdők állásait veszélyezteti
A 22 és 25 év közötti fiatalok foglalkoztatottsága 19 százalékkal alacsonyabb az MI által érintett területeken, mint azokban a munkakörökben, amelyek kevésbé kitettek az MI hatásainak.
Az MI-iparágat figyelő szakemberek évek óta arra figyelmeztetnek, hogy közeleg a munkahelyek apokalipszise, amelyet olyan, rendkívül intelligens MI-rendszerek idéznek majd elő, amelyek a legtöbb emberi feladatot olcsóbban képesek elvégezni. A Stanford Egyetem közgazdászainak kutatása azonban arra utal, hogy az MI már most is jelentős veszteségeket okozhat a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásában bizonyos területeken, miközben az idősebb munkavállalókat egyelőre nagyrészt nem érinti ez a hatás.
A "Canaries in the Coal Mine? Six Facts about the Recent Employment Effects of Artificial Intelligence" című tanulmány 2026 augusztusi kiadása friss adatokkal és pontosított statisztikákkal egészíti ki és módosítja az azonos című, tavaly publikált tanulmányt. A Stanford kutatói a frissítésben arra jutottak, hogy a tavaly azonosított foglalkoztatási trendek a pályakezdők körében továbbra is fennállnak, sőt erősödnek. Konkrétan a 22 és 25 év közötti munkavállalók foglalkoztatottsági szintje a leginkább "MI-kitett" foglalkozásokban jelenleg 19 százalékkal alacsonyabb, mint azoknak a kortársaiknak a foglalkoztatottsága, akik az MI által kevésbé veszélyeztetett területeken dolgoznak. Tavaly ez a különbség még csak 13 százalékos volt.
Ezeknek a számoknak a meghatározásához a kutatók az ADP humánerőforrás-menedzsment vállalat által rendszeresen összesített, anonimizált és nagy gyakorisággal frissített béradatok egy jelentős részhalmazát használták fel. A kutatócsoport ezután minden egyes foglalkozást értékelt abból a szempontból, hogy mennyire kitett az MI okozta zavaroknak. Ehhez egyrészt egy olyan, korábbi kutatók által kidolgozott mérőszámot használtak, amely a munkaerőpiacra gyakorolt lehetséges hatást méri - ennek a korábbi kutatásnak az eredményeit az év elején mi is némileg kritikusan vizsgáltuk -, másrészt pedig az Anthropic Economic Indexet, amely azt elemzi, hogy a különböző foglalkozásokon dolgozók ténylegesen hogyan használják a Claude modellt mindennapi munkájuk során. A Google a múlt hónapban hasonló jelentést tett közzé a Gemini különböző foglalkozásokban történő használatáról.
Amikor a kutatók a teljes gazdaságot vizsgálták, alig találtak különbséget a relatív általános foglalkoztatottságban azok között a munkakörök között, amelyeket az említett mérőszámok alapján az MI leginkább, illetve legkevésbé érint. Amikor azonban különválasztották a 22 és 25 év közötti munkavállalókat, más kép rajzolódott ki. A kutatók azt találták, hogy 2022 óta a "leginkább MI által érintett" állások felső 40 százalékában a foglalkoztatottság körülbelül 11 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a legkevésbé MI által érintett állások 60 százalékában az ugyanebbe a fiatal korcsoportba tartozó munkavállalók teljes foglalkoztatottsága 10 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.
Az adatok alaposabb vizsgálata azt mutatta, hogy a jelenség elsősorban az MI által érintett területeken dolgozó pályakezdők alacsonyabb felvételi arányán keresztül jelentkezik, nem pedig a felmondások vagy az elbocsátások számának növekedése miatt. A kutatók azt is megállapították, hogy ennek a korcsoportnak a munkaerőpiaci hatásai főként az alacsonyabb foglalkoztatottságban jelentek meg, nem pedig a bérek csökkenésében. A kutatók ugyanakkor arra is rámutattak, hogy nem minden olyan munkakör egyforma, amelyben fennáll az MI általi "felforgatás" lehetősége.
Az Anthropic Economic Indexében különbséget tesz az olyan feladatokkal kapcsolatos lekérdezések között, amelyek "automatizáló" jellegűek, vagyis teljes egészében kiváltják az ember által korábban elvégzett munkát, illetve az "kiegészítő" jellegű feladatok között, amelyek hatékonyabbá teszik az emberi munkavégzést, miközben továbbra is szükség van az emberre. E mérce alapján az olyan foglalkozások, mint a "könyvelők és könyvvizsgálók", valamint a "recepciósok és információs ügyintézők" az MI általi automatizálásnak leginkább kitett munkakörök közé tartoznak. Ezzel szemben az olyan pozíciókban, mint a "vezérigazgató" vagy a "regisztrált ápoló", az MI-t leggyakrabban az emberi munkát kiegészítő módon használják.
Nem meglepő módon éppen azokban a munkakörökben figyelhető meg manapság a pályakezdők foglalkoztatottságának legrosszabb relatív alakulása, ahol az MI általi automatizálás elterjedt. "Az eredmények összhangban vannak azzal, hogy az MI automatizálásra irányuló alkalmazásai a munkaerőt helyettesítik, miközben a kiegészítő felhasználási módokhoz stagnáló vagy növekvő foglalkoztatottság társul" - írják a kutatók.
A kutatók azt is feltételezték, hogy a pályakezdőket különösen erősen érintheti az MI hatása azokban a munkakörökben, amelyek nagymértékben "kodifikált" tudásra támaszkodnak. Ez olyan "formális, szabványosított, dokumentált tudás, amely oktatás, tankönyvek vagy írásos eljárások segítségével megtanítható". Ez szemben áll azokkal a munkakörökkel, ahol az MI elsősorban egy tapasztalt munkavállaló úgynevezett "tacit" tudását egészíti ki. Ez a tudás túlnyomórészt "gyakorlás, mentorálás és valós helyzetekkel való ismételt találkozás során sajátítható el" - írják a kutatók. Ennek a hipotézisnek a vizsgálatához a kutatók az O*NET kiterjedt foglalkozási adatbázisában meghatározott formális iskolai végzettségi követelményt használták annak közelítő mércéjeként, hogy az adott munkakör mennyire támaszkodik kodifikált tudásra.
Amikor a foglalkoztatási adatokat ennek megfelelően csoportosították, azt találták, hogy "a magasabb kodifikált tudással rendelkező foglalkozásokon lassabb a pályakezdők foglalkoztatottságának növekedése, míg a nagyobb tacit tudást igénylő foglalkozásokon gyorsabb a foglalkoztatottság növekedése a karrierjük közepén járó és a tapasztalt munkavállalók körében". Ugyanakkor a kutatók arra is jutottak, hogy a magasabb iskolai végzettség továbbra is védelmet jelenthet a Stanford kutatói által azonosított foglalkoztatási hatásokkal szemben.
Mint írják, azokban a foglalkozásokban, ahol nagyobb a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya, az MI szempontjából jobban kitett és kevésbé kitett munkakörök között "mérsékeltebb különbségek" mutatkoztak. Azokban a munkakörökben viszont, ahol kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló, "a legkevésbé MI-kitett foglalkozásokon a munkahelyek száma nőtt, míg a leginkább kitett foglalkozásokon csökkent a foglalkoztatottság".
Erik Brynjolfsson, a kutatás vezetője arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi trendek egy olyan közeli jövő felé mutatnak, amelyben az MI előtti korszakban már munkát vállalt emberek állásai nagyrészt megmaradnak, miközben a munkaerőpiacra belépő új korosztály számára számos állás eltűnhet. "A pályakezdőkre gyakorolt hatások, amelyeket mérünk, valósak, tartósak és egyre szélesebbek" - mondta. "És egyre jobban aggaszt egy olyan munkaerőpiac, amely megtartja az általános foglalkoztatottsági szintjét, miközben csendben bezárja a pályakezdők előtt a karrierjük kezdetéhez vezető bejáratot."
Az MI-iparágat figyelő szakemberek évek óta arra figyelmeztetnek, hogy közeleg a munkahelyek apokalipszise, amelyet olyan, rendkívül intelligens MI-rendszerek idéznek majd elő, amelyek a legtöbb emberi feladatot olcsóbban képesek elvégezni. A Stanford Egyetem közgazdászainak kutatása azonban arra utal, hogy az MI már most is jelentős veszteségeket okozhat a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásában bizonyos területeken, miközben az idősebb munkavállalókat egyelőre nagyrészt nem érinti ez a hatás.
A "Canaries in the Coal Mine? Six Facts about the Recent Employment Effects of Artificial Intelligence" című tanulmány 2026 augusztusi kiadása friss adatokkal és pontosított statisztikákkal egészíti ki és módosítja az azonos című, tavaly publikált tanulmányt. A Stanford kutatói a frissítésben arra jutottak, hogy a tavaly azonosított foglalkoztatási trendek a pályakezdők körében továbbra is fennállnak, sőt erősödnek. Konkrétan a 22 és 25 év közötti munkavállalók foglalkoztatottsági szintje a leginkább "MI-kitett" foglalkozásokban jelenleg 19 százalékkal alacsonyabb, mint azoknak a kortársaiknak a foglalkoztatottsága, akik az MI által kevésbé veszélyeztetett területeken dolgoznak. Tavaly ez a különbség még csak 13 százalékos volt.
Ezeknek a számoknak a meghatározásához a kutatók az ADP humánerőforrás-menedzsment vállalat által rendszeresen összesített, anonimizált és nagy gyakorisággal frissített béradatok egy jelentős részhalmazát használták fel. A kutatócsoport ezután minden egyes foglalkozást értékelt abból a szempontból, hogy mennyire kitett az MI okozta zavaroknak. Ehhez egyrészt egy olyan, korábbi kutatók által kidolgozott mérőszámot használtak, amely a munkaerőpiacra gyakorolt lehetséges hatást méri - ennek a korábbi kutatásnak az eredményeit az év elején mi is némileg kritikusan vizsgáltuk -, másrészt pedig az Anthropic Economic Indexet, amely azt elemzi, hogy a különböző foglalkozásokon dolgozók ténylegesen hogyan használják a Claude modellt mindennapi munkájuk során. A Google a múlt hónapban hasonló jelentést tett közzé a Gemini különböző foglalkozásokban történő használatáról.
Amikor a kutatók a teljes gazdaságot vizsgálták, alig találtak különbséget a relatív általános foglalkoztatottságban azok között a munkakörök között, amelyeket az említett mérőszámok alapján az MI leginkább, illetve legkevésbé érint. Amikor azonban különválasztották a 22 és 25 év közötti munkavállalókat, más kép rajzolódott ki. A kutatók azt találták, hogy 2022 óta a "leginkább MI által érintett" állások felső 40 százalékában a foglalkoztatottság körülbelül 11 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a legkevésbé MI által érintett állások 60 százalékában az ugyanebbe a fiatal korcsoportba tartozó munkavállalók teljes foglalkoztatottsága 10 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.
Az adatok alaposabb vizsgálata azt mutatta, hogy a jelenség elsősorban az MI által érintett területeken dolgozó pályakezdők alacsonyabb felvételi arányán keresztül jelentkezik, nem pedig a felmondások vagy az elbocsátások számának növekedése miatt. A kutatók azt is megállapították, hogy ennek a korcsoportnak a munkaerőpiaci hatásai főként az alacsonyabb foglalkoztatottságban jelentek meg, nem pedig a bérek csökkenésében. A kutatók ugyanakkor arra is rámutattak, hogy nem minden olyan munkakör egyforma, amelyben fennáll az MI általi "felforgatás" lehetősége.
Az Anthropic Economic Indexében különbséget tesz az olyan feladatokkal kapcsolatos lekérdezések között, amelyek "automatizáló" jellegűek, vagyis teljes egészében kiváltják az ember által korábban elvégzett munkát, illetve az "kiegészítő" jellegű feladatok között, amelyek hatékonyabbá teszik az emberi munkavégzést, miközben továbbra is szükség van az emberre. E mérce alapján az olyan foglalkozások, mint a "könyvelők és könyvvizsgálók", valamint a "recepciósok és információs ügyintézők" az MI általi automatizálásnak leginkább kitett munkakörök közé tartoznak. Ezzel szemben az olyan pozíciókban, mint a "vezérigazgató" vagy a "regisztrált ápoló", az MI-t leggyakrabban az emberi munkát kiegészítő módon használják.
Nem meglepő módon éppen azokban a munkakörökben figyelhető meg manapság a pályakezdők foglalkoztatottságának legrosszabb relatív alakulása, ahol az MI általi automatizálás elterjedt. "Az eredmények összhangban vannak azzal, hogy az MI automatizálásra irányuló alkalmazásai a munkaerőt helyettesítik, miközben a kiegészítő felhasználási módokhoz stagnáló vagy növekvő foglalkoztatottság társul" - írják a kutatók.
A kutatók azt is feltételezték, hogy a pályakezdőket különösen erősen érintheti az MI hatása azokban a munkakörökben, amelyek nagymértékben "kodifikált" tudásra támaszkodnak. Ez olyan "formális, szabványosított, dokumentált tudás, amely oktatás, tankönyvek vagy írásos eljárások segítségével megtanítható". Ez szemben áll azokkal a munkakörökkel, ahol az MI elsősorban egy tapasztalt munkavállaló úgynevezett "tacit" tudását egészíti ki. Ez a tudás túlnyomórészt "gyakorlás, mentorálás és valós helyzetekkel való ismételt találkozás során sajátítható el" - írják a kutatók. Ennek a hipotézisnek a vizsgálatához a kutatók az O*NET kiterjedt foglalkozási adatbázisában meghatározott formális iskolai végzettségi követelményt használták annak közelítő mércéjeként, hogy az adott munkakör mennyire támaszkodik kodifikált tudásra.
Amikor a foglalkoztatási adatokat ennek megfelelően csoportosították, azt találták, hogy "a magasabb kodifikált tudással rendelkező foglalkozásokon lassabb a pályakezdők foglalkoztatottságának növekedése, míg a nagyobb tacit tudást igénylő foglalkozásokon gyorsabb a foglalkoztatottság növekedése a karrierjük közepén járó és a tapasztalt munkavállalók körében". Ugyanakkor a kutatók arra is jutottak, hogy a magasabb iskolai végzettség továbbra is védelmet jelenthet a Stanford kutatói által azonosított foglalkoztatási hatásokkal szemben.
Mint írják, azokban a foglalkozásokban, ahol nagyobb a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya, az MI szempontjából jobban kitett és kevésbé kitett munkakörök között "mérsékeltebb különbségek" mutatkoztak. Azokban a munkakörökben viszont, ahol kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló, "a legkevésbé MI-kitett foglalkozásokon a munkahelyek száma nőtt, míg a leginkább kitett foglalkozásokon csökkent a foglalkoztatottság".
Erik Brynjolfsson, a kutatás vezetője arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi trendek egy olyan közeli jövő felé mutatnak, amelyben az MI előtti korszakban már munkát vállalt emberek állásai nagyrészt megmaradnak, miközben a munkaerőpiacra belépő új korosztály számára számos állás eltűnhet. "A pályakezdőkre gyakorolt hatások, amelyeket mérünk, valósak, tartósak és egyre szélesebbek" - mondta. "És egyre jobban aggaszt egy olyan munkaerőpiac, amely megtartja az általános foglalkoztatottsági szintjét, miközben csendben bezárja a pályakezdők előtt a karrierjük kezdetéhez vezető bejáratot."