SG.hu·
Az az Írország alakíthatja ki az EU digitális szabályozását, amely függ a techóriásoktól
Az Európai Unió soros elnökségére készülő Írország kulcsszerepet kap a digitális szabályozás alakításában miközben gazdasága jelentős mértékben függ az országban működő amerikai technológiai vállalatoktól.
Miközben Írország arra készül, hogy az év második felében kompromisszumokat dolgozzon ki az uniós országok között a technológiai szabályozás legkényesebb kérdéseiben, a háttérben végig ott lesz egy nagyon is látványos és megkerülhetetlen tényező: az ország szoros kapcsolata az amerikai technológiai óriásvállalatokkal. A világ húsz legnagyobb technológiai vállalatából tizenhat működtet központot Írországban, és több mint 100 ezer ember dolgozik az ország technológiai szektorában. Az ír költségvetési felügyeleti szerv az év elején arra figyelmeztetett, hogy mindössze két technológiai vállalat - amelyeket nem neveztek meg, de a közvélekedés szerint az Apple és a Microsoft tartozik közéjük - fizette be 2024-ben az Írországban beszedett társasági adó csaknem 40 százalékát. Ez összesen 11 milliárd eurót jelentett.
„Széles körben elismert tény, amit az Ír Költségvetési Tanács is hangsúlyozott, hogy Írország túlságosan függ a nagy technológiai vállalatoktól” - mondta Michael McNamara liberális európai parlamenti képviselő, aki vezető jogalkotóként dolgozott azon a csomagon, amely az MI-szabályok egy részének visszavonását célozta, valamint kulcsszerepet játszott egy másik tervben is, amely az adat- és adatvédelmi szabályok egyszerűsítését szolgálja. „Írországnak józanul kell szemlélnie azokat a nyomásgyakorlási kísérleteket, amelyek az elnökség alatt várhatók” - mondta a Dublinban székhellyel rendelkező nagy technológiai vállalatokra utalva.
Amikor Írország július 1-jén átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, feladatlistáján várhatóan szerepel majd egy technológiai szuverenitási csomag kidolgozása, amely Európa külföldi technológiáktól való függését próbálja csökkenteni. Emellett napirendre kerülhetnek olyan különálló javaslatok is, amelyek kiszoríthatják az amerikai vállalatokat az európai műholdas kommunikációs hálózatokból és a kritikus ellátási láncokból. További témák lesznek a bürokrácia csökkentése a technológiai szabályok egyszerűsítése érdekében, a gyermekek közösségi médiától való esetleges eltiltása, az online világ igazságosabbá tétele a fogyasztók számára, valamint a távközlési szabályok átfogó korszerűsítése.
Az elnökséget betöltő ország finoman befolyásolhatja a Tanács munkáját azzal, hogy meghatározza, mely ügyeket helyezi előtérbe és melyeket hagy háttérbe szorulni. Elvileg azonban úgynevezett tisztességes közvetítőként kell fellépnie, és közös nevezőt kell találnia a tagállamok diplomatái között. Lynn Boylan, az ír ellenzéki Sinn Féin párt baloldali európai parlamenti képviselője szerint Írország gazdasági modellje „mélyen összefonódott azzal, hogy kényelmes környezetet biztosítson néhány, döntően amerikai technológiai vállalat számára”, ami „nyilvánvaló összeférhetetlenséget” teremt azzal kapcsolatban, hogy az ország digitális politikai kérdéseket kezeljen az elnöksége alatt.
Ugyanakkor Írország a brüsszeli diplomaták körében jó hírnevet szerzett magának mint tisztességes közvetítő, többek között azért is, mert korábban olyan politikailag érzékeny technológiai ügyeken dolgozott, amelyek Washington figyelmének középpontjában álltak. Legutóbbi, 2013-as tanácsi elnöksége idején Írország még arra is rávette a diplomatákat, hogy sátrakban aludjanak, hogy minél több időt tölthessenek az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletének, a GDPR-nak a tárgyalásával. Emiatt elismerést kapott Viviane Reding akkori igazságügyi biztostól.
Írországot korábban inkább azért érte kritika, ahogyan az uniós technológiai szabályok végrehajtását felügyeli. Ez a feladat az ország hatáskörébe tartozik, mivel itt működik az ír adatvédelmi hatóság, az Irish Data Protection Commission, valamint a médiaszabályozó Coimisiún na Meán. Különösen az adatvédelmi hatóságot érte sok bírálat amiatt, hogy nem elég szigorúan lép fel a szabályok érvényesítése során, valamint azért, mert többen a szabályozó szervek és a magánszektor közötti „forgóajtó-jelenséggel” vádolták. Dublinban az Irish Council for Civil Liberties nevű civil szervezet odáig ment, hogy azt követelte: Írország vonuljon vissza minden digitális témájú ügy kezelésétől a tanácsi elnökség idejére.
Niamh Smyth, az MI-ért és a kereskedelemfejlesztésért felelős ír államtitkár nem ért egyet azokkal a kritikákkal, amelyek szerint Írország nem lenne pártatlan közvetítő. Ez szerinte azokra a javaslatokra is igaz, amelyek célja Európa függőségének csökkentése az amerikai technológiától. „Már számos alkalommal töltöttük be az elnökséget, és mindig jól, valamint objektíven végeztük a munkánkat. Ez olyan, mint bármely bizottság elnökének szerepe: objektívnek kell lenni, össze kell hozni az embereket” - mondta.
A technológiai vállalatok már tavaly egyértelműen megfogalmazták elvárásaikat az ír kormány által indított nyilvános konzultáció során. A nagy technológiai cégeket képviselő CCIA Europe lobbiszervezet arra szólította fel Írországot, hogy „duplázza meg erőfeszítéseit” a technológiai szabályok egyszerűsítésében, és „határozottan utasítsa el” azokat a szuverenitási szabályokat, amelyek kizárhatnák a külföldi technológiai vállalatokat. A Meta arra ösztönözte Írországot, hogy „vállaljon vezető szerepet Európa digitális menetrendjének alakításában”. A vállalat Európa digitális szabályozásának „teljes átalakítását” és az előkészítés alatt álló új digitális szabályok bevezetésének „szüneteltetését” sürgette. A Meta szerint Írországnak az elnökség alatt előtérbe kell helyeznie az Egyesült Államokkal fennálló „egyedi kapcsolatát” annak érdekében, hogy erősítse az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokat.
Bram Vranken, a Corporate Europe Observatory átláthatósági civil szervezet kutatója szerint „a nagy technológiai vállalatok prioritásai meglehetősen egyértelműnek tűnnek. Még gyorsabb és még mélyebb deregulációt akarnak, miközben biztosítani kívánják, hogy az uniós piac a lehető legnyitottabb maradjon számukra.” Szerinte bár a vállalatok minden olyan országot megpróbálnak befolyásolni, amely a Tanács elnökségét tölti be, „Írország esetében tudják, hogy nagyobb befolyással rendelkeznek, ezért feltételezhetik vagy remélhetik, hogy több dolgot tudnak keresztülvinni.”
Az ír kormány brüsszeli képviseletének tisztviselői arra mutatnak rá, hogy a kormány nyilvánosságra hozta a technológiai cégektől és lobbiszervezetektől érkezett beadványokat. Szerintük ez jól mutatja, hogy minden oldal irányából érkező, az elnökséggel kapcsolatos lobbitevékenységet átlátható módon kezelnek. Billy Kelleher liberális európai parlamenti képviselő, aki a kormánykoalícióhoz tartozó Fianna Fáil párt tagja, úgy véli, Írországnak „nem kell szégyellnie, hogy sikertörténet”, és hogy olyan technológiai szektorral rendelkezik, amely emberek ezreinek ad munkát. Szerinte a nagy technológiai vállalatok jelenléte Írországban „egyáltalán nem” fogja befolyásolni azt, ahogyan az ország a digitális ügyeket kezeli. „Korábbi elnökségeinket hatékonyságukért és eredményességükért dicsérték. A tagállamok tudják, hogy mindig a helyes utat fogjuk választani, és nem csupán annak akarunk látszani, hogy tisztességes közvetítők vagyunk, hanem valóban őszintén és becsületesen kívánjuk végezni a munkánkat” - mondta.
Miközben Írország arra készül, hogy az év második felében kompromisszumokat dolgozzon ki az uniós országok között a technológiai szabályozás legkényesebb kérdéseiben, a háttérben végig ott lesz egy nagyon is látványos és megkerülhetetlen tényező: az ország szoros kapcsolata az amerikai technológiai óriásvállalatokkal. A világ húsz legnagyobb technológiai vállalatából tizenhat működtet központot Írországban, és több mint 100 ezer ember dolgozik az ország technológiai szektorában. Az ír költségvetési felügyeleti szerv az év elején arra figyelmeztetett, hogy mindössze két technológiai vállalat - amelyeket nem neveztek meg, de a közvélekedés szerint az Apple és a Microsoft tartozik közéjük - fizette be 2024-ben az Írországban beszedett társasági adó csaknem 40 százalékát. Ez összesen 11 milliárd eurót jelentett.
„Széles körben elismert tény, amit az Ír Költségvetési Tanács is hangsúlyozott, hogy Írország túlságosan függ a nagy technológiai vállalatoktól” - mondta Michael McNamara liberális európai parlamenti képviselő, aki vezető jogalkotóként dolgozott azon a csomagon, amely az MI-szabályok egy részének visszavonását célozta, valamint kulcsszerepet játszott egy másik tervben is, amely az adat- és adatvédelmi szabályok egyszerűsítését szolgálja. „Írországnak józanul kell szemlélnie azokat a nyomásgyakorlási kísérleteket, amelyek az elnökség alatt várhatók” - mondta a Dublinban székhellyel rendelkező nagy technológiai vállalatokra utalva.
Amikor Írország július 1-jén átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, feladatlistáján várhatóan szerepel majd egy technológiai szuverenitási csomag kidolgozása, amely Európa külföldi technológiáktól való függését próbálja csökkenteni. Emellett napirendre kerülhetnek olyan különálló javaslatok is, amelyek kiszoríthatják az amerikai vállalatokat az európai műholdas kommunikációs hálózatokból és a kritikus ellátási láncokból. További témák lesznek a bürokrácia csökkentése a technológiai szabályok egyszerűsítése érdekében, a gyermekek közösségi médiától való esetleges eltiltása, az online világ igazságosabbá tétele a fogyasztók számára, valamint a távközlési szabályok átfogó korszerűsítése.
Az elnökséget betöltő ország finoman befolyásolhatja a Tanács munkáját azzal, hogy meghatározza, mely ügyeket helyezi előtérbe és melyeket hagy háttérbe szorulni. Elvileg azonban úgynevezett tisztességes közvetítőként kell fellépnie, és közös nevezőt kell találnia a tagállamok diplomatái között. Lynn Boylan, az ír ellenzéki Sinn Féin párt baloldali európai parlamenti képviselője szerint Írország gazdasági modellje „mélyen összefonódott azzal, hogy kényelmes környezetet biztosítson néhány, döntően amerikai technológiai vállalat számára”, ami „nyilvánvaló összeférhetetlenséget” teremt azzal kapcsolatban, hogy az ország digitális politikai kérdéseket kezeljen az elnöksége alatt.
Ugyanakkor Írország a brüsszeli diplomaták körében jó hírnevet szerzett magának mint tisztességes közvetítő, többek között azért is, mert korábban olyan politikailag érzékeny technológiai ügyeken dolgozott, amelyek Washington figyelmének középpontjában álltak. Legutóbbi, 2013-as tanácsi elnöksége idején Írország még arra is rávette a diplomatákat, hogy sátrakban aludjanak, hogy minél több időt tölthessenek az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletének, a GDPR-nak a tárgyalásával. Emiatt elismerést kapott Viviane Reding akkori igazságügyi biztostól.
Írországot korábban inkább azért érte kritika, ahogyan az uniós technológiai szabályok végrehajtását felügyeli. Ez a feladat az ország hatáskörébe tartozik, mivel itt működik az ír adatvédelmi hatóság, az Irish Data Protection Commission, valamint a médiaszabályozó Coimisiún na Meán. Különösen az adatvédelmi hatóságot érte sok bírálat amiatt, hogy nem elég szigorúan lép fel a szabályok érvényesítése során, valamint azért, mert többen a szabályozó szervek és a magánszektor közötti „forgóajtó-jelenséggel” vádolták. Dublinban az Irish Council for Civil Liberties nevű civil szervezet odáig ment, hogy azt követelte: Írország vonuljon vissza minden digitális témájú ügy kezelésétől a tanácsi elnökség idejére.
Niamh Smyth, az MI-ért és a kereskedelemfejlesztésért felelős ír államtitkár nem ért egyet azokkal a kritikákkal, amelyek szerint Írország nem lenne pártatlan közvetítő. Ez szerinte azokra a javaslatokra is igaz, amelyek célja Európa függőségének csökkentése az amerikai technológiától. „Már számos alkalommal töltöttük be az elnökséget, és mindig jól, valamint objektíven végeztük a munkánkat. Ez olyan, mint bármely bizottság elnökének szerepe: objektívnek kell lenni, össze kell hozni az embereket” - mondta.
A technológiai vállalatok már tavaly egyértelműen megfogalmazták elvárásaikat az ír kormány által indított nyilvános konzultáció során. A nagy technológiai cégeket képviselő CCIA Europe lobbiszervezet arra szólította fel Írországot, hogy „duplázza meg erőfeszítéseit” a technológiai szabályok egyszerűsítésében, és „határozottan utasítsa el” azokat a szuverenitási szabályokat, amelyek kizárhatnák a külföldi technológiai vállalatokat. A Meta arra ösztönözte Írországot, hogy „vállaljon vezető szerepet Európa digitális menetrendjének alakításában”. A vállalat Európa digitális szabályozásának „teljes átalakítását” és az előkészítés alatt álló új digitális szabályok bevezetésének „szüneteltetését” sürgette. A Meta szerint Írországnak az elnökség alatt előtérbe kell helyeznie az Egyesült Államokkal fennálló „egyedi kapcsolatát” annak érdekében, hogy erősítse az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokat.
Bram Vranken, a Corporate Europe Observatory átláthatósági civil szervezet kutatója szerint „a nagy technológiai vállalatok prioritásai meglehetősen egyértelműnek tűnnek. Még gyorsabb és még mélyebb deregulációt akarnak, miközben biztosítani kívánják, hogy az uniós piac a lehető legnyitottabb maradjon számukra.” Szerinte bár a vállalatok minden olyan országot megpróbálnak befolyásolni, amely a Tanács elnökségét tölti be, „Írország esetében tudják, hogy nagyobb befolyással rendelkeznek, ezért feltételezhetik vagy remélhetik, hogy több dolgot tudnak keresztülvinni.”
Az ír kormány brüsszeli képviseletének tisztviselői arra mutatnak rá, hogy a kormány nyilvánosságra hozta a technológiai cégektől és lobbiszervezetektől érkezett beadványokat. Szerintük ez jól mutatja, hogy minden oldal irányából érkező, az elnökséggel kapcsolatos lobbitevékenységet átlátható módon kezelnek. Billy Kelleher liberális európai parlamenti képviselő, aki a kormánykoalícióhoz tartozó Fianna Fáil párt tagja, úgy véli, Írországnak „nem kell szégyellnie, hogy sikertörténet”, és hogy olyan technológiai szektorral rendelkezik, amely emberek ezreinek ad munkát. Szerinte a nagy technológiai vállalatok jelenléte Írországban „egyáltalán nem” fogja befolyásolni azt, ahogyan az ország a digitális ügyeket kezeli. „Korábbi elnökségeinket hatékonyságukért és eredményességükért dicsérték. A tagállamok tudják, hogy mindig a helyes utat fogjuk választani, és nem csupán annak akarunk látszani, hogy tisztességes közvetítők vagyunk, hanem valóban őszintén és becsületesen kívánjuk végezni a munkánkat” - mondta.