SG.hu·
Kötelezővé vált az „MI által létrehozott” megjelölés az Európai Unióban
Vasárnap hatályba lépett az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének egyik kulcsfontosságú rendelkezése. Augusztus 2-tól kezdve az MI rendszerek fejlesztőinek és üzleti célú felhasználóinak fel kell tüntetniük, hogy tartalmaikat ez a technológia hozta létre, ellenkező esetben pénzbírságra számíthatnak.
Hamarosan fekete jelölések jelenhetnek meg a képek sarkában, rajtuk nagy fehér "AI" betűkkel, az artificial intelligence rövidítésével. Ez legalábbis az egyik olyan elképzelés, amelyet Brüsszel támogat annak érdekében, hogy egyértelműen megjelölje a mesterséges intelligencia által előállított tartalmakat. Augusztus 2-tól kezdve a tartalomkészítőknek és az üzleti célú felhasználóknak jól látható módon fel kell tüntetniük az „MI által létrehozott” megjelölést. Szabadon eldönthetik, hogy a Brüsszel által javasolt logótervek valamelyikét használják-e vagy sem. Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, amelyet valamivel több mint két évvel ezelőtt fogadtak el, több különböző esetet is felsorol.
„A generatív MI lehetővé teszi, hogy a félretájékoztatás korábban elképzelhetetlen méretekben jöjjön létre, meghatározott célközönségekhez igazítva, és rendkívüli sebességgel terjedjen” - mondta egy uniós tisztviselő. Mivel az MI „egyre nehezebbé teszi mindannyiunk számára annak megkülönböztetését, hogy mi valódi és mi mesterségesen előállított”, a tisztviselő szerint az Európai Unió szabályainak célja az, hogy „megőrizzék a polgárok azon képességét, hogy megbízzanak abban, amit látnak, hallanak és olvasnak”.
Elsőként azokat az MI rendszereket szabályozzák, amelyek közvetlen kapcsolatba lépnek emberekkel, például a kiterjesztett valóságot alkalmazó rendszereket vagy az ügyfélszolgálatok beszélgetőrobotjait. Ezeknek olyan figyelmeztető üzeneteket kell megjeleníteniük, mint például „Ön egy MI rendszerrel lép kapcsolatba”, illetve ennek megfelelő hangalapú változatát. Azoknál a rendszereknél, amelyek MI segítségével képeket vagy szöveges összefoglalókat készítenek, enyhébbek az előírások. A rendelet csupán azt írja elő, hogy a megjelölést a metaadatokban kell feltüntetni. Ezek a dokumentumokon nem láthatók, de a fájlok beállításaiban megtekinthetők, és különféle szoftverek automatikusan is képesek felismerni őket.
Kötelezővé válik a közvetlen vizuális vagy hangalapú megjelölés, ha a kép úgynevezett mélyhamisítás, vagyis MI által létrehozott deepfake, amely például egy hírességet ábrázol, vagy ha egy teljes regényt a mesterséges intelligencia készített. „Ez kizárólag a hivatásszerűen tartalmat közzétevő szereplőkre vonatkozik” - pontosította egy európai tisztviselő. Azokra a magánszemélyekre, akik családi célra készítenek deepfake tartalmakat, vagy azokra a diákokra, akik MI segítségével írják meg a házi feladataikat, ezek a szabályok nem vonatkoznak.
Az Európai Unió MI szabályozása fokozatosan lép hatályba. A jogszabály július végén elfogadott módosítása, amelyet a nagyvállalatok nyomására vezettek be, december 2-ára halasztja azt a kötelezettséget, hogy a tartalomgeneráló rendszerek metaadataiban fel kell tüntetni az MI használatát. Ez a kivétel azonban nem vonatkozik az interaktív MI rendszerekre és a deepfake tartalmakra. Az MI segítségével előállított, beleegyezés nélküli szexuális tartalmak létrehozását tiltó rendelkezések szintén csak december 2-ától lesznek érvényesek.
Az Európai Uniót számos bírálat érte amiatt, hogy egyre több kötelezettséget ró a vállalkozásokra, illetve olyan szabályokat vezet be, amelyek végső soron minden tartalom megjelölését szükségessé tehetik, tekintettel arra, hogy Európában rendkívül gyors ütemben terjed a mesterséges intelligencia használata. „Hallottuk azokat a véleményeket, hogy ennek megvalósítása rendkívül nehéz lesz. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ezt szinte minden megfelelési kötelezettség esetében halljuk. A világ azonban halad tovább, és végül mindig megtaláljuk a megoldást” - mondta Ashley Casovan, a Nemzetközi Adatvédelmi Szakemberek Szövetségének képviselője.
A francia Mistral AI, valamint olyan amerikai technológiai óriások, mint a Meta és az OpenAI már aláírták az Európai Bizottság „jó magatartási kódexét”, jelezve, hogy készek alkalmazni ezeket a szabályokat. Ennek hiányában a nemzeti hatóságok vagy maga az Európai Bizottság is kiszabhat bírságot. A pénzbüntetés elérheti a 15 millió eurót vagy az MI rendszert fejlesztő, illetve üzleti célra használó vállalat globális éves árbevételének 3 százalékát. Ennek felügyelete lesz az „Európai MI Hivatal” egyik feladata, amely szintén vasárnaptól kezdte meg működését és vizsgálati jogosítványokkal is rendelkezik. „Ez konkrét eszközöket ad a kezünkbe ahhoz, hogy megvédjük a közelgő választásokat a rendszerszintű manipulációtól” - mondta elégedetten Brando Benifei olasz európai parlamenti képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének tagja, aki az Európai Parlamentben az MI szabályozásáról folytatott tárgyalások vezetője volt.
A legnagyobb cégek már a szabályok életbe lépése előtt megkezdték saját jelöléseik alkalmazását. A TikTok például már évek óta előírja a tartalomkészítők számára, hogy jelöljék meg az MI által létrehozott képeket, hanganyagokat és videókat. A vállalat szerint az eszközeinek és felismerő technológiáinak köszönhetően már több mint hárommilliárd tartalom rendelkezik ilyen címkével. Hasonlóképpen a Meta is bevezette az „MI információ” megjelölést az Instagramon és a Facebookon azoknál a bejegyzéseknél, amelyek ezt a technológiát használják.
A Google szintén aláírta az Európai Unió MI átláthatósági magatartási kódexét, és közölte, hogy olyan vállalatokkal dolgozik együtt a digitális jelölési technológiák fejlesztésén, mint az Nvidia, az OpenAI és az Apple. A Google képviseletében Karen Massin ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a „szabályozási összetettség” akár visszafelé is elsülhet, és „összezavarhatja azokat az embereket, akiknek ezek a szabályok eredetileg segítséget kívánnak nyújtani”. „Ha az internetes tartalmakat elárasztják az egymást átfedő MI címkék és jogi tájékoztatások, akkor az emberek számára még nehezebbé válik, hogy megkapják azt az egyértelmű háttérinformációt, amelyre valóban szükségük van” - tette hozzá Massin.
Az Európai Bizottságnak emellett tovább kell bővítenie saját szakembergárdáját. Rövid időn belül további 38 munkatársat kívánnak felvenni annak érdekében, hogy biztosítsák a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok végrehajtását. „Nemrég tettük közzé az erre vonatkozó pályázati felhívást” - mondta a korábban idézett európai tisztviselő. Az egyik új munkatársakat kereső részleg az MI szabályozásáért és a jogszabályok betartatásáért felel, míg a másik kifejezetten azt felügyeli, hogy a legfejlettebb MI modellek miként kezelik az olyan kockázatokat, mint a kibertámadások vagy az irányítás elvesztésének veszélye. A két részleg jelenleg összesen 71 munkatársat foglalkoztat. Az Európai Bizottság várakozásai szerint 2027 folyamán további 40 álláshely nyílik meg a két egységnél.
Hamarosan fekete jelölések jelenhetnek meg a képek sarkában, rajtuk nagy fehér "AI" betűkkel, az artificial intelligence rövidítésével. Ez legalábbis az egyik olyan elképzelés, amelyet Brüsszel támogat annak érdekében, hogy egyértelműen megjelölje a mesterséges intelligencia által előállított tartalmakat. Augusztus 2-tól kezdve a tartalomkészítőknek és az üzleti célú felhasználóknak jól látható módon fel kell tüntetniük az „MI által létrehozott” megjelölést. Szabadon eldönthetik, hogy a Brüsszel által javasolt logótervek valamelyikét használják-e vagy sem. Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, amelyet valamivel több mint két évvel ezelőtt fogadtak el, több különböző esetet is felsorol.
„A generatív MI lehetővé teszi, hogy a félretájékoztatás korábban elképzelhetetlen méretekben jöjjön létre, meghatározott célközönségekhez igazítva, és rendkívüli sebességgel terjedjen” - mondta egy uniós tisztviselő. Mivel az MI „egyre nehezebbé teszi mindannyiunk számára annak megkülönböztetését, hogy mi valódi és mi mesterségesen előállított”, a tisztviselő szerint az Európai Unió szabályainak célja az, hogy „megőrizzék a polgárok azon képességét, hogy megbízzanak abban, amit látnak, hallanak és olvasnak”.
Elsőként azokat az MI rendszereket szabályozzák, amelyek közvetlen kapcsolatba lépnek emberekkel, például a kiterjesztett valóságot alkalmazó rendszereket vagy az ügyfélszolgálatok beszélgetőrobotjait. Ezeknek olyan figyelmeztető üzeneteket kell megjeleníteniük, mint például „Ön egy MI rendszerrel lép kapcsolatba”, illetve ennek megfelelő hangalapú változatát. Azoknál a rendszereknél, amelyek MI segítségével képeket vagy szöveges összefoglalókat készítenek, enyhébbek az előírások. A rendelet csupán azt írja elő, hogy a megjelölést a metaadatokban kell feltüntetni. Ezek a dokumentumokon nem láthatók, de a fájlok beállításaiban megtekinthetők, és különféle szoftverek automatikusan is képesek felismerni őket.
Kötelezővé válik a közvetlen vizuális vagy hangalapú megjelölés, ha a kép úgynevezett mélyhamisítás, vagyis MI által létrehozott deepfake, amely például egy hírességet ábrázol, vagy ha egy teljes regényt a mesterséges intelligencia készített. „Ez kizárólag a hivatásszerűen tartalmat közzétevő szereplőkre vonatkozik” - pontosította egy európai tisztviselő. Azokra a magánszemélyekre, akik családi célra készítenek deepfake tartalmakat, vagy azokra a diákokra, akik MI segítségével írják meg a házi feladataikat, ezek a szabályok nem vonatkoznak.
Az Európai Unió MI szabályozása fokozatosan lép hatályba. A jogszabály július végén elfogadott módosítása, amelyet a nagyvállalatok nyomására vezettek be, december 2-ára halasztja azt a kötelezettséget, hogy a tartalomgeneráló rendszerek metaadataiban fel kell tüntetni az MI használatát. Ez a kivétel azonban nem vonatkozik az interaktív MI rendszerekre és a deepfake tartalmakra. Az MI segítségével előállított, beleegyezés nélküli szexuális tartalmak létrehozását tiltó rendelkezések szintén csak december 2-ától lesznek érvényesek.
Az Európai Uniót számos bírálat érte amiatt, hogy egyre több kötelezettséget ró a vállalkozásokra, illetve olyan szabályokat vezet be, amelyek végső soron minden tartalom megjelölését szükségessé tehetik, tekintettel arra, hogy Európában rendkívül gyors ütemben terjed a mesterséges intelligencia használata. „Hallottuk azokat a véleményeket, hogy ennek megvalósítása rendkívül nehéz lesz. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ezt szinte minden megfelelési kötelezettség esetében halljuk. A világ azonban halad tovább, és végül mindig megtaláljuk a megoldást” - mondta Ashley Casovan, a Nemzetközi Adatvédelmi Szakemberek Szövetségének képviselője.
A francia Mistral AI, valamint olyan amerikai technológiai óriások, mint a Meta és az OpenAI már aláírták az Európai Bizottság „jó magatartási kódexét”, jelezve, hogy készek alkalmazni ezeket a szabályokat. Ennek hiányában a nemzeti hatóságok vagy maga az Európai Bizottság is kiszabhat bírságot. A pénzbüntetés elérheti a 15 millió eurót vagy az MI rendszert fejlesztő, illetve üzleti célra használó vállalat globális éves árbevételének 3 százalékát. Ennek felügyelete lesz az „Európai MI Hivatal” egyik feladata, amely szintén vasárnaptól kezdte meg működését és vizsgálati jogosítványokkal is rendelkezik. „Ez konkrét eszközöket ad a kezünkbe ahhoz, hogy megvédjük a közelgő választásokat a rendszerszintű manipulációtól” - mondta elégedetten Brando Benifei olasz európai parlamenti képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének tagja, aki az Európai Parlamentben az MI szabályozásáról folytatott tárgyalások vezetője volt.
A legnagyobb cégek már a szabályok életbe lépése előtt megkezdték saját jelöléseik alkalmazását. A TikTok például már évek óta előírja a tartalomkészítők számára, hogy jelöljék meg az MI által létrehozott képeket, hanganyagokat és videókat. A vállalat szerint az eszközeinek és felismerő technológiáinak köszönhetően már több mint hárommilliárd tartalom rendelkezik ilyen címkével. Hasonlóképpen a Meta is bevezette az „MI információ” megjelölést az Instagramon és a Facebookon azoknál a bejegyzéseknél, amelyek ezt a technológiát használják.
A Google szintén aláírta az Európai Unió MI átláthatósági magatartási kódexét, és közölte, hogy olyan vállalatokkal dolgozik együtt a digitális jelölési technológiák fejlesztésén, mint az Nvidia, az OpenAI és az Apple. A Google képviseletében Karen Massin ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a „szabályozási összetettség” akár visszafelé is elsülhet, és „összezavarhatja azokat az embereket, akiknek ezek a szabályok eredetileg segítséget kívánnak nyújtani”. „Ha az internetes tartalmakat elárasztják az egymást átfedő MI címkék és jogi tájékoztatások, akkor az emberek számára még nehezebbé válik, hogy megkapják azt az egyértelmű háttérinformációt, amelyre valóban szükségük van” - tette hozzá Massin.
Az Európai Bizottságnak emellett tovább kell bővítenie saját szakembergárdáját. Rövid időn belül további 38 munkatársat kívánnak felvenni annak érdekében, hogy biztosítsák a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok végrehajtását. „Nemrég tettük közzé az erre vonatkozó pályázati felhívást” - mondta a korábban idézett európai tisztviselő. Az egyik új munkatársakat kereső részleg az MI szabályozásáért és a jogszabályok betartatásáért felel, míg a másik kifejezetten azt felügyeli, hogy a legfejlettebb MI modellek miként kezelik az olyan kockázatokat, mint a kibertámadások vagy az irányítás elvesztésének veszélye. A két részleg jelenleg összesen 71 munkatársat foglalkoztat. Az Európai Bizottság várakozásai szerint 2027 folyamán további 40 álláshely nyílik meg a két egységnél.