SG.hu·
Az MI állítólag elveszi a munkahelyeket, de mikor?
Az MI okozta munkahelyi apokalipszis nem következett be. A munkakörök azonban változnak, és a közgazdászok szerint további átalakulás várható.
A jóslat egyértelmű és sötét volt: a mesterséges intelligencia fejlődése tömegesen fogja megszüntetni a munkahelyeket. „A belépő szintű szellemi munkakörök felének" nyoma fog veszni - mondta Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója 2025 májusában. Egy hónappal később az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman még tovább ment, és „egész munkaköri kategóriák" megszűnését vetítette előre. A vállalatok a leépítéseik indoklásában elkezdték az MI-re hivatkozni. A munkavállalók szervezkedni kezdtek. A diákok pedig újragondolták, milyen pályát válasszanak a jövőben.
Egy évvel később azonban a tömeges pusztításnak továbbra sincs nyoma. A közgazdászok szerint miközben az MI képességei rohamosan fejlődtek, az MI-vállalatok pedig száguldottak a több ezermilliárd dolláros tőzsdei bevezetés felé, a gazdaság átalakulása nem tudott lépést tartani ezzel, hasonlóan a korábbi technológiai forradalmakhoz. Ennek következtében a cégvezetők újrafogalmazzák és enyhítik korábbi álláspontjukat, és egyre inkább azt hangsúlyozzák, hogy az MI kiegészíti a munkavállalókat, nem pedig helyettesíti őket.
A tömeges munkahelypusztítás hiánya ellenére azonban egy átalakulás már zajlik: az MI megváltoztatja a munka természetét, miközben a munkáltatók egyre inkább elvárják az álláskeresőktől az MI-vel kapcsolatos készségeket. Hosszabb távon pedig az MI egyes közgazdászok szerint még több munkakört terelhet a szabadúszó és szerződéses foglalkoztatás felé, ahogy a vállalatok rájönnek, pontosan milyen készségekre van szükségük.
A Stanford Institute for Economic Policy Research legutóbbi elemzésének adatai azt mutatják, hogy az MI egyelőre nem okozott jelentős mértékű munkahely-megszűnést. A jelentés szerint 2022, vagyis a ChatGPT elindításának éve óta az MI által leginkább érintett munkavállalók felső 20 százalékában a munkanélküliségi ráta 0,77 százalékponttal emelkedett, ami még mindig kisebb, mint az MI által legkevésbé érintett munkavállalók körében tapasztalt 0,85 százalékpontos növekedés. Az MI szerepet játszhat a friss diplomások körében tapasztalható növekvő munkanélküliségben, amely az év elején elérte az 5,6 százalékot, szemben az országos 4,2 százalékos átlaggal. A jelentés szerint azonban más tényezők, köztük a távmunka és a járvány idején tapasztalt túlfoglalkoztatás visszarendeződése is szerepet játszhattak.
„Azokban a foglalkozásokban, ahol arra számítanánk, hogy először jelennek meg a hatások, a foglalkoztatási trendek nagyrészt stabilak" - mondta Erika McEntarfer, a Stanford Institute kutatója és a tanulmány társszerzője. „Évtizedekbe telt, mire a számítástechnikai forradalom teljesen átalakította a munkaerőpiacokat, és amit most látunk, az nagyon hasonlít erre."
Az MI foglalkoztatásra gyakorolt hatásának pontos mérése azonban komoly kihívást jelent. A kormányzati statisztikák természetükből adódóan késleltetve jelennek meg, és nem követik nyomon az egyes technológiák hatását, miközben a magánszektor adatai frissebbek ugyan, de kevésbé átfogóak. Így annak ellenére, hogy a közgazdászok általában egyetértenek abban, hogy az MI hatással lesz a foglalkoztatásra, nehezen tudják megjósolni, hogy mekkora lesz ez a hatás, és mikor következik be.
Az MI legnagyobb hatása egyelőre nem a munkahelyek számában, hanem azok természetében mutatkozik meg. Összevonja a munkaköröket, visszafogja az új munkaerő felvételét az automatizálható feladatok esetében, és megemeli a belépési küszöböt, vagyis azt, hogy kik juthatnak be egy adott területre. Mindez úgy alakítja át a munkaerőpiacot, hogy közben a munkanélküliségi adatok nagyrészt érintetlenek maradnak.
A felvételi trendek azt mutatják, hogy az MI egyre fontosabbá válik a munkáltatók számára. A ZipRecruiter legfrissebb munkáltatói felmérése szerint a munkáltatók mintegy 74 százaléka komoly előnynek vagy követelménynek tekinti az MI-készségeket, és 13 százalékuk vállalati szinten írja elő ezeket, nem csupán a technikai munkakörökben. A megkérdezett munkáltatók fele azt várja, hogy a jelöltek már az első munkanapjukon gyakorlati vagy haladó szintű MI-felhasználók legyenek. Az elvárások pedig néha nem jelennek meg közvetlenül az „MI" kifejezés formájában az álláshirdetésekben, hanem inkább a gyorsasággal, a minőséggel és az önállósággal kapcsolatos egyre magasabb követelményekben öltenek testet.
„A legegyértelműbb trend az, hogy egyre magasabbra kerül a mérce, nem pedig az, hogy szűkülne a lehetőségek köre" - mondta Nicole Bachaud, a ZipRecruiter munkaerőpiaci közgazdásza. „A munkavállalók számára a munkaerőpiac kihívása egyre inkább a megfelelő készségek és a munkakörök összeillesztéséről szól, nem pusztán a munkahelyek hiányáról." A munkáltatók ugyanazokon a területeken egyszerre növelték és csökkentették a létszámot - a technológia, az ügyfélszolgálat, valamint az üzleti menedzsment és működés területén -, ami azt jelzi, hogy „a munkáltatók még mindig próbálják meghatározni a sikerhez szükséges pontos készségkészletet" - tette hozzá Bachaud.
Nicholas Bloom, a Stanford Egyetem közgazdászprofesszora ezt a munkaerőpiac turbulenciájának nevezi. Az MI bizonyos munkahelyeket megszüntet, miközben másokat létrehoz, amelyekhez MI-rendszereket kell bevezetni, értékesíteni, javítani és fejleszteni - mondta. Robert Seamans, a New York University Stern School of Business professzora, aki közreműködött egy olyan standard mérőszám kidolgozásában, amelyet egy foglalkozás MI-nek való kitettségének mérésére használnak, három kategóriába sorolja az MI hatását: megszűnő munkakörök, újonnan létrejövő munkakörök és megváltozó munkakörök. „A harmadik kategória messze a legnagyobb" - mondta. „Az MI megváltoztatja, és a jövőben is meg fogja változtatni azt, ahogyan a legtöbben dolgozunk, nagyjából ugyanúgy, ahogyan annak idején a számítógépek és az internet tették."
A Bolt.new MI-kódolási platformnál például egy háromfős elemzőcsapat olyan ügynököt épített, amely a vállalat valamennyi rendszerében elemzi az adatokat, és ezzel heti 12-13 órányi kézi munkát takarít meg - mondta a vállalat vezérigazgatója, Eric Simons. Hozzátette, hogy egy MI-ügynök segítségével a csapat teljesítménye egy 30-40 fős csapaténak felel meg. „Ami valójában megváltozik, az az, hogy egyetlen ember mennyi munkát tud elvégezni, és ez évekkel azelőtt megmutatkozik, hogy egyáltalán megjelenne a munkahelyek számában" - mondta Simons. „A munkájuk nehezebbé és sokkal érdekesebbé vált, mert az idejüket azzal töltik, hogy eldöntsék, mely kérdéseket érdemes feltenni, ahelyett hogy azzal küszködnének, hogy előállítsák a válaszokat."
Paul Osterman, a Massachusetts Institute of Technology emeritus professzora és a nemrég megjelent Disposable Workers című könyv szerzője szerint ugyanakkor egyes munkakörök várhatóan átmenetibbé vagy könnyebben helyettesíthetővé válnak. Ahogy a vállalatok megpróbálják meghatározni az MI-korszakhoz szükséges készségek megfelelő kombinációját, valószínűleg egyre inkább vállalkozókhoz és szabadúszókhoz fordulnak majd, ahelyett hogy további alkalmazottakat vennének fel. Ez azt jelenti, hogy több munkavállaló maradhat karrierlétra nélkül. Kutatásai szerint az Egyesült Államok munkaerejének mintegy 35 százaléka már most is könnyen helyettesíthetőnek számít. Az MI ezt csak tovább súlyosbítja majd - mondta.
Ennek eredményeként egyre több munkavállaló próbálja kollektív szerződéseiben szabályozni az MI használatát - mondta Tim Newman, a TechEquity nonprofit szervezet munkaügyi programokért felelős alelnöke. Az MI nemcsak azt változtatja meg, hogy milyen munkát végeznek az emberek, hanem a munka minőségére is hatással van - mondta. „Határozottan ezt halljuk a munkavállalóktól" - mondta Newman arra utalva, hogy a munkakörök megváltoznak, és romlik a munka minősége. „Sokan ezt tapasztalják, nem pedig a munkahelyek teljes körű megszűnését."
Bloom szerint valószínűleg évekbe telik, mire az MI gazdaságra gyakorolt teljes hatása megjelenik. „Sok olyan dolog, amely lassítja az elterjedést... nagyon nehezen gyorsítható fel" - mondta. „Új emberek felvétele, a rendszerek megváltoztatása, a munkakörök elnevezésének megváltoztatása." Szerinte az adatközpontokat és az MI biztonságát övező politikai környezet tovább lassíthatja az elterjedést. „El tudom képzelni, hogy az Egyesült Államokban a félidős választások után a politikusok határozottan MI-ellenes irányt vesznek."
Azonban nem minden munkakör van ugyanabban a helyzetben, és az alkalmazkodási lehetőségeik sem azonosak - mondta Osterman, az MIT professzora. A magasan képzett munkavállalók számára a megoldás „a készségszint és a külső kapcsolati háló növelése, hogy legyen valamennyi alkupozíciójuk a munkaerőpiacon" - mondta. „Az alsóbb szinteken pedig közpolitikai intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy segítsünk megvédeni az embereket."
A jóslat egyértelmű és sötét volt: a mesterséges intelligencia fejlődése tömegesen fogja megszüntetni a munkahelyeket. „A belépő szintű szellemi munkakörök felének" nyoma fog veszni - mondta Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója 2025 májusában. Egy hónappal később az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman még tovább ment, és „egész munkaköri kategóriák" megszűnését vetítette előre. A vállalatok a leépítéseik indoklásában elkezdték az MI-re hivatkozni. A munkavállalók szervezkedni kezdtek. A diákok pedig újragondolták, milyen pályát válasszanak a jövőben.
Egy évvel később azonban a tömeges pusztításnak továbbra sincs nyoma. A közgazdászok szerint miközben az MI képességei rohamosan fejlődtek, az MI-vállalatok pedig száguldottak a több ezermilliárd dolláros tőzsdei bevezetés felé, a gazdaság átalakulása nem tudott lépést tartani ezzel, hasonlóan a korábbi technológiai forradalmakhoz. Ennek következtében a cégvezetők újrafogalmazzák és enyhítik korábbi álláspontjukat, és egyre inkább azt hangsúlyozzák, hogy az MI kiegészíti a munkavállalókat, nem pedig helyettesíti őket.
A tömeges munkahelypusztítás hiánya ellenére azonban egy átalakulás már zajlik: az MI megváltoztatja a munka természetét, miközben a munkáltatók egyre inkább elvárják az álláskeresőktől az MI-vel kapcsolatos készségeket. Hosszabb távon pedig az MI egyes közgazdászok szerint még több munkakört terelhet a szabadúszó és szerződéses foglalkoztatás felé, ahogy a vállalatok rájönnek, pontosan milyen készségekre van szükségük.
A Stanford Institute for Economic Policy Research legutóbbi elemzésének adatai azt mutatják, hogy az MI egyelőre nem okozott jelentős mértékű munkahely-megszűnést. A jelentés szerint 2022, vagyis a ChatGPT elindításának éve óta az MI által leginkább érintett munkavállalók felső 20 százalékában a munkanélküliségi ráta 0,77 százalékponttal emelkedett, ami még mindig kisebb, mint az MI által legkevésbé érintett munkavállalók körében tapasztalt 0,85 százalékpontos növekedés. Az MI szerepet játszhat a friss diplomások körében tapasztalható növekvő munkanélküliségben, amely az év elején elérte az 5,6 százalékot, szemben az országos 4,2 százalékos átlaggal. A jelentés szerint azonban más tényezők, köztük a távmunka és a járvány idején tapasztalt túlfoglalkoztatás visszarendeződése is szerepet játszhattak.
„Azokban a foglalkozásokban, ahol arra számítanánk, hogy először jelennek meg a hatások, a foglalkoztatási trendek nagyrészt stabilak" - mondta Erika McEntarfer, a Stanford Institute kutatója és a tanulmány társszerzője. „Évtizedekbe telt, mire a számítástechnikai forradalom teljesen átalakította a munkaerőpiacokat, és amit most látunk, az nagyon hasonlít erre."
Az MI foglalkoztatásra gyakorolt hatásának pontos mérése azonban komoly kihívást jelent. A kormányzati statisztikák természetükből adódóan késleltetve jelennek meg, és nem követik nyomon az egyes technológiák hatását, miközben a magánszektor adatai frissebbek ugyan, de kevésbé átfogóak. Így annak ellenére, hogy a közgazdászok általában egyetértenek abban, hogy az MI hatással lesz a foglalkoztatásra, nehezen tudják megjósolni, hogy mekkora lesz ez a hatás, és mikor következik be.
Az MI legnagyobb hatása egyelőre nem a munkahelyek számában, hanem azok természetében mutatkozik meg. Összevonja a munkaköröket, visszafogja az új munkaerő felvételét az automatizálható feladatok esetében, és megemeli a belépési küszöböt, vagyis azt, hogy kik juthatnak be egy adott területre. Mindez úgy alakítja át a munkaerőpiacot, hogy közben a munkanélküliségi adatok nagyrészt érintetlenek maradnak.
A felvételi trendek azt mutatják, hogy az MI egyre fontosabbá válik a munkáltatók számára. A ZipRecruiter legfrissebb munkáltatói felmérése szerint a munkáltatók mintegy 74 százaléka komoly előnynek vagy követelménynek tekinti az MI-készségeket, és 13 százalékuk vállalati szinten írja elő ezeket, nem csupán a technikai munkakörökben. A megkérdezett munkáltatók fele azt várja, hogy a jelöltek már az első munkanapjukon gyakorlati vagy haladó szintű MI-felhasználók legyenek. Az elvárások pedig néha nem jelennek meg közvetlenül az „MI" kifejezés formájában az álláshirdetésekben, hanem inkább a gyorsasággal, a minőséggel és az önállósággal kapcsolatos egyre magasabb követelményekben öltenek testet.
„A legegyértelműbb trend az, hogy egyre magasabbra kerül a mérce, nem pedig az, hogy szűkülne a lehetőségek köre" - mondta Nicole Bachaud, a ZipRecruiter munkaerőpiaci közgazdásza. „A munkavállalók számára a munkaerőpiac kihívása egyre inkább a megfelelő készségek és a munkakörök összeillesztéséről szól, nem pusztán a munkahelyek hiányáról." A munkáltatók ugyanazokon a területeken egyszerre növelték és csökkentették a létszámot - a technológia, az ügyfélszolgálat, valamint az üzleti menedzsment és működés területén -, ami azt jelzi, hogy „a munkáltatók még mindig próbálják meghatározni a sikerhez szükséges pontos készségkészletet" - tette hozzá Bachaud.
Nicholas Bloom, a Stanford Egyetem közgazdászprofesszora ezt a munkaerőpiac turbulenciájának nevezi. Az MI bizonyos munkahelyeket megszüntet, miközben másokat létrehoz, amelyekhez MI-rendszereket kell bevezetni, értékesíteni, javítani és fejleszteni - mondta. Robert Seamans, a New York University Stern School of Business professzora, aki közreműködött egy olyan standard mérőszám kidolgozásában, amelyet egy foglalkozás MI-nek való kitettségének mérésére használnak, három kategóriába sorolja az MI hatását: megszűnő munkakörök, újonnan létrejövő munkakörök és megváltozó munkakörök. „A harmadik kategória messze a legnagyobb" - mondta. „Az MI megváltoztatja, és a jövőben is meg fogja változtatni azt, ahogyan a legtöbben dolgozunk, nagyjából ugyanúgy, ahogyan annak idején a számítógépek és az internet tették."
A Bolt.new MI-kódolási platformnál például egy háromfős elemzőcsapat olyan ügynököt épített, amely a vállalat valamennyi rendszerében elemzi az adatokat, és ezzel heti 12-13 órányi kézi munkát takarít meg - mondta a vállalat vezérigazgatója, Eric Simons. Hozzátette, hogy egy MI-ügynök segítségével a csapat teljesítménye egy 30-40 fős csapaténak felel meg. „Ami valójában megváltozik, az az, hogy egyetlen ember mennyi munkát tud elvégezni, és ez évekkel azelőtt megmutatkozik, hogy egyáltalán megjelenne a munkahelyek számában" - mondta Simons. „A munkájuk nehezebbé és sokkal érdekesebbé vált, mert az idejüket azzal töltik, hogy eldöntsék, mely kérdéseket érdemes feltenni, ahelyett hogy azzal küszködnének, hogy előállítsák a válaszokat."
Paul Osterman, a Massachusetts Institute of Technology emeritus professzora és a nemrég megjelent Disposable Workers című könyv szerzője szerint ugyanakkor egyes munkakörök várhatóan átmenetibbé vagy könnyebben helyettesíthetővé válnak. Ahogy a vállalatok megpróbálják meghatározni az MI-korszakhoz szükséges készségek megfelelő kombinációját, valószínűleg egyre inkább vállalkozókhoz és szabadúszókhoz fordulnak majd, ahelyett hogy további alkalmazottakat vennének fel. Ez azt jelenti, hogy több munkavállaló maradhat karrierlétra nélkül. Kutatásai szerint az Egyesült Államok munkaerejének mintegy 35 százaléka már most is könnyen helyettesíthetőnek számít. Az MI ezt csak tovább súlyosbítja majd - mondta.
Ennek eredményeként egyre több munkavállaló próbálja kollektív szerződéseiben szabályozni az MI használatát - mondta Tim Newman, a TechEquity nonprofit szervezet munkaügyi programokért felelős alelnöke. Az MI nemcsak azt változtatja meg, hogy milyen munkát végeznek az emberek, hanem a munka minőségére is hatással van - mondta. „Határozottan ezt halljuk a munkavállalóktól" - mondta Newman arra utalva, hogy a munkakörök megváltoznak, és romlik a munka minősége. „Sokan ezt tapasztalják, nem pedig a munkahelyek teljes körű megszűnését."
Bloom szerint valószínűleg évekbe telik, mire az MI gazdaságra gyakorolt teljes hatása megjelenik. „Sok olyan dolog, amely lassítja az elterjedést... nagyon nehezen gyorsítható fel" - mondta. „Új emberek felvétele, a rendszerek megváltoztatása, a munkakörök elnevezésének megváltoztatása." Szerinte az adatközpontokat és az MI biztonságát övező politikai környezet tovább lassíthatja az elterjedést. „El tudom képzelni, hogy az Egyesült Államokban a félidős választások után a politikusok határozottan MI-ellenes irányt vesznek."
Azonban nem minden munkakör van ugyanabban a helyzetben, és az alkalmazkodási lehetőségeik sem azonosak - mondta Osterman, az MIT professzora. A magasan képzett munkavállalók számára a megoldás „a készségszint és a külső kapcsolati háló növelése, hogy legyen valamennyi alkupozíciójuk a munkaerőpiacon" - mondta. „Az alsóbb szinteken pedig közpolitikai intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy segítsünk megvédeni az embereket."