SG.hu·
OpenAI: Európának országonként kell felkészülnie az MI munkaerőpiaci hatásaira
Nincs minden európai országra egyformán alkalmazható megoldás arra, hogyan kell kezelni a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatását - jelentette ki az OpenAI vezető közgazdásza.
A vállalat frissen közzétett jelentése szerint Németországban van a legtöbb olyan munkahely, amelyet a leginkább fenyeget az automatizáció, míg Luxemburgban a legmagasabb azoknak a foglalkozásoknak az aránya, amelyek a mesterséges intelligencia hatására akár bővülhetnek is. "Az Európai Unió tagállamainak saját terveket kell kidolgozniuk arra, miként kezeljék a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatását" - mondta hétfőn az OpenAI vezető közgazdásza. "Az unió egészére nem létezik olyan megoldás, amely minden országban egyformán alkalmazható a mesterséges intelligencia kapcsán" - jelentette ki Ronnie Chatterji az MI és a munka jövője című rendezvényen.
Az európai országok jelenleg azt próbálják felmérni, miként kezeljék a mesterséges intelligencia várható hatásait a munkahelyekre és a foglalkoztatásra. Az OpenAI hétfőn közzétett új jelentése szerint az Európai Unión belül Németországban, Görögországban és Olaszországban található a legtöbb olyan munkahely, amelynek "magas az automatizálási potenciálja". Ezzel szemben Luxemburgban, Svédországban és Hollandiában a legnagyobb azoknak a foglalkozásoknak az aránya, amelyek a mesterséges intelligencia révén várhatóan növekedhetnek.
A jelentés szerint az Európai Unióban a foglalkoztatottak valamivel kevesebb mint fele, vagyis 47 százaléka rövid távon nem számíthat közvetlen változásra. A foglalkoztatottak mintegy 14 százaléka olyan munkakörben dolgozik, amely viszonylag nagy rövid távú automatizálási potenciállal rendelkezik, további körülbelül 12 százalék pedig olyan foglalkozást végez, amely a mesterséges intelligencia hatására növekedhet, mivel az alacsonyabb költségek szélesebb körű hozzáférést tesznek lehetővé, vagy több projekt megvalósítását teszik gazdaságossá. A vállalat vezető közgazdásza Brüsszelben arról beszélt, hogy az egyes uniós országok gazdasági szerkezete eltérő szakpolitikai megközelítéseket tesz szükségessé.
"Ha egy olyan országra gondolunk, amelynek gazdasága nagymértékben a szolgáltatási szektorra épül, illetve egy olyanra, amely elsősorban a feldolgozóipartól függ, akkor a mesterséges intelligencia egészen más hatást gyakorol rájuk" - mondta Chatterji. Hozzátette, hogy olyan intézkedéseket, mint a nemzeti felkészülési tervek vagy a MI-ismeretek fejlesztésére helyezett hangsúly, valószínűleg az adott ország sajátos jellemzőihez kell igazítani. A közgazdász szerint az egyes országok nemzeti felkészülési terveit úgy kell tekinteni, mint amelyek kiegészítik az Európai Unió intézkedéseit, nem pedig helyettesítik azokat.
Hozzátette, hogy a brüsszeli intézmények jelentős szerepet játszhatnak annak meghatározásában, mely átképzési programok működhetnek azoknál a munkavállalói csoportoknál, amelyek munkakörei akár teljesen el is tűnhetnek. "Annak tényleges megállapítása, hogy mi működik, költségvetési forrásokat és kísérletezést igényel. Ezt gyakran az állami támogatások és a bizonyítékokon alapuló kutatások finanszírozása segíti elő, nem csupán maguknak a programoknak a bevezetése" - mondta Chatterji.
A vállalat frissen közzétett jelentése szerint Németországban van a legtöbb olyan munkahely, amelyet a leginkább fenyeget az automatizáció, míg Luxemburgban a legmagasabb azoknak a foglalkozásoknak az aránya, amelyek a mesterséges intelligencia hatására akár bővülhetnek is. "Az Európai Unió tagállamainak saját terveket kell kidolgozniuk arra, miként kezeljék a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatását" - mondta hétfőn az OpenAI vezető közgazdásza. "Az unió egészére nem létezik olyan megoldás, amely minden országban egyformán alkalmazható a mesterséges intelligencia kapcsán" - jelentette ki Ronnie Chatterji az MI és a munka jövője című rendezvényen.
Az európai országok jelenleg azt próbálják felmérni, miként kezeljék a mesterséges intelligencia várható hatásait a munkahelyekre és a foglalkoztatásra. Az OpenAI hétfőn közzétett új jelentése szerint az Európai Unión belül Németországban, Görögországban és Olaszországban található a legtöbb olyan munkahely, amelynek "magas az automatizálási potenciálja". Ezzel szemben Luxemburgban, Svédországban és Hollandiában a legnagyobb azoknak a foglalkozásoknak az aránya, amelyek a mesterséges intelligencia révén várhatóan növekedhetnek.
A jelentés szerint az Európai Unióban a foglalkoztatottak valamivel kevesebb mint fele, vagyis 47 százaléka rövid távon nem számíthat közvetlen változásra. A foglalkoztatottak mintegy 14 százaléka olyan munkakörben dolgozik, amely viszonylag nagy rövid távú automatizálási potenciállal rendelkezik, további körülbelül 12 százalék pedig olyan foglalkozást végez, amely a mesterséges intelligencia hatására növekedhet, mivel az alacsonyabb költségek szélesebb körű hozzáférést tesznek lehetővé, vagy több projekt megvalósítását teszik gazdaságossá. A vállalat vezető közgazdásza Brüsszelben arról beszélt, hogy az egyes uniós országok gazdasági szerkezete eltérő szakpolitikai megközelítéseket tesz szükségessé.
"Ha egy olyan országra gondolunk, amelynek gazdasága nagymértékben a szolgáltatási szektorra épül, illetve egy olyanra, amely elsősorban a feldolgozóipartól függ, akkor a mesterséges intelligencia egészen más hatást gyakorol rájuk" - mondta Chatterji. Hozzátette, hogy olyan intézkedéseket, mint a nemzeti felkészülési tervek vagy a MI-ismeretek fejlesztésére helyezett hangsúly, valószínűleg az adott ország sajátos jellemzőihez kell igazítani. A közgazdász szerint az egyes országok nemzeti felkészülési terveit úgy kell tekinteni, mint amelyek kiegészítik az Európai Unió intézkedéseit, nem pedig helyettesítik azokat.
Hozzátette, hogy a brüsszeli intézmények jelentős szerepet játszhatnak annak meghatározásában, mely átképzési programok működhetnek azoknál a munkavállalói csoportoknál, amelyek munkakörei akár teljesen el is tűnhetnek. "Annak tényleges megállapítása, hogy mi működik, költségvetési forrásokat és kísérletezést igényel. Ezt gyakran az állami támogatások és a bizonyítékokon alapuló kutatások finanszírozása segíti elő, nem csupán maguknak a programoknak a bevezetése" - mondta Chatterji.