SG.hu·
Hét adatközpontot építene 30 milliárd euróból az Európai Unió
Az Európai Unió csütörtökön hivatalosan is elindította azt a programot, amelynek célja hét darab több milliárd eurós számítástechnikai központ finanszírozása, hogy ezekben Európában fejlesszenek és tanítsanak mesterséges intelligencia modelleket.
A fejlett MI-modellek betanításához rendkívül nagy számítási kapacitásra van szükség, ami világszerte felgyorsította az ilyen célra tervezett speciális adatközpontok építését. Az Európai Unió célja négy kisebb adatközpont létrehozásának támogatása, amelyek egyenként 25 ezer és 75 ezer közötti speciális MI-chipre épülnek, valamint három nagyobb létesítmény megvalósítása, amelyek mindegyikét 40 ezer és 100 ezer közötti chip működteti majd. Az iparági konzorciumok számára meghirdetett hivatalos pályázati folyamat teljesíti Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének tavaly egy MI-csúcstalálkozón tett ígéretét, amely szerint az Európai Unió támogatni fogja Európát abban, hogy felzárkózzon a mesterséges intelligencia területén zajló globális versenyben.
A pályázati folyamat két egymást követő szakaszból áll. Az első ütemben kiválasztják azokat a projekteket és helyszíneket, ahol a gigagyárak megvalósulhatnak. A második szakaszban következik az infrastruktúra tényleges kiépítése, valamint a szükséges hardverek és rendszerek telepítése. Az Európai Bizottság a jövő év elejére választja ki a nyertes pályázatokat, ezt követően pedig a kiválasztott vállalatoknak 18 hónapjuk lesz a központok felépítésére. A kisebb projektekre pályázók legfeljebb 1 milliárd euró közpénzből származó támogatást kaphatnak, míg a nagyobb beruházások esetében ez az összeg akár 2 milliárd euró is lehet. A közpénzből nyújtott támogatás nem haladhatja meg a teljes beruházási költség 35 százalékát. Az Európai Bizottság szerint a magántőkével együtt a teljes beruházási érték elérheti a 30 milliárd eurót.
Az Európai Unió jogalkotói és az iparág szakértői ugyanakkor több kérdést is felvetettek a programmal kapcsolatban. Egyik legfontosabb aggályuk, hogy vajon elegendő kereslet lesz-e az MI-fejlesztő vállalatok részéről az új adatközpontok által biztosított számítási kapacitásra. Emellett azt is kifogásolják, hogy a program tovább növelheti Európa technológiai függőségét a külföldi vállalatoktól, mivel a legfejlettebb számítási chipek jelenleg kizárólag amerikai gyártóktól származnak. Egy magas rangú bizottsági tisztviselő visszautasította ezeket a kritikákat. Mint fogalmazott, a jelenlegi infrastruktúra iránti kereslet már most is "teljesen telített", vagyis a rendelkezésre álló számítási kapacitás nem elegendő az igények kielégítésére. A tisztviselő elismerte, hogy az amerikai MI-chipgyártók, például az Nvidia, jelenleg "mindenütt jelen vannak", ugyanakkor hozzátette, hogy az infrastruktúra későbbi fejlesztési szakaszában más beszállítók is szerepet kaphatnak.
A gigagyárak várhatóan nem kizárólag nagyvállalatokat szolgálnak majd ki. Az Európai Bizottság korábbi elképzelései szerint az infrastruktúrát kutatási projektek, egészségügyi fejlesztések, ipari innovációk, tudományos számítások és kisebb európai technológiai vállalkozások is igénybe vehetik majd. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy Európában is felgyorsuljon a saját MI-modellek fejlesztése.
A pályázó konzorciumoknak legalább egy nemzeti kormány támogatását is meg kell szerezniük ahhoz, hogy esélyük legyen a finanszírozás elnyerésére. Németország, Görögország, Portugália, Olaszország és Spanyolország a nagyobb adatközpontok létrehozását támogatja, míg Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország és Lengyelország a kisebb létesítmények megépítésére pályázik. A beruházásoknak ugyanakkor helyi ellenállással is szembe kell nézniük. A lakosság és több civil szervezet attól tart, hogy a mesterséges intelligencia globális terjedésével párhuzamosan épülő adatközpontok jelentősen növelik majd az energia- és vízfogyasztást. A bizottsági tisztviselő ezzel kapcsolatban kijelentette: "Elvárjuk a pályázóktól, hogy dokumentálják, miként kívánják ezt a technológiát fenntartható és energiahatékony módon megvalósítani."
A fejlett MI-modellek betanításához rendkívül nagy számítási kapacitásra van szükség, ami világszerte felgyorsította az ilyen célra tervezett speciális adatközpontok építését. Az Európai Unió célja négy kisebb adatközpont létrehozásának támogatása, amelyek egyenként 25 ezer és 75 ezer közötti speciális MI-chipre épülnek, valamint három nagyobb létesítmény megvalósítása, amelyek mindegyikét 40 ezer és 100 ezer közötti chip működteti majd. Az iparági konzorciumok számára meghirdetett hivatalos pályázati folyamat teljesíti Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének tavaly egy MI-csúcstalálkozón tett ígéretét, amely szerint az Európai Unió támogatni fogja Európát abban, hogy felzárkózzon a mesterséges intelligencia területén zajló globális versenyben.
A pályázati folyamat két egymást követő szakaszból áll. Az első ütemben kiválasztják azokat a projekteket és helyszíneket, ahol a gigagyárak megvalósulhatnak. A második szakaszban következik az infrastruktúra tényleges kiépítése, valamint a szükséges hardverek és rendszerek telepítése. Az Európai Bizottság a jövő év elejére választja ki a nyertes pályázatokat, ezt követően pedig a kiválasztott vállalatoknak 18 hónapjuk lesz a központok felépítésére. A kisebb projektekre pályázók legfeljebb 1 milliárd euró közpénzből származó támogatást kaphatnak, míg a nagyobb beruházások esetében ez az összeg akár 2 milliárd euró is lehet. A közpénzből nyújtott támogatás nem haladhatja meg a teljes beruházási költség 35 százalékát. Az Európai Bizottság szerint a magántőkével együtt a teljes beruházási érték elérheti a 30 milliárd eurót.
Az Európai Unió jogalkotói és az iparág szakértői ugyanakkor több kérdést is felvetettek a programmal kapcsolatban. Egyik legfontosabb aggályuk, hogy vajon elegendő kereslet lesz-e az MI-fejlesztő vállalatok részéről az új adatközpontok által biztosított számítási kapacitásra. Emellett azt is kifogásolják, hogy a program tovább növelheti Európa technológiai függőségét a külföldi vállalatoktól, mivel a legfejlettebb számítási chipek jelenleg kizárólag amerikai gyártóktól származnak. Egy magas rangú bizottsági tisztviselő visszautasította ezeket a kritikákat. Mint fogalmazott, a jelenlegi infrastruktúra iránti kereslet már most is "teljesen telített", vagyis a rendelkezésre álló számítási kapacitás nem elegendő az igények kielégítésére. A tisztviselő elismerte, hogy az amerikai MI-chipgyártók, például az Nvidia, jelenleg "mindenütt jelen vannak", ugyanakkor hozzátette, hogy az infrastruktúra későbbi fejlesztési szakaszában más beszállítók is szerepet kaphatnak.
A gigagyárak várhatóan nem kizárólag nagyvállalatokat szolgálnak majd ki. Az Európai Bizottság korábbi elképzelései szerint az infrastruktúrát kutatási projektek, egészségügyi fejlesztések, ipari innovációk, tudományos számítások és kisebb európai technológiai vállalkozások is igénybe vehetik majd. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy Európában is felgyorsuljon a saját MI-modellek fejlesztése.
A pályázó konzorciumoknak legalább egy nemzeti kormány támogatását is meg kell szerezniük ahhoz, hogy esélyük legyen a finanszírozás elnyerésére. Németország, Görögország, Portugália, Olaszország és Spanyolország a nagyobb adatközpontok létrehozását támogatja, míg Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország és Lengyelország a kisebb létesítmények megépítésére pályázik. A beruházásoknak ugyanakkor helyi ellenállással is szembe kell nézniük. A lakosság és több civil szervezet attól tart, hogy a mesterséges intelligencia globális terjedésével párhuzamosan épülő adatközpontok jelentősen növelik majd az energia- és vízfogyasztást. A bizottsági tisztviselő ezzel kapcsolatban kijelentette: "Elvárjuk a pályázóktól, hogy dokumentálják, miként kívánják ezt a technológiát fenntartható és energiahatékony módon megvalósítani."